Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-12-12 / 46. szám
Paksi Hírnök 1997. december 12. EMBERMESÉK-» SZAKKA JÓZSEF ADVENT IDEJÉN... Ismét fellobban az adventi koszorún a négy gyertyaláng újra a várakozás ideje jár. A keresztény világ hite szerint a várakozás beteljesülésekor egy kisfiú alakjában megszületik az Istenember, aki békét és jóságot, szeretetet és megértést hoz ennek az önmaga iránt oly gonosz, félelmeiben oly gazdag, s igazságosságában oly szegény emberi világnak. Eljön majd karácsony” szól a dal s a várakozás utáni beteljesülésben lassan elmerülő négy gyertyaláng fölött gyertyák százmilliói gyúlnak, Betlehem felett felragyog a csillag, a jászolban felsír a gyermek, s kontinenseket betöltő harangzúgás hirdeti a keresztény emberek születés felett érzett örömét. Sokféle karácsony létezik, sokféle arca vám a karácsonynak. Lehet szegény és bánatos, lehet lényege szerint vigasztaló, s üzenete ellenére is boldogtalan. Egyebek mellett erről is tanúskodnak azok a válaszok, melyeket a karácsonyra készülődő paksi polgároknak feltett kérdésükre kaptunk: Hogyan készül eltölteni az ünnepet? Lengyel István 87 éves nyugdíjas: Nyolc éve, mióta meghalt a feleségem már karácsonyfát sem állítok. Egyedül élek, a rokonaim szétszéledtek az országban. Számomra az az ünnep, ha küldenek néhány karácsonyi üdvözlő lapot. TV-t nemigen nézek, az éjféli misére már nem tudok elmenni, így korán lefekszem. Tulajdonképpen olyan ez az ünnep számomra, mint bármelyik hétköznap. Azért ilyenkor mégis elgondolkodom azon, hogy voltak nekünk a feleségemmel boldog karácsonyaink is. Elmúltak, mint ahogy lassan mi öregek is elmúlunk. A boldog karácsony csupán az emlékeimben létezik. Glöck Jánosné 28 éves ápolónő: Számomra a karácsony az év legszebb, s vallásos ember lévén egyben az év legszentebb ünnepe is. Ilyenkor összejön a család, a férjem hatalmas karácsonyfát állít a gyerekeknek. Szenteste, az ajándékozás után a kisgyermekekkel a Kis Jézus születéséről szoktunk beszélgetni. A történetet ismerik, de a fontosságáról mindig van mit mondanunk nekik. Karácsonyi dalokat énekelünk, játszunk, igazán meghitt a karácsony este nálunk. Számunkra természetes, hogy minden évben ott vagyunk az éjféli misén. Minden bizonnyal ez idén is így fog történni. Bak Tiborné 36 éves számítógép-programozó: Szerintem a legszebb karácsonyok Afrikában vannak. Mi a férjemmel évek óta Tunéziában töltjük a karácsonyt. Ugyanúgy ünnepelünk, mint idehaza. Karácsonyfát állítunk, megajándékozzuk egymást. Igaz, a mi karácsonyfánk műanyagból készült, de mégis csak karácsonyfa. A környezet igazán különlegessé teszi az ünnepet, a helybéliek pedig tiszteletben tartják a szokásainkat. Egyáltalán nem zavar, hogy fürdő ruhában énekeljük a „Mennyből az angyal”-t, végülis épp olyan ez, mintha nagykabátban énekelnénk. Bármerre ját a világban az ember, ahol keresztények élnek, kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól karácsony ünneplésének szokásai. Hencz Géza 43 éves munkanélküli: Nekem ez az ünnep sem hoz megváltást. Pénzem nincs arra, hogy karácsonyfát vegyek, örülök ha tüzelőre jut. Talán elmegyek valamelyik környékbeli fenyvesbe és lopok egy-két fenyőágat, majd az asszony feldíszíti valamivel, hogy valami azért legyen a gyerekeknek. Őszintén szólva alig várom, hogy vége legyen az ünnepnek, ilyenkor ugyanis még egy kis alkalmi munkát sem tud vállalni az ember. Mire megjön a jövedelempótlóm, annyira megkopaszodunk, hogy jó ha marad falat kenyérre valónk. Lehet, hogy sokan el fognak majd ítélni azért, amit mondok, de nekünk egyetlen ünnep sem ünnep az utóbbi években. * * * Négy megkérdezett, négyféle karácsony. Mindannyian másként várják, látják a várakozás beteljesülését. Azonban hiába a négy gyertyaláng, a lobogó karácsonyi gyertyák százmilliói, ha az emberi szeretetet csupán a szeretet ünnepére korlátozódik, vagy még erre sem.
