Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-03 / 12. szám

Paksi Hírnök 1998. április 3. NÁLUNK TÖRTÉNIK ÁPRILIS ÉS TRÉFÁI A római hagyományok szerint áprilisnak is Romulus városalapító király adott első ízben nevet. Jelentése a „kinyílik” igére vezethető vissza, mely a természet nyiladozására, a talaj feltörésére utal. Április elseje Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap. E nap időjárásából a terméskilátásokra követ­keztettek. Április elseje az indás növények vetésé­nek ideje, minden más munkára szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, hogy Júdás ezen a napon akasztotta fel magát. KÉK HÍREK Ú jabb közbiztonsági ak­ció. Március 28-ról 29-re virradó éjszaka újabb közbiz­tonsági akcióra tartottak a pak­si rendőrkapitányság munka­társai: meglátogatták Bölcske, Madocsa, Dunaföldvár éjszakai szórakozóhelyeit, ellenőrizték a gépkocsivezetőket A rendőrök mellé most nem­csak a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói, hanem egy tűzme­gelőzési szakember is csatla­kozott, aki a szórakozóhelye­ket ebből a szempontból is el­lenőrizte. Sok közlekedési baleset. Szinte minden napra jutott egy közlekedési baleset az elmúlt héten. Március huszonharma­­dikán három személygépkocsi ütközött Paks belterületén. Egy induló gépkocsi sofőrje nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő au­tónak, és az ütközés következ­tében egy parkoló gépkocsi is megsérült. Az anyagi kár 620.000 forint. Másnap a 6-os számú úton dunakömlődi csárdához felkanyarodó kis­busz nem adott elsőbbséget egy Budapest felől érkező gép­kocsinak. Az ütközéskor a kis­busz hátravágódott és nekiüt­között a mögötte haladó autó­nak. Az anyagi kár itt 450.000 forint. Március huszonhatodi­­kán egy személygépkocsi utánfutójának kereke esett ki. A túlterhelt utánfutóról a fém­hulladék a szembejövő gépko­csi elejének vágódott, az anya­gi kár 10.000 forint. Szerencsére csak saját gép­járművében tett kárt az a ve­zető, aki március huszonnyol­­cadikán ittasan ült a volán mö­gé és először az árokba, majd a búzavetésbe landolt. Az áprilisi járatás „április bo­­. londja” az ókori tavasz­kezdő tréfás örömünnepekre ve­zethető viszza. Hozzánk talán német közvetítés útján jutott el, és inkább gyerekek körében és a városokban gyökeresedett meg. Paks városában mennyire ta­lált ez a népszokás otthonra? Megoszlanak a vélemények. A nagycsoportos óvodások még csak a nagyobb testvértől ellopott „lóg a cipőfűződ” félénk megjegyzéseivel próbálkoznak. A bátrabbak már többet is meg­engednek maguknak. Az osztály­ban ugratják egymást, de a fo­gadtatás leginkább sértődöttség, panaszkodás a tanító néninek. A kamaszok viszont megtervezett haditervvel érkeznek az iskolá­ba, némely nem túl szigorú peda­gógust is bevonnak kisded játé­kukba, kikről biztosan tudják: a tréfálkozás után sem ők húzzák majd a rövidebbet. A felnőttek másként élik meg a bolondozás napját. A minden­AX prilis 1-től azonban ettől nem kell félniük: az esetkocsi, a sürgősségi ellá­táshoz és az életmentéshez szükséges korszerű műsze­rekkel felszerelve minden nap három műszakban (tehát 0-24 kori munka majdhogy elfeledte­ti milyen napra is virradtak, és legtöbbször csak akkor ébred­nek fel igazán amikor gyerme­kük vagy kollégájuk kis huncut­sággal figyelmezteti őket. Herczeg József polgármester barátait tréfálná meg szívesen, de szigorúan titkos a forgató­­könyv, mert különben elmarad­na a poén. Érdeklődésünkkor még nem volt tervezett április elsejei programja, és csak sejt­hetjük, hogy ezzel nem tréfált meg minket is. Szabó József a PA.Rt vezér­­igazgatója egy véresen komoly tárgyalásra készül Balatonfüre­­den. A Magyar Villamos Művek, az OVIT és a PARt Felügyelő Bi­zottságának ülésén lesz kényte­len részt venni, így a tréfára az idén nem jut idő. Dr. Torma Sándor vezető ügyész személye minden év áp­rilis elsején osztatlan sikert arat. Amikor átlépi hivatalának kü­szöbét rögtön emlékeztetik arra óráig) rendelkezésére áll az egykori paksi járás területén élő mintegy ötvenezer állam­polgárnak. Mint azt Szinger Ferenc, az önkormányzat egészségügyi és szociális bi­zottságának elnöke elmondta: az ominózus 1975 április elsejé­re, amikor először érkezett munkába a városi ügyészségre. Neki soha nem felejtik el megje­gyezni: „rossz vicc volt”. Hogy a vezető ügyész kit is tisztelne meg egy tréfa erejéig arra ugyancsak egy kolléganője ne­vét említi. Dr. Simon Éva Szek­­szárd vezető ügyésze április el­sején foglalja el hivatalát, beik­tatásánál ő is jelen lesz. Nagy László a Dunnacenter korábbi igazgatója jó kis sztorit tanult egy rajta hatásosan kivi­telezett áprilisi tréfából. Egy al­kalommal amikor kellő létszá­mú társaságban megbeszélést tartott csörgött a telefon. „Itt a Matáv telefonvonal vizsgálója, kérem fújjon bele a készülék­be...” Nagy László megtette. Az­óta ő is alkalmazza nagy sikerrel ezt az ötletet, és nem igazán fog­lalkoztatja örülnek-e a „kedves” viccelődésnek. Dr. Hüse István a Gépszer Kft. ügyvezetője csak kizáró­lag szűk baráti körben hajlandó ilyen tréfákra. Ha mégis nevetni szeretne, megnéz egy-két testü­leti ülést. Az ügyvezetőnél mi is próbálkoztunk egy kis tréfával és megkérdeztük: mit szólna hozzá, ha április elsején felmon­dó levelet találna íróasztalán? Dr. Hüse István ügyvezető ilyet már talált, de az nem volt tréfa. (Seregély) két és fél éves harc következ­ményeként az önkormányzat és a mentőszolgálat aláírta a finanszírozási szerződést. Örvendetesnek tartja, hogy a következő évtől már nem a helyhatóságot terhelik az esetkocsi működtetéséhez szükséges költségek, hiszen az egészségügyi törvény paragra­fusai szerint ez a központi költségvetésből az állam fel­adata lesz. KÉSZENLÉTBEN AZ ESETKOCSI A dunaújvárosi és a szekszárdi kórház csaknem fél­száz kilométerre található Pakstól, így az itt és a környező településeken lakók bizony tarthattak at­tól: rosszullétük esetén nem kapják meg időben a megfelelő segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom