Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-06-12 / 21. szám

Paksi Hírnök 1998. június 12. 4 VÁROSI MOZAIK NAGYOTHALLÓK KLUBJA A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Tolna Megyei Szervezete az el­múlt évben döntött úgy: a na­gyothallók érdekeinek védel­mében, a hallókészülékkel tör­ténő ellátás kibővítésére a me­gye nagyobb városaiban helyi klubokat hoznak létre - a kö­zelmúltban Pakson is megtet­ték ezt a lépést. Mint azt Simonné Váradi Zsuzsanna megyei titkár el­mondta: megkeresték a város polgármesterét, Herczeg Jó­zsefet, aki a Városi Művelődé­si Központ igazgatójával, D. Szabó Máriával ígéretet tett ar­ra: a VMK egyik helyiségét minden hónapban két alka­lommal ingyenesen a nagyot­hallók klubjának rendelkezé­sére bocsátják. A titkár remél­te: a város a továbbiakban is támogatja majd szervezetüket. Az érdekvédelmi tevékeny­ség elsősorban azt jelenti: a klub segíti, támogatja majd tagjait a hallókészülékhez ju­tással kapcsolatban, a rászoru­lók ugyanis számtalan visszás­ságot tapasztaltak ezen a té­ren. Ezen kívül a szervízháló­zat kialakításán fáradoznak, és jelnyelvi tolmácsot biztosíta­nak a siketeknek. Elősegítik - rehabilitációs céllal - a szociál­is segélyhez jutást, s alapítvá­nyukon keresztül a közép - és főiskolákon tanuló hallássé­rült fiatalok számára ösztöndíj lehetőségéről gondoskodnak. A paksi klub megköze­lítőleg húsz fővel alakult, de a megye más városaiban azt tapasztalta Simonné Vára­di Zsuzsanna, hogy a későbbi­ekben többszörösére nőtt a ta­gok létszáma. HIRDETÉS PAKSI HÍRNÖK GYÓGYULNI GYÓGYVÍZBEN MEGKEZDŐDNEK A KÍSÉRLETEK * AZ OR­VOS BIZAKODÓ * REUMATOLÓGUS MÉR... VOLF MÓNIKA Bár a Paks B-129 kataszteri számú hévízkút termál ásványvízének hasznosításá­ról készített gyógyfürdőügyi szakvélemény már a tavalyi év végén elkészült, a tényleges gyógyhatás bizonyításának és a hévíz felhasználásának konkrétumai lassan körvona­lazódnak. Ahogy az a szakértői véle­ményben megfogalmazódott: közismert, hogy a földtörténe­ti korok maradványaként a Dunántúl és az Alföld kőzetré­tegeiben főleg kálcium-magné­­zium-hidrogénkarbonátos, va­lamint nátriumkloridos-alkali­­kus, kisebb-nagyobb mérték­ben jódot, brómot tartalmazó ásványvízek-gyógyvízek he­lyezkednek el. A paksi hévíz a nátriumkloridos ásványvizek közé tartozik, de jelentős mér­tékben tartalmaz nátriumhid­­rogénkarbonátot (szódabikar­­bonátot), melynek aránya 20- 80 százalék. A biológiai hatások figye­lembevételével alakult ki a ko­rábban, nátriumkloridos ás­ványvizekkel végzett fürdőkú­rák legfőbb indikációja a nőgyógyászati, urulógiai, vala­mint bőrgyógyászati vonatko­zású idült gyulladáscsökken­tés; de számos más kísérletből kiderült: a sós vízzel végzett fürdőkezelés a gerinc és a vég­tagízületi idült gyulladások mérséklésére is eredménye­sen alkalmazható. * * * Ahhoz, hogy a paksi hévizet gyógyvízzé nyilvánítsák, meg­határozott eljárással, úgyneve­zett kettősvak-kísérlettel szük­séges gyógyító hatását bizo­nyítani. Az eljáráshoz szüksé­ges engedélyek megszerzése még folyamatban van, de mi­helyt megérkezik az ÁNTSZ igenlő válasza, már júliusban, a Tanuszoda megfelelően előkészített gyermekmedencé­jében megkezdődhet a kísér­let. Ahogy azt dr. Széchenyi At­tila orvos a Paksi Hírnöknek elmondta: a kísérletben közel nyolcvan - térdízületi beteg­ségben szenvedő - páciens vesz majd részt, akiket a kör­zeti orvosok, illetve meghatá­rozott szakorvosok ajánlanak. A betegeket két csoportba so­rolva, három héten keresztül - tizenöt alkalommal harminc perces - fürdőkúrának vetik alá; az egyik csapat a minősí­tendő vízben végzi a kúrát, a másik pedig felmelegített há­lózati ivóvízben. Sem a kísér­letben résztvevő betegek, sem pedig a kísérletet végző reu­­matológus szakorvos nem tud­ja majd, hogy ki melyik vízben fürdik; csupán a külső sza­kértő. Az utolsó kezelést követő napokban a reumatológus szakember a kísérletben részt­vevő személyeken elvégzi az értékelő vizsgálatot az első al­kalommal felvett paraméterek szerint. A kiértékelés matema­tikai statisztikai módszerrel, a kétmintás Student próbával történik; majd ezen kiértéke­lés és vizsgált víz teljes kémiai analízise alapján kiderül: gyógyvízzé nyilvánítható-e a paksi hévíz. Dr. Széchenyi Attila azt is hozzátette: bízik abban, hogy mindenki - orvos és pá­ciens egyaránt - szívügyének tekinti majd e kísérletet, hi­szen kedvező elbírálás esetén városunk újabb „kinccsel”, egy gyógyfürdővel lehet gaz­dagabb, mely betegnek és ke­zelőjének is megoldást jelent­het számos probléma enyhíté­sére. Azok pedig, akik a kísér­let végeztével megtudták, hogy a három hét alatt „sima” vízben „gyógyultak”, termé­szetesen a leendő fürdőben le­hetőséget kapnak arra, hogy az „igazi” hévízben kúrálják majd magukat. Ha nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy a választókerület új országgyűlési képviselője, Tóth Ferenc át­vehette megbízólevelét, hogy kitűnő hangulatban zajlott a tavaszi fesztivál, hogy milyen hírek érkeztek az atomerőmű tájáról, hogy mérleget zárt a Vízmű Kft., hogy ismét eladó a konzervgyár, hogy a paksi cselgáncsozók itthon és külföldön egyaránt sikereket értek el, hogy nyereséget duplázott az ÉPFU Kft... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom