Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-02-26 / 9. szám
1999. február 26. Paksi Hírnök Még az elmúlt év decemberében a Megyei Védelmi Bizottság ülésén kapott felhatalmazást Bor Imre, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy minél előbb kiépülhessen az pj szirénarendszer. A fórumon az atomerőmű szakemberei, polgári védelmi szakemberek, az érintett települések polgármesterei valamint a HÖRMANN REMA Kft. képviselői vettek részt, és áttekintették az esetleges új szirénarendszer anyagi vonzatait. Bor Imre a tanácskozást követően a Paksi Hírnök számára elmondta: jelenleg egy állami támogatásnak köszönhetően 120 millió forint áll az Országos Polgárvédelmi Parancsnokság rendelkezésére Paks és a város harminc kilométeres körzetében lévő települések szirénarendszerének cseréjére. A megbeszélésen a polgármesterek arról tájékozódhattak: mennyibe kerülne a korszerűsítés, és milyen új technikai megoldások lehetségesek? Varga Péter Miklós, a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság Védelmi Főigazgatóságának vezetője úgy nyilatkozott: az új szirénarendHa nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy mire, mennyit szánnak Paks költségvetés-tervezetében, hogy az atomerőmű tapasztalatai iránt Ausztráliából is érdeklődnek, hogy húsba vágó tilalmak várhatók az EU- hoz csatlakozásunk után, hogy itt az adó ideje, hogy az átmeneti tárolóban dolgozók is biztonságban vannak, hogy húszezres vérdíjat szabtak az orvvadászokra, hogy mi újság Lazók Albertnénál, hogy mi lesz a rendőrök túlóráival... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt? BOLCSKEI BOROK ÉRTÜNK SZÓLNAK A Paksi Atomerőmű harminc kilométeres körzetében kiépített hangfrekvenciás, központi körvezérlésű szirénarendszer korszerűsítési lehetőségeit tekintették át azon a fórumon, melyet Bor Imre, Paks polgármestere, a Városi Védelmi Bizottság elnöke hívott össze február 18-án a Prelátus épületében. szer korszerűsítése kizárólag a PA Rt. és a helyi önkormányzatok szerepvállalásával jöhet létre. A tervezett szirénarendszer minden követelményt kielégítene, és évtizedeken keresztül ellátná feladatát. Dénes István, a riasztástechnikai felszerelésekkel foglalkozó HÖRMANN REMA Kft. ügyvezető igazgatója a bemutatott rendszer előnyeire hívta fel a figyelmet. A legfontosabb az: a lakosságot azonnal lehetne tájékoztatni egy esetleges katasztrófa bekövetkezésekor a teendőkről. Amennyiben az áramszolgáltatás megszűnne, ennek bekövetkeztét követően még egy Lejárt a PADOSZ elnökségé- I nek öt éves mandátuma. Az új elnökség megválasztása érdekében február 23-án reggel hat órától 26-án reggel hat óráig adhatják le szavazatukat a szakszervezeti tagok az erőmű területén kihelyezett urnákban. héttel később is legalább húsz percen át működőképes marad a rendszer. A közel négyszáz millió forintos beruházással (az összeg magában foglalja az új szirénákat, a teljes rádióvezérlést és a központ kiépítését) a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság már üzemelő rendszerébe kapcsolódhatnának a települések. Ahhoz azonban, hogy ezek az elképzelések megvalósulhassanak, az önkormányzatoknak is vállalniuk kell az anyagi hozzájárulást. Bor Imre polgármester a városunkban elhelyezett huszonnégy sziréna korszerűsítéséhez egyenként száz ezer forintot ajánlott fel. Az elnöki posztra a tisztséget eddig is betöltő Kiss Mihályt jelölte a választási bizottság, az elnökhelyettesi tisztségre pedig Bocskai Istvánt, Gócza Leventét és Szigeti Józsefet javasolták. A választás jogával 1600 szakszervezeti tag élhet, akiknek könnyű dolguk lesz, hiszen az elnöki tisztért csupán egy jelölt, míg a két elnökhelyettesi tisztségre három jelölt szállt ringbe. A választás eredményét február 26-án az összesítést követően a választási bizottság hirdeti ki. A jó minőségű bor záloga többek között az ültetvény betegségekkel és kártevőkkel szembeni védelme. Erről is szó esett azon a tanácskozáson, melyet a bölcskei borosgazdáknak tartott Óvári Gábor, a BASF Hungária Kft. képviselője, és Ferenc Vilmos, okleveles kertészmérnök február 19-én, a helyi általános iskolában. Ferenc Vilmos a tavalyi év szőlő-növényvédelmi tapasztalatairól számolt be elsőként. Elmondta: a legtöbb probléma abból adódott, hogy nem időben és nem megfelelő szerrel permeteztek a gazdák. A legtöbben nem ismerték fel a kór- és kárképeket, ugyanakkor a szélsőséges időjárás is hozzájárult a fertőzések elterjedéséhez. A peronoszpóra és a lisztharmat sokkal korábban jelentkezett, mint az előző években, az óriási lombfelület pedig gátolta a növényvédő szer kijutását a beteg felületekre. Óvári Gábor szaktanácsadó egy új szőlő-növényvédelmi technológiával ismerkedtette meg a jelenlévőket. A képekkel illusztrált előadáson vázolta a betegségek tüneteit, és a hatékonyságot is fegyelembe véve növényvédő szereket ajánlott az egyes betegségek megfékezésére. A tanácskozás késő estig tartott, beszéltek még más gyümölcsök komplex növényvédelmi-technológiájáról, a bormarketingről, és a nyugaton már elterjedt házi múzeumokról is szó esett. MEGVÁLASZTJÁK AZ ÉRDEKVÉDŐKET
