Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-10-17 / 38. szám
Paksi Hírnök 1997. október 17. AKTUÁLIS A GYERMEKEK VÉDELMÉBEN Bár még Két év adott a választásra, arra hogy elhatározzuk élünk-e az új, kettős nyugdíjrendszer adta előnyökkel, már most érdeklődünk, figyelünk, melyik lehetőség lenne a legmegfelelőbb számunkra. Maradjunk-e a tisztán társadalombiztosítási elven működő nyugdíjrendszerben, vagy pedig járulékaink egy részét külön számlán, magánpénztárakban kamatoztassuk. LESZ-E SZÉP ESTÉNK, HA EGYSZER MEGÖREGSZÜNK? (Folytatás az 1. oldalról) A támogatást folyósíthatja az önkormányzat természetben és pénzben is, annak legkisebb összege azonban nem nem lehet alacsonyabb a mindenkori nyugdíjminimum húsz százalékánál - azaz 2300 forintnál. Van, ahol az ehhez szükséges forrásokat a rendszeres szociális segélyből, vagy a lakásfenntartási támogatás címén folyósított összegekből kényszerül majd biztosítani egynémely szűkölködő helyhatóság - Pakson ennek a veszélye nem áll fenn. Műit azt Csikai Gyulánétól, a Családvédelmi és Szociális Osztály vezetőjétől megtudtuk, rendszeres nevelési segélyt eddig is folyósított az önkormányzat alanyi jogon a rászorulóknak, lényegében a novembertől életbe lépő ry segélyezési forma ezt helyettesíti majd. Különbség lesz azonban a támogatások összegében. A rendszeres nevelési segély természetbeni folyósítása esetén az arra rászoruló családok gyermekei részére napközi-térítési díjkedvezmény járt: ez a térítési díj huszonöt százalékától annak száz százalékáig terjedhetett, míg e segélyezési forma pénzbeni folyósítása esetén a nyugdíjminimum huszonöt százalékánál (ma ez 2875 forint) nem lehetett magasabb gyermekenként. A gyermekvédelmi törvény hatályba lépésétől a helyi szociális rendeletet a gyermekvédelmi támogatásról szóló passzus kritériumaihoz kell majd igazítani. Az, hogy hány családot, illetve gyermeket érint Pakson az új szabályozás - illetve hányán részesültek -részesülnek november 1-ig rendszeres nevelési segélyben még nem ismert, hiszen a nevelésioktatási intézményekben ezekben a napokban folyik a felmérése, regisztrálása a napközi-térítési díj igénylőinek. S. E. Valószínűleg mindenki saját maga ismeri legjobban a saját helyzetét, kilátásait a jövőben; azt, hogy hány évig lehet még “biztos” járulékfizető, mekkora keresetre számíthat, s ezek alapján mennyi pénzt tud az évek során összegyűjteni, ami alapján aztán későbbi nyugdíját megállapítják. Egy ötven éves embernek például, ha magas jövedelemmel rendelkezik, és bízik munkaképességében még tizenöthúsz évig, érdemes átlépnie az új rendszerbe és magasabb nyereség reményében magánpénztárakba fektetnie pénze egy részét. Aki viszont alacsony fizetést kap, és bizonytalan a munkahelye, neki érdemesebb a társadalombiztosítási alapon működő nyugdíjrendszerben maradnia. A döntés tehát nehéz, de több helyről is kapunk már most segítséget: tanácsadó irodák nyílnak országszerte; tévésorozat készült a reformról; a kormány által összeállított, kész modellekbe helyettesítjük be saját adatainkat, megtudva így a javasolt variációt; s természetesen a különböző magánpénztárak ügynökeinek “ostromára” is bizton számíthatunk. A választás előtt egy dolgot viszont ne felejtsünk el: a kiválasztott pénztár felől is érdeklődjünk! Az Állami Pénztárfelügyelet szakemberei szerint a “nagy futás” az ügyfelekért igazából csak egy-két hónap múlva kezdődik, de a kínálat széles volta az, ami majd alapos felkészülést követel. Fontos megtudni például, hogy a kiválasztott pénztár rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, sokat elárul az is, hogy milyen szakmai szakértői kapcsolatokkal rendelkezik. Sok esetben már a neve is elárulja mely bank, biztosítótársaság szavatolja a működését, s természetesen az sem mindegy ki a vagyonkezelő és a letétkezelő. A takarékoskodó számára pedig talán az a legizgatóbb, mit is csinálnak valójában az éveken keresztül befizetett hatalmas vagyonokkal. A magánnyugdíjpénztárak az általuk kezelt vagyont szigorú szabályok szerint fektethetik be. A törvény lehetőséget ad arra, hogy választhatnak: maguk kezelik a pénzt, vagy megbíznak ezzel vagyonkezelésre jogosult szervezetet. A befektetési szabályok szerint egy gazdálkodó egységbe csupán tízszázaléknyi vagyonrészesedést szerezhetnek, de ez a gazdasági szervezet nem lehet csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. Korlátozva van az is, hogy a pénztárak mekkora összeget helyezhetnek el egyazon bankban: ugyanannál a bankcsoportnál elhelyezett betéteik és onnan származó értékpapírjainak összege nem haladhatja meg eszközeinek a húsz százalékát. Mivel ezek a leghosszabb befektetésekkel rendelkező piaci szereplők, hiszen tagjai több tíz évig gyűjtik itt megtakarításaikat, ezért a kockázat kiküszöbölésével inkább állampapírokba fektetik be a A nyugdíjpénztárak befektetéseinek 1997. második negyedévi arányai egyéb készpénz, bankbetét, banki 13% bankszámla papírok kötvény14% állampapírok 70% PAKSI HÍRNÖK GRAFIKA
