Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-12-11 / 45. szám

Paksi Hírnök 1998. december 18. 4 ÜNNEPNAPOK KÉPVISELŐK KARÁCSONYA Alig egy hét még, és itt a karácsony. A hét­köznapok rohanásában boldog várakozás­sal tekintünk az ünnep elé, amikor megáll­hatunk végre egy kis időre, amikor együtt lehetünk azokkal, akiket szeretünk. Várjuk a karácsonyt, és várunk is tőle valamit - amit az év többi háromszázhatvankét nap­ján nem biztos, hogy megkapunk... A pol­gármestert és a paksi önkormányzati képvi­selőket kérdeztük meg arról: vajon mit vár­nak ők, mit szeretnének, ha csak jelképe­sen is, a karácsonyfájuk alá? Bor Imre, polgármester: A karácsony számomra személyes családi ügy. Évről-évre együtt ünnepeljük húgommal, édesanyámmal és a családdal, így lesz ez az idén is. Mivel nagymamám már idős, beteg, ezért az idén mi utazunk hozzájuk. Kellemes érzés látni, hogy a gyermeke­im a húgommal tesznek-vesz­­nek, szervezkednek egész nap. Az este pedig a megnyugvás, kikapcsolódás ideje. Bagdy László alpolgármester: Az idén először egyedül töltöm a karácsony es­tét. Saját fenyőfám alá is csak ugyanazt kívánom, mint valamennyi lakótársam fája alá: a szeretetet. Az utóbbi időben a túlzott ajándékozási láz mellett eltompult a valódi üzenete ennek a szent ünnep­nek. A világi dolgoktól el kel­lene fordulni és előtérbe kel­lene helyezni az ünnep üze­netét. Azt szeretném, ha min­denki szeretetet kapna kará­csonyra. Dr. Bencsik Lajos: Fehér legyen és kellemes a karácsony, azt várom tő­le. Szeretném, ha családom körében, a hozzám közel ál­lókkal tölthetném az ünnepet egészségben, szeretetben. Közemberként elsősorban a toleranciára és egymás véle­ményének megismerésére, megfontolására irányuló tö­rekvéseket várok... Faller Dezső: Békét, családi együttlétet, közös programokat sze­retnék, hiszen ezekből adatik meg év közben a legkevesebb. Örülnék, ha a városlakók „ka­rácsonyfája” alatt is ez állna.. Képviselőként nem számítok különösebb „ajándékra”, csak nagy munkára az év elején tárgyaljuk a költségvetést... Hajba Antal: Csendet, békét, nyugodal­mat, hálóinges angyal­kákat csomagokkal szeret­nék karácsonykor... Hogy mi legyen a csomagban? Ha egy papírcetlit kapok, rajta, hogy élj boldogul, annak is örülök, hiszen karácsonykor az a leg­fontosabb, hogy megemlé­kezzünk egymásról. A közel­múltban voltam a nyugdíjas olimpiai helyezettek és világ­bajnokok találkozóján, ahol nem adtunk semmit, csak örültünk egymásnak - ez volt a legszebb karácsonyi aján­dék. Kern József: Szeretném családom köré­ben, nyugodt körülmé­nyek között eltölteni a kará­csonyt. Nehéz év áll mögöt­tünk: távol a munkahelyi gon­doktól pihenni szeretnék. Azt kívánom még, hogy jövőre a városlakók érdeke érvényesül­jön a testületi munkában. Pámer Zoltán: Békességet, megértést vá­rok. A karácsony a hit, a szeretet és a megbékélés ün­nepe. Én hiszek abban, hogy az ország és a város fejlődött és a családok boldogulásáért folytatott küzdelem nem volt hiábavaló... Dr. Széchenyi Attila: gy-nagy békét várok a ka­rácsonytól. Béke és ün­nep azonban nincs szeretet nélkül, ami a mai világban bi­zony hiányzik. Az emberek saj­nos csak magukat szeretik, de karácsonykor a másikat kell megajándékoznunk szerete­­tünkkel... Szinger Ferenc: Ez az ünnep a szeretet, bé­ke, boldogság szimbólu­ma - azt kívánnám, ha ezt a csodálatos jelmondatot a pol­gármester úr és minden képvi­selőtársam megtartaná. Hajdú János: A hozzám érkező nagy szá­mú lakossági javaslatok, észrevételek számomra a bizal­mat jelentik, amit most is sze­retnék megköszönni. Nekem ez a legnagyobb ajándék. A vá­lasztókörzetem jövő évi kará­csonyfája alá egy reményeim szerint akkora részben megva­lósult „rehabilitációs tervet” szeretnék. Azt szeretném, hogy a ,jobb” városrészekhez képest meglévő, a városkép, életminő­ség, településkomfort tekinte­tében szembeötlő különbség jelentősen csökkenjen. Az egyes körzetben lakók is váro­sinak érezhessék magukat. A csapadékvíz ne az útburkolat alatt folyjon, a hótoló az utcák végéig járjon, az ott élők autói­ban se keljjen gyakrabban cse­rélni a lengéscsillapítót, mint a többiekében, meg hogy legyen mindenkinek munkahelye. Ha már kívánunk.... Haaz Ferenc Tihamér: Nyugalmat, békés kará­csonyt kívánok minden­kinek. A karácsony nálunk fe­leségem és kislányom névnap­jával párosul, így ennek megfe­lelően még teljesebb az ünnep­lés. Mi olyan fenyőt szoktunk vásárolni, melynek hosszú a le­vele és legalább vízkeresztig megmarad. Minél tovább tart a fenyő, annál tovább gondolunk szeretteinkre. Ajándékba pe­dig csak azt vesszük meg, ami­re szükség van. A választókörzetemben élők fája alá pedig legszívesebben a jelenleg nem világító Kishegyi úti lámpák fényét tenném... Bogáncs János: Környezetvédőként csakis műanyag fenyőfát díszí­tünk az ünnepre. A szaloncuk­rot a feleségem teszi fel a fára Ajándékozni pedig úgy szok­tam, hogy a feleségem amit az üzletben kiválaszt magának, én azt kifizetem. Régebben még szívesen részt vállaltam az aján­dékok vásárlásánál, ma már kissé belefáradtam. Idegesít, hogy a szeretet jegyében majd­nem összetapossuk egymást a rokonlátogatások alkalmával. A fenyőfa alá egészséget kérnék, sajnos feleségem az utóbbi időben nagyon beteg, szeretném ha sikeresen túljut­nánk ezen az időszakon. A körzetem fenyőfája alá a szemetes konténerek betonalj­zatának elkészültét teszem, sőt még a szomszédokat is megajándékozzuk, mert a má­sik körzetben is elkészült egy betonaljzat. Dr. Rujder Mária: Ti/finden évben lucfenyőt vá- 1V1 sárolunk, nem túl na­gyot, de saját kezűleg díszítjük a férjemmel. Nyugodt békés karácsonyt szeretnék, és fogfá­jás-mentes ünnepeket minden­kinek. Hogy mit teszek a lakók fenyőfája alá? Egy lakossági fórum lehetőségét, melyet a közeljövőre tervezek. Szeret­ném, ha mindenki elmondaná véleményét és problémáit a közös munka reményében. Dr. Ferenczy Istvánná: Igig érő fenyőfát állítunk a E! szobában. Sütök-főzök húsz-harminc emberre. Igazi szeretetteljes ünnep a miénk. Akkor csak egymásra figye­lünk. A fát férjemmel együtt díszítjük és apró ajándékokkal lepjük meg egymást. A város lakóinak fenyőfája alá jó egészséget, békét és gaz­dagodó várost kívánok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom