Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-11-13 / 40. szám

Paksi Hírnök 1998. november 13. 4 GAZDASAG MEGKEZDŐDÖTT A TÍZ PONT VÉGREHAJTÁSA ELKÖTELEZETTSÉG, MŰKÖDŐ GAZDASÁG Hajdú János neve nem ismeretlen paksi olvasók előtt. Az első szaba­don választott önkormányzat tagja volt, sőt a második ciklusban is részt vett mindaddig, amíg tisztségéről le nem mondott. Tíz hónappal távozása után visszatért, ismét a választók akaratából, azok után, hogy az 1-es körzetben őt találták a legalkalmasabbnak a képviselői posztra. Hajdú János ismét a gazdasági ügyekkel foglalkozik az egyik kulcs-bizottság élén. Terveiről, gazdasági elképzelésekről, a város éle­tét érintő kérdésekről beszélgetett vele Kiss G. Péter. Hajdú úr, Ön tíz hónappal ezelőtt önként távozott a képviselői székből, mit gondol mennyire tudja ott folytatni, ahol abbahagyta, és mit jelent majd ez a kiesés?-A napi ügyekből jóllehet ki­estem, de a szemléletből nem, mint ahogyan az ügyek iránti el­kötelezettségemből sem. Azért tudok viszonylag könnyen visszalépni, mert jelentős válto­zást látok a közélet szereplőiben és azt látom, hogy a közélet mos­tani szereplői iránt nagyobb a bi­zalom, mint négy évvel ezelőtt volt. Nekem sokat jelent az, hogy segítő szándékú emberekkel ta­lálkozom a városban.-Ezek szerint nem bánta meg, hogy felállt a székből?- Nem, mert akkor én ezt listás képviselőként nyugodtan megte­hettem, szemben egy választó­­körzetben megválasztott képvi­selővel, mert a munka akadályo­zása nélkül állhatott a helyemre a következő ember, Bogáncs Já­nos. Megtehettem azért is, mert olyan mértékű hiányosságokat véltem felfedezni a gazdálkodás, a döntés-előkészítés és a helyi de­mokrácia működésében, hogy egy jelzést kellett adnom erről a lakosságnak. Döntésem helyes­ségét igazolta a mostani legutób­bi választás eredménye, és persze egyúttal a választási programunk jóváhagyását is jelentette ez a la­kosság részéről.-Hogyan látja: mi történt amíg „távol" volt?- Egyelőre tájékozódnom kell, azért, hogy az „örökség” átlátha­tó legyen, ez persze azért is fon­tos, hogy azután én is tájékoztat­ni tudjak. Változtak a jogszabá­lyok is. A beruházások, karban­tartások, és felújítások területén is közös jogi és emberi nyelvet, párbeszédet szeretnénk kialakí­tani.- Akkor a gazdaságfejlesztési bizottság elnöke volt. Ott, az ak­kori képviselő testület megvonta az Ön bizottságától a bizalmat, de nyilván megfogalmazódtak, körvonalazódtak addigra bizo­nyos tervek, elképzelések. Ezek mára megváltoztak?-Abban nyilván igaza volt a testületnek, hogy a gazdasági és a gazdaságfejlesztési bizottsági elnöki poszt egymástól nem füg­­getleníthetők. Ez most sem lesz másképpen. Ami az egészben bántó volt, az inkább a történtek elintézési és jogszabályellenes módja volt. Ami a konkrét kér­dést illeti, azt válaszolhatom, hogy az élet megváltozott Pak­son: aktívabbak lettek a gazda­ság szereplői, élénkült a verseny. Nekünk egyebek között az is a feladatunk, hogy egy igazságos, és gazdaságos elosztás elve érvé­nyesüljön a szóba jöhető mun­káknál a vállalkozói szférában, ehhez kapcsolódik az a munka is, hogy az önkormányzat meg­kezdte a vállalkozói kataszterrel kapcsolatos munkát, a másik, mostam feladat pedig az ötlet­börze: mit, hogyan, olcsóbban, a további költségcsökkentés, haté­konyság jegyében, pénzdíjas öt­letpályázaton.- Tehát fontos hívószavak vannak. Ezek közül említettünk az előbb néhányat. Tudná foly­tatni?-Munkahelyteremtés, takaré­kosság, átlátható jogszabályok.-Akkor én is tennék a koráb­bi ismereteim alapján ezekhez: ipari park, térinformatika, fe­lelős gazdálkodás...-Most az ipari parkról még korai szólni, bár számottevő ér­deklődés mutatkozik, és szinte naponta folynak ezzel a témakör­rel kapcsolatban tárgyalások. A térinformatika azonban az a te­rület amit sajnálok, hogy akkor és ott abba kellett hagynom, ez a terület azóta áll. Ez a város gaz­dasági életének, adatszolgáltatá­sának karbantartott informatikai rendszere, ezt folytatni fogjuk.-A választási ígéretekben a nyertes szövetség megfogalmaz­ta: az első száz napban tíz olyan pontot végrehajt, amit szükségesnek és fontosnak ítél a város életében. Az óra ketyeg, lassan egyharmadnyi idő lejár. Mindjárt az első pont arról szól, hogy a várost ért pénzügyi vesz­teségeket felmérik, szerződéseket felülvizsgálnak... Ezzel a mun­kával hogyan haladnak?-Téved az, aki azt hiszi, hogy egyfajta „boszorkány-üldözésbe” kezdünk. Az viszont természetes, hogy azokat a szerződéseket, amelyek miatt vélhetően nagy veszteség érte a várost, mint pél­dául a Dunacenter kivitelezői te­vékenységével kapcsolatos meg­állapodás, nos ezeket megnézzük. Megnézzük azokat a szerződése­ket is, amelyek ebben az évben le­járnak, és azokat is, amelyek a vá­ros üzemeltetésével kapcsolato­sak, lásd köztisztaság, állategész­ségügy, stb. És ha már a pontok­nál tartunk, akkor a másodikra is érdemes kitérni. Ez a munkák el­osztásáról szól. Mi is beszéltünk az előbb erről, de ezt is fontosnak tartom hangsúlyozni. A hatos ponttal készen vagyunk, az üze­netrögzítő működik. A 10-es pont, ez a közbiztonság ügye pedig már illeszkedik a mostani költségve­téshez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy időarányosan tartjuk azt, amit ígértünk.-Miképpen látja Hajdú Já­nos, milyen állapotban van most a város gazdasága, önkor­mányzati szempontból? És ide kapcsolódik az a kérdés is, hogy mi lenne az az elfogadható telje­sítményi önmeghatározás, ami szükségeltetik a következő négy évre?-Szeretnénk benépesíteni az ipari parkot, a leépült munkahe­lyek helyett újakat teremtem, en­nek során újra kell gondolni az ipari park szervezeti és működé­si szabályzatát, és a részletes rendezési tervét is. Ennek az is az oka, hogy újra összeomlott a konzervgyár, és az is tisztán lát­ható, hogy az új értelmiségi, kva­lifikált fiatal generáció elköltözik Paksról. Tehát: mind a „két f^jta” munkaerőnek itt kívánunk mun­kát adni, mert a legnagyobb vesz­teségeink az említett fogyásból származnak. így tehát a több szintű munkahely-teremtésben kell gondolkodni, ez lehet valódi megtartó erő.- Köszönöm a beszélgetést!

Next

/
Oldalképek
Tartalom