Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-09-04 / 29. szám

1998. szeptember 4. Paksi Hírnök ezért nem támogattuk az indo­kolatlan hitelfelvételt, az el­adósodottság megteremtését - ezért konfliktusunk támadt a más állásponton lévőkkel. Emlékezetes marad számomra azon sajtóban tett kijelentés kivizsgálása, melyben Herczeg József polgármester „halálos ellenségének” nevezte Bor Im­re volt polgármestert, képvi­selő urat. Ezen a testületi ülé­sen sajnálatos módon elural­kodott a provokatív hangulat, a harag szelleme. Rósa Géza, a környezetvé­delmi bizottság elnöke: Az elmúlt négy évben a vá­ros szépült, fejlődött. A képviselő-testület munkája a feszültségek mellett meg tu­dott maradni a törvényes kere­tek között. A gazdálkodást érintve volt - véleményem sze­rint - néhány kifogásolható döntés is. Számos hiba terhel­te a szociális otthon beruházá­sát; elsietve, rossz szerződést kötve adta el a város a DC Holdingot. Csökkent a város forgalomképes vagyona. A megrendült bizalom miatt az utóbbi másfél-két év testületi munkája kifejezetten terhes volt számomra A bizottsági munkát élvez­tem. Kellemes kollégákkal, jó légkörben tudtunk dolgozni. Sok kezdeményezésünk volt, ezek közt voltak sikereink, de voltak kudarcaink is, mint pél­dául az utolsó rajzpályázat díj­kiosztása. Legemlékezetesebb élményem negatív esethez kötődik: olyan cinikus maga­tartást tapasztaltam, amit nem tudok elfelejteni. Lakossági bejelentés alap­ján egy délelőtt kimentem egyik képviselő társammal és a hivatal munkatársával egy sertéstelepre, ahonnan a híg trágyát szivattyúval az esővíz árokba távolították el. Szóvá tettük az ügyet, fényképfelvé­POLITIKA KISGAZDA LISTA teleket készítettünk, mondtuk, hogy az esetet bejelentettük a környezetvédelmi hatóságnak. A bajai felügyelőségről aznap délután jöttek ki. Nem csupán a délelőtti nyomokat láthat­ták, hanem a még mindig zajló szabálytalan kibocsátást. A mi figyelmeztetésünk nem volt elég. Az ügy jelentős pénzbír­sággal zárult. Szinger Ferenc, az egészségügyi és szociál­is bizottság elnöke: Összesen negyvennyolc bi­zottsági ülésen száz­nyolcvanöt határozatot fogad­tunk el. Kiemelkedő ered­ménynek tartom, hogy szep­tember 30-án átadhatjuk az új, korszerűen felszerelt idősek otthonát. Sikerült elérnünk, hogy az esetkocsi huszonnégy órás szolgálatot teljesítsen, hogy a rendelőintézet három új szakrendeléssel bővüljön, hogy (a PA Rt. iparűzési adó­jának öt százalékából) új mű­szereket beszerzésével növel­jük az egészségügyi ellátás színvonalát, hogy megvannak a feltételei annak, hogy min­den orvos és védőnő érvényes működési engedéllyel rendel­kezzen... Fontosnak tartom, hogy beléphetett Paks az egészséges városok szövetsé­gébe, s hamarosan elkészül az egészségtérkép is, amely a to­vábbi tervezés irányelveit adja majd meg. A szociális kérdé­sek között lényeges, hogy bölcsődei, óvodai férőhelyek igénylésekor senkit nem kel­lett elutasítani, hogy több száz fiatal pár első lakáshoz jutását elősegítettük és kamatmente­sen visszafizetendő támoga­tásban részesítettünk kétszáz családot. Emlékezetes marad számomra a testületi ülés munkájáról szóló beszámoló augusztus 25-én. Ezt hallva éreztem, hogy érdemes volt dolgozni... A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt paksi alapszervezete is közzétette önkormányzati képviselő-jelöltjeinek listáját: 1. számú választókörzet: Girst Adám, 2. számú választókör­zet: Kern István (független­ként támogatott), 3. számú vá­lasztókörzet: Vajer János (füg­getlenként támogatott), 4. szá­mú választókörzet: Pámer Zol­tán, 5. számú választókörzet: Siklósi Attila (függetlenként támogatott), 6. számú válasz­tókörzet: Reményi Sándor, 7. számú választókörzet: Kiss Mint mondotta: a statiszti­ka azt mutatja, hogy Tolna megye a hátulról a har­madik a sorban a tízezer főre jutó kórházi ágyak tekinteté­ben, s a megye öt választóke­rületéből csak a paksiban nincs kórház, annak ellenére, hogy az itt élők fizetik a leg­több adót az államkasszába. Hangsúlyozta: most, a tavalyi ágyszám-leépítéseket kö­vetően sokan irreálisnak vélik a paksi kórház létrehozását, de úgy gondolja: ha Európai Uniós csatlakozásunk nem ir­reális cél, akkor a gyógyinté­zet felépítése sem az. Vajnai Attila arra számít: az alapít­vány segítségével legalább az épület felállítására összegyűl­het a pénz, s a későbbiekben a testvérvárosi kapcsolatok ré­vén, ületve állami támogatás­sal a belgyógyászati, sebészeti és szülészet-nőgyógyászati, il­letve intenzív beavatkozásra alkalmas osztály, majd továb-Gyuláné (függetlenként támo­gatott), 8. számú választókör­zet: Siebel Lajos, 9. számú vá­lasztókörzet: Krizák Ferenc, 10. számú választókörzet: Led­­neczki László. A kompenzációs listára az alábbi sorrendben kerültek a jelöltek: Pámer Zoltán, Krizák Ferenc, Girst Ádám, Siebel La­jos, Kern István, Siklósi Attila, Kiss Gyuláné, Reményi Sándor, Vajer János, Ledneczki László. Mint ismeretes: a párt pol­gármester-jelöltje Pá­mer Zoltán, a megyei közgyű­lésbe Vábró Józsefet jelölték. bi osztályok is helyet kaphat­nának az intézményben. Be­mutatkoztak a majdani kura­tórium tagjai: dr. Blazsek Ba­lázs, Paks város jegyzője, Be­­regnyei Miklós, az atomerőmű üzemtörténésze, Gálosi János tanár, dr. Csók Sándor orvos, Gallyas Vilmos, a PA Rt. hu­mánpolitikai főosztályve­zetője. Mindannyian elmond­ták, miért támogatják a kórház létrehozásának gondolatát; elsősorban a dunaújvárosi és a szekszárdi kórház Pakstól va­ló távolságát emelték ki, mint fő problémát, s egyetértettek abban, hogy az állami támoga­tás érdekében szükséges lob­bizás mellett a város gazdasági befolyással rendelkező polgá­rait is meg kell nyerni az üggyel kapcsolatban. M'ndannyian tisztában van­nak azzal: sok akadály áll előttük, de példaként emlí­tették a pincehelyi kórház fennmaradásának esetét. MUNKÁSPÁRTI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A Paksi Kórházért kíván alapítványt létre­hozni Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke. Szándékáról augusztus 27-én a Duna Szálló­ban tájékoztatta a sajtó képviselőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom