Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-27 / 7. szám
Paksi Hírnök 1998. február 27. KULTURÁLIS FIGYELŐ ISKOLAI, ÓVODAI PROGRAMOK A Móra Ferenc Általános Iskolában idén sem maradnak el a már hagyományosnak számító rendezvények. Február 20-án tartották a tanulók által oly közkedvelt diáknapot, amikor tanár-diák szerepcsere oly kellemes érzéseinek adhatták át magukat az iskola tanulói. Az egész napos program, az osztályok közötti játékos sportvetélkedő bármilyen mozgalmas és talán fárasztó is volt, a nap fénypontját, a palotással és a keringővei megnyitott farsangi mulatságot senki nem hagyhatta ki: a díszes felvonulás után jelmezben, vagy anélkül kicsik és nagyok együtt ropták a táncot. Az iskola közeljövőben tervezett programjai a következők: február 27-én 14 órakor rendezik meg az Országos Zrínyi Ilona Matematikaversenyt megyei fordulóját; március negyedikén a tanítók az iskola könyvtárában leendő első osztályosaiknak és szüleiknek mutatják be intézményüket, pedagógiai programjukat, és tájékoztatót adnak a beiskolázásról is. * * * Március nyolcadika az ovisok napja lesz, ezen a napon tartják a nagycsoportos óvodások számára az OVIOLIMPLÁT az ASE Sportcsarnokban. * * * A Deák Ferenc Általános Iskola szorgos mindennapjait is vidám mulatságok tarkítják februárban, a bálok időszakában. A szülők, tanárok ugyan már kipihenték az elmúlt héten, az intézményük javára megtartottjótékonysági batyusbál fáradalmait, a diákok még csak most készülődnek iskolai farsangjukra. Díszes, szebbnél szebb jelmezek és íncsiklandozó finomságok készülnek a február 27-i, délutáni mulatságra, mely minden tanuló számára színes és emlékezetes órákat ígér. CSEPPNYI MŰVÉSZNŐK A művészet szeretetére, értésére irányuló nevelés ma már nem luxus, hanem fontos kiegészítője a kötelező iskolai nevelésnek. Ot éve már, hogy a Paksi Zeneiskola befogadta a balett oktatást is. Az oktatási struktúra egy pécsi mintára épült, de megvalósuláshoz kevés volt a lelkesedés: így nem tudott az az ötlet valóra válni, mely akkor még azt dédelgette, hogy az Erzsébet Szállóból képzőművészeti, tánc és zene oktatására iskola alakuljon. Maradt tehát a zeneiskola épülete, melynek két termét alakították át úgy, hogy megfeleljen a balett oktatás követelményeinek. A művészeti iskolában 743 ifjú növendék tanul klasszikus zenét és ebből 180-an részesülnek a mesterek tudásból. A valamivel több mint ötven millió forintos költségvetés nem enged túlzott jólétet az iskola számára. Az állami normatíva ennek az összegnek mintegy 56,8 százaléka, a többit az önkormányzat finanszírozza. A keretek nem engednek megvásárolni egy-egy jobb hangszert, egy zongoráért akár több millió forintot is elkérnek. Egy hangszer felújítása viszont előfordulhat, hogy ötszázezer forintra rúg. Mindezek mellett mégis a tanulók ott vannak az országos versenyeken, az itt alakuló együttesek minősítést szereznek, és hírül viszik a paksi zene oktatás kiválóságát. A zene tanuláson kívül magas színtű testképzés, vagyis klasszikus balett oktatás folyik. Wünsch lászló és Tomcsányi Éva mesterek pontosan kimunkált, több évtizedes gyakorlati és elméleti munka alapján összeállított tanterv szerint dolgoznak. A tagozatra felvett gyerekek elsősorban nem táncművész pályára készülnek, de a kiugró tehetségeknek van módjuk és lehetőségük magasabb fokú táncművészeti iskolába felvételi vizsgát tenni. Az egész embert, szellemet és testet formáló balett bármely mozgáskultúra alapjait is szolgálja, mint például a ritmikus sportgimnasztikáét vagy a néptáncét. Az ide járó növendékek fizikai fejlődése, harmonikusan szép mozgása évről-évre jól érzékelhető. A tánc művelésével a gyermek közösségi érzése is fejlődik, hiszen a közös munka alkalmazkodást, egységes kollektív munkát igényel. Az idejáró gyerekek értékjeggyel bizonyítványt kapnak, klasszikus balett, gimnasztika, néptánc, karaktertánc tantárgyakból, és minden évben szakmai zsűri előtt vizsgáznak. A hetedik osztálytól jazz balettel bővül a tananyag. Az iskola elkezdésével a tanévet a sikeres felvételt tett kisiskolások egy osztályban kezdik meg a tanévet. A „tükrös teremben" a legidősebbek sorakoznak. Mozart és Schubert zenéjére próbálgatják a pozíciókat, emelik a lábat, kezet, és mintha csak nádszálat fújna a szél, úgy hajlik a derék. Két fiú tűnik fel a lányok sorából. Kissé szégyenlősen vallják: szeretik a táncot, és hogy nőies lenne amit csinálnak? Ezt nem hiszik, mert erő is kell a lányok emeléséhez. A lányok is vidámak, és odasúgják: van némi szigor, de vannak kedvelt feladatok és olykor jut idő egy kis játékra is. A kisebbek szintén „formaruhában" jelennek meg, már jól ismerik a zenét, figyelnek a lépésekre. S alig várják az iskolát, amikor már a kötelező oktatás keretein belül, heti hat órában jöhetnek mozogni. (Seregély) A FORRADALOM EMLEKEI A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum gyűjteményéből, XVII-XIX. századi Tolna megyei kastélyokban fellelt metszetekből, színes és fekete-fehér rézkarcokból, litográfiákból álló kiállítás nyitotta meg kapuit február 20-án a Városi Múzeumban. A „magyar nép zivataros századait” bemutató képek, mintegy előfutáraként szolgálnak annak a terjedelmesebb tárlatnak, melyet az 1848-49 évi Forradalom és Szabadságharc emlékére állítanak össze a szakértők, s a tervek szerint március 11-től lesz majd megtekinthető. A Lovas Csilla művészettörténész által rendezett kiállítás képei iránt érdeklődőket március 8-ig várják a Városi Múzeumba.
