Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-02-07 / 4. szám
Paksi Hírnök 1997. február 7. „MODERNIZÁCIÓS CHARTA 1997” Sokféle gondolattársítás jut eszünkbe, ha azt a szót látjuk leírva, hogy „Charta”. Aki külpolitikával foglalkozik, annak a kisebbségekkel, illetve nyelvhasználatukkal összefüggő európai elvárások ígéretei. Aki belpolitikával foglalkozik, az még emlékszik a Demokratikus Charta tüntetésére. Január utolsó napján közel félszáz neves értelmiségi: akadémikusok, nagyvállalati vezetők, tudományos szervezetek prominensei egy dokumentumot írtak alá és tettek közzé. A címe: „Modernizációs Charta 1997”. Az öt fejezetből álló dokuj\ mentumot abban a meggyőződésben hozták nyilvánosságra, hogy „a tudomány társadalmi felelősségét átérezve, s látva egymásrautaltságát a műszaki haladással, a magyar társadalom egészséges fejlődését kívánják előmozdítani”. Az ország felemelkedésének kulcsát az emberi képességek kibontakozásában látva, csatlakozásra szólították fel mindazokat, akik egyetértenek helyzetértékelésükkel és a megfogalmazott célokkal. A jelennel foglalkozva az aláírók mindenekelőtt megállapítják: az előttünk álló 20. századnak sem fejlődése, sem veszélyei nem alakulhattak volna ki a tudományos haladás nélkül. Az érzékelhető problémákat nem maga a tudomány okozza, hanem az, hogy a megváltozott környezetben is sokak tudata tovább hordozza a 18-19. század mentalitását. Rámutatnak, hogy a humán kultúra és a természettudományok között ma tapasztalható feszültség mesterségesen keltett jelenség és történelmi léptékű feladatainkat csak a humanizmus, kutatás, innováció és vállalkozás harmóniája teszi megoldhatóvá. A kortárs történelem sikertörténeteiből tanulva rámutatnak: a német, japán vagy legutóbb a koreai fejlődés titka abban keresendő, hogy a képzett emberi erőforrásokat létrehozták és működtetik — minthogy ezek egyike sem nyersanyagokban gazdag ország. Van még egy figyelemre méltó megállapítása ennek a fejezetnek: hogy „a múltba vágyó nosztalgiát (a jelen elleni vandál tiltakozást) leginkább a vagyonos szülők gyermekei engedik meg maguknak”. Az emberi erőforrások kiképzése az iskolarendszertől függ. Össztársadalmi méretekben az iskolázottság hiánya szoros összefüggést mutat a munkanélküliséggel, növeli az eltartottak okán az adófizetők terheit, sőt a bűnözés potenciális utánpótlását is elősegíti. Nem véletlen, hogy Széchenyi, Eötvös és Klébelsberg Kúnó is azt az utat javasolta, amit a mai „ázsiai kistigrisek” is bejártak: előbb oktatásukat reformálták meg annak érdekében, hogy a munkaigényes termékek gyártásával és exportjával az azokba épített tudást a külfölddel fizettessék meg. Hogyan kerül ebbe a problémakötegbe a mai magyarországi mindennapi helyzet? „Tehetség” című fejezetében ennek a dokumentumnak rámutatnak: a társadalom felelőssége, de állami feladattá nyilvánítandó a mindenkori tehetséges felkutatása és gondozása. „A magyar iskola kiemelkedő voltát bizonyítja, hogy számunkhoz képest sok hazánkfia aratott sikert külföldön, kapott Nobel-díjat, alakította az emberiség kultúráját és történelmét.” A Modernizációs Charta sajtóbemutatóján a MTESZ székházában Marx György akadémikus mondta el: a nyugati hírszerzés igyekezett feltárni a hidegháború megnyerésének folyamatában megbúvó okokat. Arra a következtetésre jutottak, hogy például a lökhajtásos repülés, az atomerőmű és a számítógépépítés elmélete és technikája hihetetlen előnyt jelentett a versenyben. Mindhármat magyar résztvevőknek lehet köszönni: Kármán Tódor, Szilárd Leó és Neumann János nélkül tán másként alakult volna az ezredvég. S míg itthon egy utca sincs róluk elnevezve, a világ inkább számon tartja őket - ami persze mutatja a humán erőforrásnak manapság kijutó megbecsülést. Az olvasó ne higgye, hogy egyszerű értelmiségi dohogásról volt szó. A kreativitás igénye olyannyira a sikeres jövő feltétele, hogy nem hagyhatjuk elveszni. De amikor szemléletváltást sürgettek, nem csupán az oktatási rendszerekre költött pénzre gondoltak. Például, ami a sajtót illeti, a tömegtájékoztatás is megkapta a magáét (jogosan), amiért a mindennapi szenzációéhség oltárán túl sokat áldozva az aktuális botrányok krónikája vagy (horribile dictu) egyes sportolók sikereinek ünneplése lényegesen előkelőbb tálalást kap, mint mondjuk a tengerentúlon olimpiai sikert elért, miniszteri kitüntetést is átvett diákolimpikonjainké... Márpedig az oly sokszor hangoztatott és számon kért magyarságtudat ápolásában ez is számítana, példaértékűvé válhatna, hiszen az elektronikus médiák hatása fokozottabb, mint az eddig megszokottaké. Csak ezúton lehet objektiven kimutatni, hogy „egy népnél sem vagyunk alábbvalóbbak”. A tanulás, a tudomány, az innováció társadalmi rangjának visszaállítása érdekében tehát - pártállástól és politikai meggyőződéstől függetlenül - összehangolt társadalmi cselekvésre hívnak fel mindenkit az aláírók, rámutatva, hogy „a modernizáció nem szimplán pénzügyi, hanem elsősorban tudati kérdés”. És - végigtekintve történelmünkön és az ezredvég időszerű kihívásán - leszögezik: „Ezer éve sikerült. Most is sikerülnie kell.” Akik egyetértenek ezekkel a megállapításokkal és célokkal, aláírásos támogatásukat postán elküldhetik az Eötvös Loránd Fizikai Társulat címére: Budapest, 1026, Fő utca 68. Akik csatlakoznak, s felvállalják a szükséges tudatformálás propagálását, azoknak aláírása többek között Ádám György akadémikus, Czeizel Endre genetikus professzor, Fodor István, az Ericson Hungária elnök-vezérigazgatója, Havass Miklós, a MTESZ elnöke, Marx György akadémikus, továbbá Rubik Ernő és Vámos Tibor akadémikus társaságába kerül, azok közé, akik tenni szeretnének, s erre szólítják fel mindazokat, akiket érdemes. Hogy ez a kis ország ne veszítse el azt a képességét, amiben eddig az élvonalba tartozott: a kreatív emberfők nemzetközi szinten is sikeres erejét. Érdemes végiggondolni. Még akkor is, ha nem lesz sem könnyű, sem egyszerű. KÖVÉR TAMÁS Paksi Hírnök PAKS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK HETILAPJA Főszerkesztő: KISS G. PÉTER A szerkesztőség címe: Paks, Dózsa György út. 51-53. Pf. 26. Telefon: 75-311-611 Telefax: 75-313-522 A Paksi Hírnököt kiadja: Paks Város Önkormányzata. Felelős kiadó: HERCZEG JÓZSEF polgármester. HU ISSN 0865-560X Szedés, tördelés: Ruskó István, Paks - Képrepró: Umigráf Bt., Szekszárd, telefon: 74-317-895 - Nyomtatás: Hermann Frigyesné, Szekszárd, telefon: 74-316-830. ___________Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!___________
