Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-06-13 / 22. szám
Paksi Hírnök 1997. június 13. SVÉDASZTAL KÖLTŐI-ÍRÓI KÉZJEGYEK - HARMADSZOR A PAKSI ATOMERŐMŰ, AHOGYAN ŐK LÁTJÁK Az ÖKO Munkacsoport által „Együtt élek az Atomerőművel” címmel kiírt pályázat eredményei az Atomerőmű Látogatóközpontjában. • ERDEI TÜNDE Aki a szépet szebben, a csúnyát rútabban, leírni tudja, s aki az érzékenyre még érzékenyebben rezzen - az a költő maga.” Talán e pár sort választhatnánk mottójául a megjelent Kézjegy harmadik antológiájának. A gyűjtemény tartalmaz verseket és írásokat egyaránt, olyan művészektől, akik most jelentetik meg műveiket először mint: Lipinka Tamás, Pataki Tímea, Tencz Henrik, és megjelent számos neves művész, többek között Acsádi Rozália, Decsi Kiss János, Miszlai Gyula, Szarka József alkotása is. A művészek kis önéletrajzzal mutatkoznak be az olvasó közönségnek. Vannak köztük tanulók, tanárok, könyvtárosok és olyanok kik az írásnak szentelték életüket, tele reménnyel. Parti Nagy Lajos a kötet előszavában írja: ... kérem a kedves Olvasót, nézze el nekem, hogy az antológia szerzőiről s műveiről nem írtam ebben az előszóban. Beszéljenek magukért, ki így, ki úgy. Annyi bennük a közös, hogy egy megyében élnek, rendszeresen „értelme” az írásnak, hogy íróújék, az írás pedig megérdemli, hogy szeressék. Az egyesület várja soraiba a megyében élő szerzőket és a megyéből elszármazott költőket és írókat, és keresi a kapcsolatot az ország más, hasonló alkotóműhelyeivel. Mindenki ingyen dolgozik, mivel pénz nincs. A nyomda költségeire kell összeszedni a pénzt évről-évre, apránként cégektől, önkormányzattól. Kulturális estekre és egyéb rendezvényekre nincs mód, az egyetlen elérhető cél a megmaradás. A „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja 1993. tavaszán alakult, mint városi csoport. Ennek az ősi-hősi időnek a szüleménye egy vékonyka kiadvány volt, Sintértelep címmel. Egy évvel később - 1994. április 22-én - megyei egyesületté vált a Kézjegy klub, huszonöt alapító taggal. A csoport első szöveggyűjteménye a Tolna megyében élő művészek kéziratát jelenteti meg. A gyűjtemény illusztrálására a dunaföldvári ifj. Koffán Károly vállalkozott. Az Atomerőmű Látogatóközpontjában . június 6-án hirdették ki az ÖKO Munkacsoport által „Együtt élek az Atomerőművel” címmel kiírt pályázat eredményeit. Óvodásoktól középiskolás diákokig ötvenötén nyújtottak be pályamunkát, amelyek a kritériumoknak megfelelően az atomerőmű és a környezetében élők kapcsolatát mutatták be. Mint azt a pályázat koordinátora, Haholt Miklós elmondta, az atomerőmű iránti hálaadásnak is tekinthető mindez, hiszen a létesítmény, amellett, hogy környezetbarát és biztonságos, értékes felajánlások forrása is évek óta. Kováts Balázs, a Látogatóközpont főmérnöke, a díjak átadása előtt hangsúlyozta: örül annak, hogy az erőműnek nem kell reklámoznia magát, megteszik ezt a gyerekek. Több kategóriában hirdettek eredményt, a rajzok, festmények készítői között három nyertes volt. Laposa Zsuzsa (képünkön), aki a Madocsai Általános Iskola tizennégy éves tanulója, a kilencéves Kozma Gábor a Hermann Ottó Általános Iskolából és Fekete Krisztina, aki a Kereszt utcai óvoda nagycsoportosa. Forrai Mariann és Farkas Nikolett verseit ítélte a legjobbnak a zsűri, mindketten a Hermann Ottó iskola ötödikesei, és nagy népszerűségnek örvendett a Tuza Melinda és Benedeczki Eszter által készített társasjáték is. Kiemelt témaként díjazták az elbírálók a tíz éves Czáp Petrának és Gyöngyösi Dórának a dolgozatát, amely a lakóhelyükön, az erőmű vizét elvezető csatornának köszönhetően újra életre kelt dunaszentgyörgyi láperdőről íródott. Az ESZI környezetvédelem szakos hallgatói, Kiss Viktor és Kovács Gergely összefüggő pályamunkát készítettek a megjelölt témában, és az ugyancsak középiskolás Rácz Nikoletta, aki fotósorozatával nyert díjat. Az okleveleken - amely minden pályá. zót megilletett - és az értékes ajándékokon kívül a nyertesek jutalma az, hogy augusztusban egy hetet eltölthetnek együtt a PA Rt. balatonfüredi üdülőjében. Sólya Emma
