Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-12-11 / 45. szám
1998. december 11. Paksi Hírnök // AVARKORI TEMETŐT TALÁLTAK PAKS MELLETT BALOGH EMESE A 6. században élt bizánci történetíró, Theophanes leírja, hogy amikor Bizáncban megjelentek az avarok, „összefutott az egész város megnézésükre, mert soha ilyen népet még nem láttak. Hátul nagyon hosszú volt a hajuk, szalagokkal megkötve és befonva. Egyéb viseletűk a többi hunokéhoz hasonlított...” Még a mesés Bizáncban is csodálatot keltő, - a kutatók szerint - Belső -és Közép-Azsia területéről származó és a türkök elől menekülő harcos, lovas avar nép, Baján kagán vezetésével időszámításunk szerint 567-ben érkezett a Kárpátmedencébe. Félelmetes harci erejüknek köszönhetően 568- ban az egész Kárpát-medence a birtokukba került, s ez a földrajzi térség történetében új, döntő fordulatot jelentett: az avarság 250 éves politikai uralma alatt a Kárpát-medence korábban széttagolt, és eltérően fejlődő területein gazdasági és földrajzi egységet hozott létre. A napkeletről jött, a keleti - kínai és perzsa - kultúrák hatásai alatt fejlődő avarság, többek között hadi tudományával és szokatlan ruházatával a környezetében élő népekre is hatott: Nyugaton csak jó száz évvel később kezdték el utánozni az avar kovácsok remekművét, a fülével egybekovácsolt kengyelt. Az avarok hadi szakértelmét dicséri - a szintén tőlük átvett - lemezpáncél, lemezsisak és a páncéltörő kopj a is. Paks mellett, a Gyűrűs völgytől délre, a közelmúltban a történeti kutatások számára fontos régészeti lelőhely, egy avar kori temető került a napvilágra. Beszédes József, a paksi Városi Múzeum régésze, az ásatás vezetője, a Paksi Hírnök számára elmondta- a mostani feltárás azért is jelentős, mert Paks környékéről konkrét avar kori lelőhely ez idáig nem volt ismeretes. Egy madocsai lakos idén október 27-én tett bejelentése után a helyszínen végzett kutatások alkalmával talált csonthalmok, a felszínen előkerült leletek alapján állapították meg, hogy ezen a helyen korábban avarkori temető és talán egy bronzkori telep is létezett. Mivel a következő év januárjában ezen a területen a tulajdonos szőlőtelepítést tervez, így szükségesnek látszott egy mielőbbi leletmentés megindítása. A november 16. és december 1. közötti leletmentő ásatás alatt a paksi múzeum munkatársai és közmunkások segítségével négy - felnőtt és gyerek - sírt sikerült teljesen feltárniuk. Az előkerült leletek és a sírok tájolása alapján a most feltárt temető használati ideje az avarkor első felére: a hatodik század végére - hetedik szá-A FELTÁRT SÍROK A feltárt sírok azonban „bolygatottak” voltak, még az avar kor folyamán - nemesfém után kutatva - kirabolták őket. A sírok kifosztásának egyik korabeli módszerét, a rablóárkok nyomait is sikerült több helyen megfigyelni. Az összedobált csontvázak mellett különféle - az avarok túlvilági elképzeléseire, temetkezési és viseleti szokásaira is utaló - sírmeliékletek, többek között kézzel formázott és korongolt edények és bögrék, kettős lemezes szíjvégek, kovakövek kerültek elő. Több esetben megfigyelhető volt, hogy tojásokat, és áldozati ételmellékletként csirkét helyeztek az elhunyt mellé. zadra tehető, de nem kizárt, hogy a temetőt később is használták, erre utaló bizonyíték eddig azonban nem került elő. Az ásatás vezetője azt is elxjL mondta, hogy ezen a területen további régészeti kutatásra egyelőre nincs módjuk, azonban reméli, hogy az ásatási helyszín közelében, - ahol szintén számos felszíni lelet látható - a jövőben lehetőségük adódik további ásatásokra. Ha nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy megérkeztek városunkba az árvízkárosult viski gyerekek, hogy Koós Attila, a TelePaks főszerkesztője elköszönt, hogy decemberben újra összeül majd a képviselő-testület, hogy kieső bevételekkel számolhat az önkormányzat, hogy hogy mire készülnek a mazsorettek, hogy mit ünnepiünk adventkor, hogy mi újság Kovács Antallal, hogy negyvenöt perc dráma után örömmámorban úsztak a paksi kosárlabdások, hogy mire is jó a falusi turizmus... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt? GÁZLÁNG GYŰLT Gázlángot gyújtottak december 3-án, Nagydorogon. A DDGÁZ-zal kötött szerződés szerint a lakások felének kellett volna bevezettetnie a gázt, de az ötszázötvennégy bekötésből csupán négyszáz valósult meg. A lakosságnak egy gázcsonk kiépítése százhúszezer forintjába került volna, ezt a terhet a többségében nehéz anyagi körülmények között élők nem tudták vállalni. A nagydorogi önkormányzatnak a nyolcvanmillió forintos beruházás kivitelezéséhez így tizenötmillió forintos hitelt kellett felvennie, hogy a szerződésben foglaltakat teljesíteni tudja. A nagydorogi ünnepséget megelőzően Kajdacson és Györkönyben is felavatták az elkészült földgázhálózatot. A térségben tíz településen az elmúlt két hónapban mintegy kétezer háztartás csatlakozhatott a kiépített földgázhálózathoz, ennek költsége összesen kettőszáznyolcvan millió forint volt.
