Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-08 / 27. szám
Paksi Hírnök 1997. augusztus 8. GAZDASÁG • SÓLYA EMMA x jégé a komédiának? -tettük fel V a kérdést nemrégiben lapunk hasábjain, ismertetve a konzervgyári dolgozók kálváriáját. Júniusi fizetésüket késéssel ugyan, de kezükbe vehették a munkások, és elkezdődött a következő felvonás: a júliusi járandóságért folyó harc. A szakszervezetek országos szövetségének tolna megyei képviselője, Kállai István elmondta, kesítésre váró, csekély mennyiségű árura vevők. A fizetésnél is kétségesebb a konzervgyár jövője: úgy tűnik, az üzem működését csak külső gazdasági társaság - tehát nem a Sygma-Ex Kft. - indíthatja újra. Egyre bizonytalanabb a 145 alkalmazott jövője, ezért nem várnak tétlenül az érintettek: további munkalehetőségekért lobbiznak többek között a Globus Konzervipari Rt.-nél. KONZERV KÖRÖK hogy a szakszervezet és az öt gyári dolgozó alkotta bizottság az elmúlt héten társadalmi és gazdasági szervezeteknél kilincselt fizetés,- és munkajog -ügyben: a tulajdonos Sygma-Ex Kft.-nek hitelező Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től ígéretet kaptak arra, hogy az előző hónaphoz hasonlóan, most is számlán különíti el az üzem munkásainak bérét. A jószándék azonban úgy tűnik, kevés: a járandóság egy része összegyűlt már, a fennmaradó összeg megszerzése azonban akadályokba ütközik, hiszen alig jelentkeznek a gyárban még érté-Szeretnék, ha a társaság illetékesei felvilágosítanák őket arról: tudnak-e a munkásoknak segíteni, gondolkodnak-e foglalkoztatásukról, hány emberre tartanának igényt? Egyetlen szívderítő eseménye a végnapok történetének, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóság hozzájárult ahhoz, hogy a konzervgyár ne legyen többé kifizetőhely, így a GYES-re, a családi pótlékra és a táppénzre nem kell hiába várniuk a dolgozóknak. Az állásidőre is járó júliusi . fizetést augusztus 8-án kellene a dolgozóknak kézhez kapniuk. SOVÁNY HÚSOK Hosszas, kitartó tárgyalásaik eredményeként az elmúlt héten huszonkét gazda vehette át a még tavaly decemberben leadott sertésekért járó pénzét a Szekszárdi Húsipari Rt.-től. A gazdák képviselője, Sztronga Zoltán, aki április végén vállalta, hogy “kijárja” a saját és további nyolcvanhárom társa járandóságát, nagy utat tett meg, mire eljutott az első részletig. A múlt héten hétfőn jutottak el érdemben odáig a tárgyalások, mely biztatta a termelőket: talán sikerül pénzhez jutniuk, mert ha bírósági úton próbálkoznak több évig is eltarthat az ügy. A hét közepén megállapodott a Metraco Rt., Sztronga Zoltánnal a határidőkben, és kettő millió forintot már ki is fizettek. A kifizetéseket a leadás sorrendjében teljesítik, a következő részletre augusztus 6-án lehet számítani. Amennyiben a várt járandóság nem érkezik meg Sztronga Zoltán lakására, a következő napon a gazdák megkezdik a demonstrációt, melyre engedélyük van. Az állattartók 100-150-en fogják elállni a Szekszárdi Húsipari Vállalat előtti közterületet gépegységekkel együtt. Günther Schlegel, a Metraco német tulajdonosa a gazdák képviselőinek elmondta: nem tudott arról, hogy a gazdák nem kapták meg a leadott állatokért járó ellenértéket, későn szerzett tudomást róla, most azonban arra kéri őket, hogy acjjanak haladékot, mert a közeljövőben olyan bevételre számít, amelyből tud majd fizetni. E.S.E. 4 APV RT.: FIZESS! A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi törvény határozta meg azt, hogy az önkormányzatok a területükön fekvő vállalatok alaptőkéjéből a belterületi földek után mekkora részre tarthatnak igényt. Az egy évvel később hatályba lépett jogszabály mintegy pontosítva ezt, tartalmazta, hogy az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész - részvény- az önkormányzatokat illeti meg. A törvény úgy módosult 1992-ben, hogy a földérték meghatározását az állami vállalatnak az adósságok levonása után megmaradt vagyonához viszonyítják. Ez a helyzet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. előújének, az Állami Vagyonügynökségnek kedvez, amely ezt megelőzően törvényértelmezési vitákba bonyolódott az önkormányzatokkal annak okán, hogy a vagyonmérlegben szereplő telek értéke magasabb volt, mint az eladósodott vállalaté... Később fény derült az ÁVÜ és az Állami Vagyonkezelő -ÁV-Rt. szabálytalanságaira, privatizálásokra, amelyek során nem tették félre az önkormányzatok által igényelt részvényeket, így a pénz az államkincstárt gyarapította Tocsik Márta (Az Rt. megbízásából, az elhíresült sikerdjj fejében), az önkormányzatokat igyekezett arra rábírni: moncjjanak le jogos követelésükről, cserébe alacsonyabb összeget kapnak, ám azt azonnal, az ÁPV Rt.-tői, amelynek így az előterjesztett igények közel 30 százalékát sikerült az államkassza részére “megtakarítania”. * Arról, hogy a privatizációs botrány szele miként érintette városunkat, nem kaptunk konkrét információt, de mint azt dr. Blazsek Balázs jegyző elmondta, 1991. óta az ÁPV Rt. -illetve jogelődjei- jelentős összegeket, részvénycsomagokat juttattak a paksi önkormányzat számára. A PA Rt., az Antenna Hungária esetében e folyamat zökkenőmentes volt. Ez annak is tulajdonítható, hogy jól működő vállalatok után járó összegekről van szó, ám ezeket a juttatásokat is folyamatosan követték kisebbnagyobb tételek. Jelenleg rendezetlen - többek között- a Gyár - és Gépszerelő Vállalat, a konzervgyár ügye, s vita folyik amiatt, hogy az önkormányzat szakembereinek véleménye, számításai szerint magasabb érték jár egyes területek után, mint ahogy az az ÁPV Rt. álláspontjában szerepel. A jegyző szerint az önkormányzat követeli a különbözetet -, amelynek névértéke mintegy 100 millió forint -, valódi értékét a mindenkori piaci viszonyok határozzák meg. Az a tőzsdei árfolyamok változásainak köszönhető, hogy az 50 milliós DÉDÁSZ részvények jelenleg 60 százalékon, míg a MATÁV értékpapírjai 720 százalékon állnak, így utóbbiak 20 millió forinttal gyarapítják az önkormányzat kasszáját. Dr. Blazsek Balázs bízik benne, hogy az évvégére teljesülnek a vagyoni követelések. A város költségvetésének összeállításánál számolt a hivatal a privatizációs bevételekkel. Felhasználásukról dr. Blazsek Balázs azt mondta, hogy: “nem kiváltja felélni az önkormányzat ezeket az összegeket, amelyek pénzügyi alapot teremthetnek a helyi ipar fejlesztésére.” S. E. Ha nem mulasztotta volna el megvenni a múlt héten a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy a Fondcol vállalat gazdasági társaságot és hetven munkahelyet hoz létre városunkban, hogy a NATO- csatlakozásról mi is dönthetünk, hogy idén is határon túli fiatalok táboroztak Cseresznyéspusztán, hogy Paks az idén “megúszta” az áradást, hogy a Jantner házaspár aranylakodalmát ünnepelte, hogy Mácsik Tamás bravúros győzelmet aratott a nemzetközi sakkversenyen.
