Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-09-18 / 31. szám
1998. szeptember 18. Paksi Hírnök ? Zoltán javaslata szerint a Deák ház eredeti épületrészében korhű bútorokkal berendezett szoba kialakítása szükséges, emellett vendégszobák, közösségi helyiségek is helyet kaphatnának benne. Nem tanácsolta azonban a képtár ide költöztetését a nagy, és modem képek miatt. Rövid történeti áttekintést követően az Erzsébet Szálló átalakítására tett javaslatokat a tervező. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az épület nincs lehatárolva, hogy a kapuátjáró a „semmibe” vezet, hogy régen dombon állt, de most nem látni ablakaiból a Dunát, nem jó a csapadékelvezetése és nagy a zaj, a falak penészesek, fűtés pedig nincs. Elképzelései szerint saját kerttel és terasszal ismét szállodaként lehetne használni az épületet; vagy maradhatna benne a képtár, kialakíthatnának kaszinót, idegenforgalmi irodát, sörözőt vagy kávéházat itt, és az étterem, a konyha is működhetne. Az építész úgy gondolja: a kertrendezésnek, csapadékelvezetés megoldásának csak akkor lesz értelme, ha kiderül, mi lesz az épület várhatóan végleges funkciója. Az egészségügyi alközpontéhoz hasonló probléma itt is felvetődött: amíg el nem dől, mi lesz az épület sorsa, nincs értelme a homlokzat-felújításnak. A jelenlevő építész szakemberek véleménye egyöntetű volt: csupán „kulisszákat” építenek, amíg nem rekonstruálják az épület egészét: mivel az Erzsébet Szálló belül vizes és fűtetlen, emiatt a külső átalakítás eredménye sem lehet tartós. Az önkormányzat képviselői azonban azt hangsúlyozták: a teljes átalakításra nincs pénz, a külső rekonstrukció azonban (Paks várossá nyilvánításának jövő évi, huszadik évfordulója apropóján is) elengedhetetlenül szükséges. Végül a jelenlevők megállapodtak abban: az engedélyezési terv elkészítése után Lajtai Zoltántól is tanulmánytervet kémek, a további hasznosítás, s a funkciók megállapítása érdekében. AZ „INVÁZIÓ...” A paksi Csonka köz félelmetes dolgokról: patkányok inváziójáról mesél. Sárközi Mihály és felesége, Huszár János, Wolf Ferenc arról szólnak, hogy ez az invázió az Öreghegy utcáit is veszélyezteti, hiszen a rágcsálók elszaporodását képtelenség lesz megakadályozni.- Tudja, ezek a dögök évente négyszer ellenek, s egyetlen szülés során tíz, tizenkettő kölyköt hoznak világra. Betegségeket, járványokat terjesztenek - mondja Sárközi Mihály - Borzalmas az üregrendszer, amit ezek a rágcsálók teremtettek, odáig fajult a „tevékenységük”, hogy a házainkat is félteni kell.- Mióta lebontották Bauman János elégett házát, nincs egy perc nyugtunk ezektől az állatoktól. Nekem a tyúkjaimat is gyilkolják, és senki nem vállalja a felelősséget az invázió felszámolásáért. Wolf Ferenc:- Nem értem, hogy az illetékesek miért nem tesznek semmit. Patkányok mindenhol futnak, járkálnak, s persze enniük is kell ahhoz, hogy mindezt megtehessék. Ördögöt falra festeni nem szabad, gyermekeink fülét még nem rágták le, fertőzéseket egyelőre nem hoztak, de ha valaki azt merészeli mondani nekem, hogy szívesen találkozik ezekkel, az hazudik. Jöjjön és vegyen látleletet: megérti, hogy miről van szó. * * * Faluhelyen gyakran, de nemegyszer a városban is. felbukkannak pincékben, kamrákban, padláson és másutt azok az apró tolvajok, akik ellen semmiféle riasztócsengő, betörésbiztos lakat vagy más védőfelszerelés nem használ... Supliczné Nagy Katalin környezetvédelmi referenshez már jó néhány éve nem érkezett bejelentés a kártevőkről. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Paks Városi Intézetében Antal Edit városi tisztifőorvos is úgy tudja: nem volt még panasz a hívatlan látogatókra, de irtásukról gondoskodni kell, hiszen járványokat is terjeszthetnek. Fritzné Rein Magdolna városgazda is úgy tudja: túlzott szaporodásról nem érkezett bejelentés, de a város folyamatosan irtja a patkányokat, elsősorban azzal a módszerrel, hogy a csapadék csatornákban mérget helyeznek ki, és azt folyamatosan pótolják. Évenként kettőszázötven-háromszázezer forintot is elkölt Paks az ilyen jellegű tevékenységre. Legutóbb még a tavasz folyamán a Kodály Zoltán utcából érkezett jelzés, akkor is azonnal intézkedtek. De mint azt a városgazda is mondotta, a háztulajdonos is tehet a patkányok ellen, mert ha még valaki nem tudná: mérget kell kihelyezni a patkányrágta alagutakba. Szarka József, Seregély Erzsébet Reggel az volt az első gondolata, hogy még mennyi mindent meg kell vásárolnia gyermekeinek az iskolához. Nem értette, hogy miért nem volt minden feltüntetve azon a tájékoztatón, melyet még a beiratkozáskor nyomtak kezébe, mondván, ennél többet, különlegeset nem kér az iskola... Az akkor kért taneszközöket már augusztusban megvásárolta, de az iskolakezdés után újra, már napok óta, az újabban felírtak után kutatva járta a várost. Zúgott a feje a sok tennivalótól. Miután tudott egy fél órát szakítani a munkája mellett, vette a listát, és elindult. A papírra vetett hiányzó tartozékokat szinte hiába sorolta a szaküzlet eladójának.-Ez nincs, ez most fogyott el, majd a jövő héten, ebből csak a drága fajta van, erről meg nem tudom, micsoda... - tanácstalanodon el végül az eladó, amikor ő a mintázófát említette. HÁZI FELADAT Sebaj, gondolta: amit nem tudott megvenni ebben az üzletben, azt majd a másikban beszerzi. Azaz: csak szerezte volna, ha az egyébként „Nyitva” felirat mellett az üzlet ajtaján nem ékeskedik: „Rögtön jövök ”... Ő is ezt mondta, amikor munkahelyéről elindult bevásárolni, ezért visszasétált az irodába, s útközben egyre csak azt számolgatta, hogy az „elfogyott” és a ,Jövő héten lesz” ellenére vásárolt taneszközök miatt pénztárcája megint laposabb lett több, mint kétezer forinttal, előző nap pedig hattal. S még mindig nincs vége, pedig már nagyon szeretné... Egyébként nem kértek semmi különlegeset, s nincs is abban semmi különös, hogy a semmi különleges is már ezrekbe kerül... Es másnap ismét elindul az anyuka a listával a kezében. (ESE)
