Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-01-17 / 1. szám
Paksi Hírnök 1997 január 17 (5 VÁROSI MOZAIK ÚJ TISZTSÉGVISELŐK, PBIÁRGmSOK Az évenkénti tisztújító közgyűlésen, decemberben Péri Ferencné könyvtárost választották a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) soros ügyvivőjévé. Megbízatása egy évre szól. Január 8-án máris összeültek a KIÉT képviselői, a város jegyzője, valamint az érintett intézményvezetők a városházán, ahol a decemberi testületi ülésen elnapolt ágazati kollektív szerződés irányelveiről szóló előterjesztés további egyeztetésére került sor. Itt eldőlt, hogy mi szerepeljen a testület elé kerülő anyagban. Szóba került többek között a címpótlék, a munkaruha, az ágazatonként változó pótlékrendszer és a végkielégítés. A számottevő dolgokban egyezség született - tájékoztatott az ügyvivő —, a hivatal részéről az együttműködés jó. Nem könnyű a KIÉT képviselőinek helyzete egy-egy ilyen tárgyaláson - folytatta -, hiszen szeretnénk a lehetőségeinket minél jobban kihasználni, de időnként be kell látnunk: az önkormányzat költségvetése is véges. Mindez kompromisszumok nélkül nem működhetne. Olyan döntés még soha nem született, amivel mindenki elégedett, mindig marad valakiben tüske. Természetesen vannak összezördülések, de az adott helyzetből mindenki a lehető legjobbat akarja kihozni. A közalkalmazotti béreme, léssel kapcsolatban Périné elmondta, hogy február 1-jével változnak a besorolások minden intézménynél. Itt várhatóak nézetkülönbségek azzal kapcsolatban, hogy ki, milyen kategóriába kerül. / / GONDOSKODÁS, EMBERSEG \ /annak (létezésük felejtésére A szállón a karácsony bővel- látta meg a napvilágot.) Madoy jelentős energiákat fordítunk), akik a jeges ablak másik oldalán, vacogva keresik, hol is húzódhatnak meg. Nekik nincs kihez hazamenni, egyáltalán: haza nincsen, s, ha mégis akad, az nem áraszt békés hangulatot, sok esetben idegenek lakják a szűk szobát, amelyben sír a nyomorúság. Az ünnep számukra egy örökkévalóság, ilyenkor érzik igazán: mennyi minden hiányzik az életükből. Pakson, az otthontalanok problémáinak enyhítésére évek óta hajléktalanok átmeneti szállása működik. Jelenleg a tizenöt főre tervezett Deák utcai épületben tizenheten élnek. Kérdés, hogy amikor az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyre többen fagyoskodnak az utcákon: vajon mindegyikük gondozásáról tudnak-e az erre hivatott szervek gondoskodni? A válasz Fonyó Lajos, a paksi szálló főgondnoka szerint városunk környékén igenlő. Az a néhány hajléktalan, akiket az utca járókelői láthatnak ilyentájt rokonoknál húzzák meg magukat vagy igénybe veszik a szálló szolgálatait. kedett felajánlásokban: a Vöröskereszt élelemmel, az Ifjúság úti óvoda ruhaneművel, a paksi nőbizottság ajándékcsomaggal lepte meg a hajlék nélkülieket. Emellett magánszemélyek is adományoztak élelmiszert, ruhákat a rászorulóknak. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a szálló szolgáltatását (életveszélyben lévők kivételével) állandó paksi lakos vagy életvitelszerűen itt tartózkodó veheti csak igénybe. Környékbeli településeket kérdeztem, hogy amennyiben a polgármesteri hivatal kapuján kopogtat egy otthont kereső, vajon milyen lehetőségeik vannak azonnali ellátási kötelezettségüket teljesíteni. (A jelenlegi időjárást figyelembe véve ugyanis kétségkívül veszélyben forogna az ellátásra szoruló élete.) Rövid körképem nem kecsegtet túl jó eredménnyel: Dunaszentgyörgyön ugyan még nem fordult elő hasonló eset, de átmenetileg a használaton kívül helyezett keltetőépület egy helyiségét tudnák kialakítani e célra. (Ne feledjük Jézus évezredekkel ezelőtt egy istállóban csán üres, bérelhető lakások vannak, s ha szükségessé válik, azokat igénybe is veszi az önkormányzat. Geijen nem gondolkodik erről, míg konkrét vész nincsen, Pálfa rendelkezik üres házakkal, ahol meghúzódhat, aki magára maradt, Németkéren pedig az önkormányzat rendelkezik lakásokkal. Átmeneti megoldásokkal tehát szolgálnak a találékony községek, a teljességre törekvő Dunaföldvár pedig hathatósabb megoldást akar: hajléktalanszálló építését tervezi. A helyi gondozási központ vezetője, Petrovics Pétemé eddig minden évben igyekezett a hajléktalanok ellátásáról gondoskodni. Az idei évben a Népjóléti Minisztérium egy pályázatán elnyert összeg elegendő lesz a megoldáshoz. A 35 fősre tervezett otthon nappali melegedőként és éjjeli menedékhelyként egyaránt használatos lesz. Amíg elkészül a szálló a jelenj\ légi ellátottak számára még idén a gondozási központ nyújt segítséget Dunaföldváron. POZBAI ILDIKÓ
