Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-01-15 / 2. szám
1998. január 15. Paksi Hírnök IgsgglPII Az idei évben a város saját bevételeinek összege számottevően csökken. Hajdú János, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke tájékoztatta lapunkat arról: várhatóan mely területeknél számíthatunk bevételkiesésre, illetve esetleges növekedésre. A személyi jövedelemadónak a központi költségvetés által visszaosztott, az önkormányzatnál maradó része az eddigi húszról tizenöt százalékra csökken, ez 100 millió 800 ezer forint kiesést eredményez. A költségvetési támogatások összegét a költségvetési törvény a helyi iparűzési „adóerőPAKSI PENZ-FOGYATKOZAS képességtől” teszi függővé. (Mint ismeretes: Paksnak igen magas az iparűzési adóból származó bevétele). A kormányzat célja ezzel az intézkedéssel az, hogy az önkormányzatok jövedelem-differenciálódását mérsékelje. A Paksnak nyújtott támogatási összeg csökkenése ez miatt 111 millió hétszázezer forint lesz. Várhatóak egyéb, nem adó jellegű kiesések is. Hitel -és értékpapír műveletekből adódhat 349 milliós kiesés, és ide tartozik az is: ha PA Rt. nem írja ki az önkormányzat részére a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója miatti támogatást, akkor 160 millió forintot veszít a város. Hajdú János azonban némi bevétel növekedésről is beszámolt. A központi finanszírozás személyi jövedelemadó forrásból, preferált célokra emelkedik. Míg az elmúlt évben csak szociális és gyermekjóléti célokra kapott a város 71 és félmillió forintot, addig 1999-ben kommunális -és sportcélra 7 millió 600 ezer, szociális feladatra 8 millió 900 ezer forintot, egyéb célokra kétszázezer, lakásfenntartási támogatásra pedig 36 millió háromszázezer forintot (tehát összesen 53 és félmillió forintot) fordíthat a központi büdzsé jóvoltából. Ezen kívül - ahogyan a bizottság elnöke nyilatkozott - a helyi iparűzési adó „csúcsra járatásával” 198 millió, az építményadó változásai miatt pedig hozzávetőlegesen 55 millió forint bevétellel, valamint a normatív állami támogatás növelésével 48 millió hatszázezer forint bevétellel számolhat Paks. Összegzésként: a negatív egyenleg meghaladhatja a 350 millió forintot, és így biztosnak tűnik: csökkennek a tartalékok és a beruházások, és csökkennek a pályázható támogatások is. Az intézményektől szigorú gazdálkodási fegyelmet vár el az önkormányzat, emellett az oktatás, egészségügy, kultúra finanszírozása kellő színvonalon marad. Hajdú János fontosnak tartotta elmondani azt is: mindezek ellenére nincs és nem is lesz „vészhelyzet”. (Sólya) TISZTA VERSENYT! A helyi választások nyertese, a választási szövetség választási programjában a „Tiszta közélet, felelős gazdálkodás, párbeszéd a lakossággal” jelmondatok jegyében vállalta, hogy a hivatalba lépését követő első száz napon belül kidolgozza a városi munkák elosztására vonatkozó korrupciómentes munkaelosztási gyakorlatot biztosító pályázati rendszert. E vállalásnak eleget téve terjeszti Bor Imre, a szövetség által jelölt győztes polgármester a testület elé a versenyeztetési szabályzatot, melynek célja a városi munkák jogszerűségre, esélyegyenlőségre és a nyilvánosság biztosítására alapozott elosztásának megvalósítása. A szabályzat négy fő részből áll, az egyes részeket fejezetekre bontották. Tartalmazza többek között a versenyeztetési eljárás menetére, a versenytárgyalásban résztvevőkre, az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeire és a versenytárgyalás lebonyolítására vonatkozó szabályokat. Szól a versenyeztetési eljárás utáni teendőkről, a szerződéskötések szabályairól és a beszerzéssel kapcsolatos szabályok ellenőrzéséről is. A szabályzat kétfordulós tárgyalását javasolta az előterjesztő: első fordulóban január 20-án, a második fordulóban pedig a márciusi testületi ülésen várható a versenyeztetési szabályzat megvitatása. ADÓ: NAGYOBB MOZGÁSTÉR A helyi adókról szóló rendelet módosításáról is határoznak a január 20-ai képviselő-testületi ülésen. A paksi adófizető vállalkozók részéről a közelmúltban ugyanis fokozottabban jelentkezett az igény, hogy az általuk befizetett adó egy részével rendelkezhessenek. Ez számukra nem pusztán gazdasági kérdés, hanem egyfajta presztízs is, hisz részvételi lehetőséget jelent a város közéletében. A módosítási javaslatban ezért többek között szerepel, hogy Paks Város Önkormányzata részére az adóévben - az eddigi 5 millió forint helyett - a 3 millió forintot meghaladó helyi adót fizető adóalany legyen jogosult az általa befizetett helyi adó 5 százalékáig - a polgármester egyetértésével - a helyi városfejlesztési célok meghatározásában. A polgármester - egyetértési jogának gyakorlása előtt - azonban köteles az illetékes szakbizottságok véleményét kérni, az önkormányzatnak pedig kötelessége az összeg meghatározott célokra való felhasználása.
