Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-04-18 / 14. szám
Paksi Hírnök 1997. április 18. ATOMERŐMŰ A HORGÁSZOK JÓL KIFOGTÁK (Folytatás az 1. oldalról) László Pál, az Atomerőmű Horgászegyesületének elnöke nagyon sajnálja a történteket, de nem a vezetőség dönt ebben — mondja, hanem a közgyűlés. Nagyon sok összetevője van ennek a problémának — mint mondja —, új vezetőséget akarnak választani, a régi pedig nem akar ebben az ügyben érdemben dönteni, még olyan szinten sem, hogy a közgyűlés elé terjessze a 200 jegy sorsát. A legfőbb probléma azonban a gazdasági háttérben van, amiről az egyik fél nyilatkozik, de csak feltevései vannak, a másik nem szeretné, ha napvilágot látna. Egy nyugdíjas éveiben járó bácsi, aki a Paksi Sporthorgászok oszlopos tagja, még kosárban hordta a halasó kialakításakor a kis halakat, minden társadalmi munkán részt vett: — Fáj, hogy ennyi év után nem járhatok horgászni, pihenni oda. Kifogásolják, hogy mi jóval több halat fogunk, mint az Atomerőmű Egyesületének tagjai, a tagdjíat pedig nem nekik fizetjük be. —Valóban magasabb a fogási átlaguk, mint a miénk — mondja László Pál és hozzáteszi: lehetősége volt bárkinek, hogy kérje a tagfelvételét, hiszen a kettős tagságot nem tiltja a szabályzat, volt, aki élt vele. A szintén nyugdíjas nagy ho-horgász bácsi szintén fájlalja, hogy nem mehet a tóra, mert a két jó barát együtt járt le a vízre. — Sok mindenben vádolnak bennünket, én nem mondom, hogy alaptalanul, de én rendesen vezettem a fogási naplót, ha hívtak, hát mentem dolgozni, ott voltam a telepítéseknél. László Pál: — A megállapodásban az is benne van, hogy hozzájárulnak a telepítéshez a paksiak, de tudomásom szerint hat év alatt egy alkalommal történt meg. Ember vagy horgász legyen, aki a sok nyitott kérdésre megfelelő választ tud adni, de amint megtudtuk, valóban bárki kérheti a tagfelvételét az Atomerőmű Horgászegyesületébe, de már így is nagyon telített a létszám. A vállalkozási szerződésben viszont rögzítve van: az üresedett létszámot elsősorban a PA Rt. dolgozóinak tartják fenn, utána jöhetne a paksi lakosok számításba. Hogy mi lesz a két horgászegyesület jó kapcsolatának sorsa, az már a következő közgyűlésen dőlhet el, de még ez sem biztos. Azt viszont már tucíjuk, hogy a közeljövőben tartják a közgyűlésüket az Atomerőmű horgászai és új vezetőséget fognak választani. Seregély Bejárat, vagy kijárat? A BŰNÖK NEM ÉVÜLNEK • V. Horváth Mária Előző számunkban Bűn és bűnhődés? címmel figyelemreméltó kutatómunkájának eredményét írtra meg munkatársunk arról, hogy milyen rendelet, illetve utasítás szabályozza, hogy kik és milyen feltételekkel vagy engedélyek birtokában dolgozhatnak Magyarországon nukleáris létesítményben, azaz a paksi atomerőműben. Már akkor kiderült, hogy vannak rendelkezések, ám több pontjuk titkosított. Ez azt jelenti, hogy titkos rendelkezések nyomán fölmondhatnak az erőműben, illetve az erőmű területén dolgozóknak. Az utóbbiak külső cégek munkatársai, de már öt-tíz... éve végzik munkájukat az atomerőműben. Mint kiderült, több ilyen dolgozó szintén öt-tíz évvel ezelőtt valamilyen bűncselekményt követett el, például kocsmai verekedésbe keveredett, s akkoriban néhány hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Azóta ezek a cselekmények elévültek, az illetők évek óta megkapják az erkölcsi bizonyítványt. Ám mégis úgy tűnik, hogy réges-régi bűnükért menniük kell. Ez számukra teljességgel érthetetlen, azt pedig el sem tudják képzelni, hogy az atomerőmű — a szóban forgó utasítás végrehajtója — kitől és miért kapja az információkat az évtizeddel ezelőtt elkövetett vétkekről, illetve az elkövetőkről. Bátorfi György ezredes, Tolna megye rendőrfőkapitánya arról tájékoztatott, hogy a bűncselekményt elkövetett személyekről a főkapitányság informálja a Paksi Atomerőmű Rt.-t. Ám mint hangsúlyozta, nem azt közlik, hogy az illetők mit követtek el, hanem kizárólag a nevüket. A főkapitány a 15/1982. belügyminiszteri utasításra hivatkozott, amely az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos rendészeti feladatokról szól, illetve a végrehajtásáról, a 3/1982. (V.6.) BM. számú rendeletre. Elmondta Bátorfi György azt is, hogy a rendelkezések nem jogi, hanem biztonsági okokkal támaszthatók alá. Vagyis valóban elévült bűncselekményekről van szó, ám az utasítás szerint nukleáris létesítményben nem dolgozhatnak olyan emberek, akik szándékos bűncselekményt követtek el. Az utasítás arról is rendelkezik, hogy nukleáris létesítményben csak azok dolgozhatnak, akiknek az alkalmazásához a rendőrség megadta a hozzájárulást. Mint kiderült, a rendőrség korábban nem terjesztette ki a rendeletben foglaltakat a külső cégeknél dolgozókra, ám most közöttük is elkezdte a vizsgálódást, hiszen az atomerőmű területén — függetlenül attól, hogy külső vagy belső munkatársakról van-e szó — dolgozók alkalmazási feltétele a rendőrhatósági hozzájárulás. Ez egyben arra is utal: előfordulhatnak olyan esetek, hogy sokéves „külsős atomerőműves” munkavégzés után mondanak föl embereknek. Olyanoknak, akik főnökeik és munkatársaik megelégedésére végezték munkájukat.
