Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-06-06 / 21. szám

Paksi Hírnök 1997. június 6. 4 SVÉDASZTAL ATLATHATO, TISZTA VIZET A NAGYDOROGIAK POHARÁBA • SEREGÉLY ERZSÉBET Régi probléma Nagydorogon az ivóvíz minősége, bár Pinczési László polgármester szerint csak azóta tartozik égető gondok közé, amióta az önkor­mányzat tulajdonába került eme nemes feladat. Félő azonban, hogy azon kevesek közé tarto­zik a lakosság, aki nem ismeri és nem tudja, milyen károsodást okoz, ha magas nitrit tartalmú ivóvizet itat egyéves kor alatti csecsemőkkel. Methemoglibiné­­miás beteggel igaz nem találkoz­tak az utóbbi években a község­ben, és a gyermekorvos szerint is folyamatosan tájékoztatják a kismamákat a veszélyről, hiszen Ha nem mulasztotta volna megvenni a múlt héten a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogyan vélekedik az SZDSZ-es képviselő Bor Im­re pártjáról és a szabadság eszményéről, hogy benzinkutat raboltak Nagydorogon, hogy milyen ma nevelőszü­lőnek és milyen volt régen pedagógusnak lenni, hogy a katasztrófa-elhárítá­si bemutató sikerrel zárult, hogy ma már férjet is vehet magának, akinek sok pénze van. Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt? a vízből a szervezetbe került nit­rit egyszerűen megakadályozza az oxigén felvételét. A legutóbbi ANTSZ méré­seknél kiderült, hogy a nagy­dorogi kutak vizének ammoni­um tartalma három, három és fél mg/1, amely igen magas, hi­szen a megengedett érték mindössze csak egy mg/1, a tűrhető határ pedig kettő mg/1. Különböző oxidációs és kémi­ai folyamatok hatására az ivó­­vízhálózatban, különösen a kintebb eső utcáknál, ahol a víz úgymond pang a vezeték­ben, felnitritisedik, amely a víz fogyasztásakor bekerül a szer­vezetbe. Egyszerű klórozással ez kiküszöbölhető, valamint a vezetékek átmosatásával meg­oldható az értékek csökkenté­se. A víz nitrit tartalma leg­utóbb négy mg/1 volt a megen­gedett egy mg/l-rel szemben. Az érték mérésénél az ÁNTSZ értesítette a Tolnai Vízmű Kft.-t, melynek munka­társai a lehető leggyorsabban átmosatták a rendszert. A vég­leges megoldás azonban még várat magára. Annál is inkább égető volna ez, mert egy évben csak egyszer végeznek kötele­ző vízvizsgálatot, és az év to­vábbi hónapjaiban - talán nem kis túlzással mondható - nem életbiztosítás az ivóvíz fo­gyasztása. Az önkormányzat az idei évben mintegy hatmillió fo­rintot különített el egy víztisz­tító berendezés kivitelezésé­re, amely már most úgy lát­szik, kevésnek bizonyul. A tervek készülnek, egyeztető megbeszélésekre is sor kerül, de konkrét megegyezés nem született ez ügyben. Sződi Im­re országgyűlési képviselő, a Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja kérdé­semre válaszolva elmondta: valóban tud Nagydorog gond­jairól, beszélt a polgármester­rel, javasolta, hogy a Közép­­dunántúl Vízügyi Igazgatósá­got keressék meg a gondjaik­kal, de Merényi Endre osz­tályvezetőtől megtudtam: ők már több hónapja várják a megkeresést. Igaz arról érte­sültek, hogy készülőben van egy terv és talán utána sor ke­rül az általuk is várt találko­zóra. Az osztályvezető azt is el­mondta, hogy valóban lehet pályázni a víz minőségének ja­vítására, de mivel a jövő évi pályázatokat május ötödikéig le kellett adni, legközelebb csak 1999-ben lesz lehetősége a községnek hasonló jellegű pályázaton részt venni. Nem értik a várakozást, ők minden­ben nyitottak. Amikor a szerkesztőségünk által megtudott értékekről tá­jékoztattuk a szakembert ag­godalmát fejezte ki, hiszen a nitritesedés másodlagos szennyezés és sürgősen meg kellene vizsgálni más összete­vők jelenlétét is. Meglátása szerint alapjaiban is vizsgála­tot kellene folytatni az egész rendszerben. Akár az is előfor­dulhat, hogy bezárják a vizet szolgáltató vízmüvet. A valósághoz az is hozzátar­tozik, hogy egy ilyen jellegű beruházás több tízmillió forin­tot emészthet fel a község költségvetéséből, azonban az önerő kiegészítésére lehetne pénzt gyűjtögetni. Igaz kapcsolatokat építve, tá­jékozódva és nem utolsó sorban munkával. TOLNÁBAN A TŰZ NEM HAL EL? Nemrégiben lapunkban beszámoltunk az alma­­termésűek tűzelhalásos betegségéről. Ezzel a növénybetegséggel együtt kell élni, így a ránk háruló feladatoknak csak abban az esetben tu­dunk eleget tenni, ha felhasználjuk és alkalmaz­zuk mindazokat a külföldi módszereket, eljáráso­kat, programokat, melyet már ők évtizedek óta eredményesen alkalmaznak. így került sor egy amerikai számítógépes elő­rejelzési program megvásárlására A Maryblayt program, melyet hazánkban hat megye vásárolt meg és működtet egyszerűnek tűnik. Szükséges az almatermésűek fenológiai adatainak, valamint a meteorológiai adatoknak (maximum-minimum hőmérséklet, a csapadék mennyisége, harmat, köd, fagy, jégeső stb.) folyamatos naponkénti be­vitele. Fertőzéskor a készülék hanggal és betűvel jelez. A Tolna megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a megye nem vásárolt ilyen berende­zést, mert itt nem volt rá szükség. Megyénkben kétszáz hektár almás van, mely elenyésző a többi megyé­hez képest. Az időjárás viszont most a legkedvezőbb a bak­­l tórium tömeges elszaporodásához, ezért fo­kozottabban kell figyelni az alma, a körte, és leg­főképpen a birsfákat, annál is inkább, mert a szomszédos Baranya megyében regisztrálták a betegséget. Seregély

Next

/
Oldalképek
Tartalom