Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-08-28 / 28. szám
1998. augusztus 28. Paksi Hírnök ■■■■ —i DUNA-ÁTÚSZÁS pen, ezen meggondolásokból is a családokért kellett tenni, ott is minden tagért, minden generációért egyaránt, amennyire ez lehetőségeink szerint tehető volt. Ezek közül is egyik legfontosabb az otthon melege volt a szó igazi és átvitt értelmében is. Ezt követően Herczegjózsef a várost érintő fontosabb kérdésekről, az utóbb eltelt időj szak eseményeiről, eredményeiről beszélt:- Az elmúlt négy évben így, ezáltal tovább gazdagodott a város és a benne lakó családok. Elkészült a gázprogram, melynek 1 eredményeképpen minden lakás kényelmes, meleg otthonná vál| hatott, igazi családi otthon lehetett. Ugyancsak ezt hivatott véghez vinni a szennyvíz-program, bővültek, épültek a gyermekek közösségét befogadó oktatási-nevelési intézmények az iskolák, mint például a gimnáziumi beruházás, vagy akár a Bezerédj iskolát is említhetném. Az ő jövőjüket kívánja elsősorban biztosítani minden szülő és a város erőforrásaival gazdálkodó megválasztott testület, az önkormányzat. Úgy vélem, hogy mindazok, akik önként vállaltak munkát és feladatot a közösség életét jobbító szándékkal vezetni, egyformán és egy akarattal támogatták ezeket a törekvéseket és a munkából mindenki kivette a részét. A család felnőtt tagjai számára a legfontosabb a munka, hiszen ez teremt jövedelmet, boldogulást. A városban elsősorban a munkahelyteremtésre kellett gondolni, ezért hoztunk jelentős anyagi áldozatokat. Leraktuk az ipari park alapjait, egymás után jönnek és most is várjuk a jelentkező vállalkozókat és vállalkozásokat. A családok idősebb tagjairól, az öregekről sem feledkeztünk meg. Azok számára, akiknek nem volt lehetőségük e kis közösségben élni, azok számára akarunk olyan új, szeretetteljes közösséget adó otthont létrehozni, amelyben jó körülmények lesznek és méltó az eltöltött dolgos évek után pihenni. A szociális otthon végre befejezés előtt áll, és hiszünk abban, hogy az anyagi áldozatok itt sem voltak és lesznek hiábavalók. A polgármester beszéde befejező részében utalt arra, hogy az elmúlt négy év során a város vagyona mintegy negyven százalékkal növekedett, amely azt is bizonyítja, hogy a demokrácia intézményrendszerének e fontos része, az önkormányzat, elhivatottan sáfárkodott a rábízott erőforrásokkal. Herczeg József beszédének befejező részében a következőket mondotta:- Ma amikor családi ünnepre gyűltünk itt össze, hiszem és vallom, hogy tudunk együtt örülni az elért eredményeknek és van okunk bízni a jövőben. A Szent István-napi megemlékezés és ünnep ereje éppen ebben rejlik, mert tud utat mutatni munkában és összetartozásban, közös jövőnk közös építésében. Mindezek szellemében kívánok Önöknek szép ünnepet, kellemes kikapcsolódást és majd az ünnep után dolgos hétköznapokat, jó egészséget és Isten áldását kívánom családjukra és munkájukra. ❖ ❖ A köszöntőt követően Isgum József plébános szentelte fel az új kenyeret, melyből minden hívő magához vehetett egy darabot. Az ünnepi műsorban a Városi Fúvószenekar is közreműködött. A Nótaszó alatt több művész is énekeltette a közönséget, Fényes György cigánydalait az első sorban többen is ismerték. B. T.: - Soha nem volt még a mi nemzetiségünknek való zene, örülünk is hogy végre ránk is gondoltak. Nem kell fizetni az előadásért ezért, a kománk is ki hozta a családot. Szeretnénk minél több ilyen műsort. K. L.: - Nekem a sör tetszik legjobban, az mindig hideg. A műsorok nem tudnak lekötni. Az Örökifjú Együttest azt ADuna-parti családi hétvége második napján a Víziszínpadon kezdődött - azaz folytatódott - az ünnepi műsor: elsőként a mazsorettek bemutatóját láthatta a közönség, miközben egyre többen érkeztek a komphoz, ahol a Duna átúszására jelentkeztek fiatalok és idősebbek egyaránt. Tíz órakor aztán a nevezés lezárultával kiderült: mindenki meglepetésére háromszáznégyen szeretnék megtenni e közel ezerháromszáz méteres távot. Míg a komppal átérve, a túlparti strandon melegítettek az úszók, a víziszínpad előtt víziparádé szórakoztatta az egyre izgatottabb nézőket. Tizenegy órakor aztán megtörtént a rajt: a szomszéd megyéből érkezőkkel együtt végül háromszáztizenketten vetették magukat a hullámokba. Még tíz perc sem telt el, mikor már az első „befutót” köszönthettük a lépcsősoron: a paksi Sümeg Gábort, a Bezerédj Általános Iskola hatodik osztályos tanulóját, aki szülei bíztatására, édesapja taktikai tanácsaival indult el a versenyen. Az ifjú bajnok mellett és mögött közvedenül az ifjabb kormegnéztem, mert a polgármester benne táncol, együtt nőttünk föl vele - vallja egy középkorú férfi. H. J.: - Nekem a mazsorettes lányok tetszettek. Van egy lány közöttük, miatta jöttem ki a haverokkal. Persze amit előadtak az is nagyon szép volt, de az a kislány ügyesen táncol. R. S.: - Fagyizunk sörözünk, beszélgetünk a haverokkal ismerősökkel. Pár éve mindig csak azon sopánkodtunk, hogy eljussunk egyszer a fővárosba, tűzijátékot látni. osztály sportos fiataljai léptek a szárazföldre, majd sorra érkeztek a többiek is. A Dunát Herczeg József polgármester is átúszta: kimondottan jól esett neki az úszás, egy kicsit fáradt csupán el, hiszen, ha teheti, reggelente ezer métert úszik a paksi uszodában, így próbálja jó kondícióban tartani magát. A sikeres „partraszállás” után, tizenkét óra tájékán, mire mindenki egy kicsit megpihent, az úszók megkapták jutalmukat: egy feliratos pólót, melyből a szervezők - a tavalyi százhuszonnyolc indulót alapul véve - csupán kétszáz darabot készíttettek. Ám akinek a helyszínen nem jutott az ajándékból, az néhány héten belül a Városi Művelődési Központban átveheti azt. ❖ ❖ Míg a bátrabbak úsztak, addig az „apróságok” Csepregi Éva műsorát nézhették végig, és ha kedvük támadt a kézügyességüket is kipróbálni, rongybabát, gyöngyökből nyakláncot és egyéb remekműveket készíthettek az Erzsébet Szálló mögötti parkban. Ez a városi rendezvény sok embernek okoz örömet, mert akinek nincs pénze, az is ünnepelhet. M. I.: - Egyenlőre csak nézelődünk, veszünk valami apróságot a gyereknek, aztán leülünk valahová és megnézzük a műsort. Kalmár Magdát szeretnénk elsősorban látni, remélem addig a gyerekek is elfoglalják magukat. A két nap alatt annyi előadót láthatunk, amenynyit egész éven át sem. Itt töltjük a parton az ünnepeket, csak épp enni megyünk haza. „in A KÖRZŐN TÖLTJÜK AZ ÜNNEPET
