Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-05-16 / 18. szám
Paksi Hírnök 1997. május 16. VÁROSI MOZAIK • SÓLYA EMMA Több hete állványok veszik körül a Jézus Szíve katolikus templomot - az épület nagyjavítását, felújítását végzik most a szakemberek. Mint azt Isgum József plébánostól megtudtuk, a munkálatokra már évek óta nagy szükség van, hiszen a templomba alulról folyamatosan csordogál a víz. Ennek megakadályozására a falak mentén felássák a talajt, s, hogy szellőzhessen, az ott levő beton egy részét eltávolítják, hiszen az a gyógymód, amit a szakemberek eddig alkalmaztak - a nedvességtől fehólyagosodott járdára cementet szórtak - úgy tűnik, nem hozott megoldást. A plébános szerint a kisebbik gond a templommal az, hogy annak tornya is felújításra szorul: keresztjét, favázát, pléhszerkezetét kell kicserélni. A tornyot a tetőzetig, majd a homlokzatot és a falak hátső részét - a szentély felett - javítják a szakemberek. A költségeket a PA Rt. finanszírozza, csupán a torony felújításával járó összeget - minteg másfél millió forintot - kell a katolikus egyháznak térítenie. A szakemberek is az Atomerőmű alkalmazásában állnak, kivéve a tetőszerkezet felújítását végző dunaújvárosi cég dolgozóit. Megtudhattuk azt is: távolabbi cél, bár már harminc éve, pénz hiányában várat magára, hogy a templom belsejét is átfessék, csupán a főoltár hátsó részén található freskó nem szorul rá a javításra. Az 1902-ben épült templomon ezidáig csak kisebb karbantartási munkálatok folytak, a mostaniak várhatóan a nyár végéig eltartanak majd. Mindez a miséket nem befolyásolhatja, de Isgum József a hívek füleimét kéri, hiszen az épület, amely valószínűleg más, az eddiginél világosabb árnyalatú külső borítást kap majd-, elsősorban nekik szépül. MEGÚJUL A TEMPLOM AZ ERŐMŰ PÉNZÉBŐL Az áprilisi testületi ülésen helyt adtak a paksi képviselők a Pécsi Egyházmegyei Hatóság azon kérelmének, melyben korábban tulajdonát képező ingatlanának átadását kérte oktatási, pontosabban étkeztetés céljára. EGYHÁZI INGATLANÜGYEK • POZBAI ILDIKÓ Az önkormányzat használatában illetve tul lajdonában pillanatnyilag nincsen egyetlen olyan ingatlan sem, amelyet az egyházak jogosan visszaigényelhetnének, arra hivatkozva, hogy az az államosítást megelőzően tulajdonukat képezte mondotta dr. Blazsek Balázs. Az egyházak közül az evangélikusok helyzetének megoldása volt az önkormányzat részéről a legkevesebb fejtörést okozó, miután a korábban a szakmunkásképző által használt, evangélikusok tulajdonában lévő épületből 1992-ben, - tehát még a vagyonátadás előtt -, kiköltözött az iskola. A paksi reformátusközségnek két ingatlana volt 1948 előtt, ami aztán a történelem viharában a magyar állam, majd az önkormányzat kezébe összpontosult. Egyikük a Bezeréúj Általános Iskola jelenlegi étkezője. - Az önkormányzat azzal a kikötéssel adta vissza az egyébként jogos tulajdont, hogy az önkormányzat felújítja, és étkező céljára hasznosítja az épületet, s amikor a református egyháznak saját rendezvényei megtartásakor szüksége van rá, a rendelkezésre bocsátja - mondta a jegyző, majd hozzáfűzte: a kapcsolat gördülékeny, a felek tudomásul vették lehetőségeiket, eszerint élnek is jogosítványaikkal. A másik reformátustulajdon a volt rektori lakás. (Az a bizonyos, melyről a testület úgy foglalt állást, hogy a jövőben a katolikus iskola használja.) A legnagyobb történelmi egyház, a katolikus, ugyancsak megkapta járandóságát. Azaz, csak a önkormányzatot terhelő részletben: - A Kossuth utcai Balogh Antal Katolikus Iskola épülete most már tejesen egyházi tulajdonba került vissza, s az úgynevezett zárdaépület csoportot is megkapták használatra a katolikusok. Ennek ismeretében az egyháznak az önkormányzattal szemben nem lehet, ám a magyar állammal kapcsolatban van még kárigénye, mégpedig a Kossuth utcai legényegylet épülete. Mint azt dr. Blazsek Balázs elmondta: ezért az épületért a Miniszterelnöki Hivatal felé nemrégiben kárpótlási igény nyújtott be az egyház. Az önkormányzat, noha a dunakömlődin . kívül minden temető egyházi tulajdonlással bír, anyagilag jelentősen támogatja működésüket. Legutóbb a Kálvária temető felújítására tízmillió forintot költött az önkormányzat, s az egyházi tulajdonú műemlékeket, ingatlanokat folyamatosa újítják fel.
