Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-02-14 / 5. szám

Paksi Hírnök 1997. február 14. a VÁROSHÁZA TESTÜLETI ÜLÉS, KÉPVISELŐI VIHAROK (Folytatás az 1 ■ oldalról.) Herczeg József a gazdaság­­fejlesztési bizottság eddig vég­zett munkájával elégedetlen volt és ezért javasolta a bizott­ság megszüntetését és azt, hogy annak feladatkörét utal­ják át a gazdasági bizottság hatáskörébe. Bár a testület a választ elfogadta, a későbbiek­ben mégis parázs vita bonta­kozott ki. Bor Imre képviselő is inter­pellált: a Babits Mihály utcai három társasház közös képvi­selőinek leveléből idézve, az új fűtésdíj-elszámolást kérdő­jelezte meg és tolmácsolta a képviselők kérését, miszerint biztosítsák a háztömbönkénti mérést. Herczeg József 15 na­pon belül Írásban ad választ a felvetésre. Az interpellációk után Her­czeg József javaslatot tett a na­pirendi pontok korábban a képviselőkhöz eljuttatott meg­hívó szerinti tartalmára és sor­rendjére azzal a kivétellel, hogy elsőként a már említett gazdaságfejlesztési bizottság megszüntetéséről essen szó. Javaslata nem aratott osztatlan sikert. Dr. Rónaky József nehezmé­nyezte, hogy sem a képvise­lők, sem az érintett bizottság elnöke nem tudott a munká­jukkal szembeni elégedetlen­ségről. Felhívta továbbá a tes­tület figyelmét arra, hogy a bizottságok véleményének ki­kérése nélkül előterjesztést tár­gyalni az önkormányzati tör­vény értelmében nem lehet. Dr. Blazsek Balázs jegyző rá­mutatott: mindössze irányel­vek megfogalmazása a jelenle­gi ülés célja az ügyben, így a törvényességi észrevételnek nincsen jogalapja. Bor Imre úgy érvelt, az, hogy a gazdaságfejlesztés terén az önkormányzat kudarcot vallott, nem lehet egyetlen bi­zottság felelőssége. Javasolta, hogy legalább a másik két fél, így a bizottság munkáját mint­egy felügyelő polgármester és az iparfejlesztési menedzser felelősségét is állapítsák meg oly módon, hogy a márciusi ülésen mindhárman számolja­nak be eddigi eredményeikről, hiányosságaikról. Haholt Miklós úgy nyilatko­zott, hogy alaposabb előké­születet követően téljenek vissza a kérdésre, attól azon­ban óva intette képviselőtár­sait, hogy a közel egy eszten­deje működő bizottságot fel­számolják. Hajdú János a vita hevületé­ben azt az ügyrendi észrevételt tette, hogy személyes érintett­sége miatt nem kíván részt vál­lalni a munkában. Mint isme­retes, Hajdú képviselő a szó­ban forgó bizottság elnöke. A képviselők az első napi­rendi pontban foglaltak értel­mében meghatározták ez évi munkatervüket. A testületi ülés 3. napirendi pontjaként tárgyalták a képvi­selők a helyi adókról szóló rendelet módosítását. A módosítást decemberben is napirendre tűzték a város­atyák, s az akkori megállapo­dás szerint a gazdasági bizott­ság által előteijesztett rende­lettervezetet, a képviselői mó­dosító indítványokat, vala­mint külső szakértő vélemé­nyét figyelembe véve készítet­ték el a helyi adórendelet-tere­­zetet, amely számos mentessé­get, kedvezményt biztosít a továbbiakban is a vállalkozók számára. Hajdú János képviselő hiá­nyolta a hatásvizsgálat elvég­zését a rendelet kiadása előtt. Módosító indítványként a képviselők elfogadták, hogy a kommunális adókötelezettség alóli mentességet a megalaku­lás évében és a további 4 he­lyett 2 évben határozzák meg. így a helyi adókról szóló ren­delet is elfogadásra került, mely tartalmazza többek kö­zött, hogy mentesül a helyi iparűzési adó alól az a vállal­kozó, aki átlagos állományi létszáma több mint felében megváltozott munkaképessé­gű személyeket foglalkoztat, aki nettó egymillió forint ár­bevétellel rendelkezik (a ko­rábbi 750 ezer helyett), az az induló vállalkozás az indulás évében és az azt követő 4 évben, amely által foglalkozta­tott munkavállalók több mint fele az adóköteles tevékenysé­ge megkezdése előtt nem az adóalanyt alapító gazdálkodó szervezetek által foglalkozta­tott munkavállaló volt. A nemzetközi eredménye­ket elérő paksi sportolók ön­­kormányzati jutalmazásáról szóló rendelettervezet már harmadik alkalommal került a képviselők elé. A gazdasági bi­zottság és az oktatási, kulturá­lis és sportbizottság vélemé­nyének meghallgatása után már-már úgy tűnt, mintha nagy fába vágta volna fejszéjét a testület. Kevés képviselő maradt ki a vitából és kérdések áradata zúdult az előterjesztő­re, amelyekre a jegyző, dr. Bla­zsek Balázs és Zerza József, a gazdasági bizottság külső tagja próbált kielégítő válaszokat adni. A vitában sikerült több módosító javaslattal közös ne­vezőre jutni a városatyáknak. A rendelet azokra, a leg­alább 4 éve paksi lakóhellyel rendelkező sportolókra érvé­nyes, akik valamely paksi sportegyesület igazolt verseny­zői. A jutalmazás pontrend­szerrel történik és egy pont értéke bruttó három forint, melyet személyre szóló megál­lapodás keretében, az ered­mény elérése után ajánl fel az önkormányzat. A rendelet ja­nuár 1-jével lépett hatályba. Ezt követően az élelmezési nyersanyagnorma megállapí­tásáról tárgyaltak a képviselők. Az élelmezést a szolgáltatók beszerzési árainak alapján szá­mította ki a hivatal. A nyers­anyagok bekerülési költségeit, az ennek alapján készített ha­tározati javaslatot a normaér­tékekről a testület elfogadta. Ismét megtárgyalta a testület a helyi tömegközlekedés vi­teldíjának módosítását. Mi­vel a tanuló- és a nyugdíjas­bérletek állami támogatása 70 százalékról 67,5 százalékra csökkent, szükségessé vált az áremelkedés. így a képviselők jóváhagyták, hogy március 1- jétől az összvonalas bérlet 1070 forint, míg a tanuló- és nyugdíjasbérlet 348 forint legyen havonta és megtérítik a Gemenc Volán Rt. részére az emiatt keletkezett 200 ezer fo­rint bevételkiesést. Bor Imre módosító indítványát is jóvá­hagyták, miszerint a polgár­­mester keressen alternatív megoldásokat a város tömeg­­közlekedésének megoldására és számoljon be erről az I. félévben. Fonyó Lajos az egyebek na­pirendjén egy rutinpálya ki­alakításához kérte a testület elvi támogatását. Mint azt a képviselő el­mondta, a Laszlóczki László gépj árművezető-oktatótól származó indítvány mellett szól, hogy miután városunk nem rendelkezik tanpályával, a jogosítványt szerzők számá­ra jelentős költségekkel járó szekszárdi rutinpályát kell igénybe venniük. A „tanuló­pénz” összege akár több ezer forinttal csökkenhet, ha a jo­gosítvány megszerzésénél fel­tételként szereplő gyakorlati képzés helyben zajlik. Hajdú János javasolta, hogy végezzenek hatásvizsgálatot. Dr. Széchenyi Attila viszont azt vonta kétségbe, hogy a kö­zel 10 millió forintos költség­gel járó beruházásra idén lesz-e kapacitása az önkor­mányzatnak. Szinger Ferenc javasolta, hogy költségkímélés érdeké­ben a régi vasútállomás előtti teret, mely vizesblokkal is ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom