Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-01-24 / 2. szám

1997. január 24. Paksi Hírnök Társasházak közös képviselői tartottak tanácskozást január 7-én délután, stílszerűen a legtöbb társasháznak helyet adó városrészben, ahol a lakók vélt vagy valós sérelmei kerültek terítékre. Az összejövetel apropójáról, részletei­ről és eredményeiről Mármarosi Miklós, a tanácskozás szervezője számolt be a Paksi Hírnök olvasóinak:- Az ötlet, hogy a társasházakban élők számára érdekképviseletet hívjunk élet­re, már több alkalommal is felmerült. A vízórák leolvasási díjának bevezetése csak egy ok volt arra, hogy komolyabban is kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mint ismeretes, az elmúlt év végén a Paksi Vízmű Kft.-vei alakult ki némi né­zeteltérés, ahol a lakótelepi lakástulajdo­nosok érdekei sérültek. A vízmű ugyanis ragaszkodott a mellékvízmérő díjak be­vezetéséhez, ami ellen heves tiltakozással reagáltak a tulajdonosok. Mint Márma­rosi Miklós, aki maga is háztömbjének közös képviselője elmondta: hatéko­nyabb, sikeresebb lett volna a társasházi lakók érdekvédelme, amennyiben azt nem 50-60 ember, hanem mindössze 1-2, a közösség által megválasztott lakó képviselte volna.-Éppen ennek az ügynek a kapcsán került előtérbe az egyesület kialakításá­nak gondolata, ahol egységes szervezet­ként lehetne fellépni. Hangsúlyozom azonban, hogy nem a szolgáltatók vagy - egyes rosszindulatú megjegyzések sze­rint - az önkormányzat ellen tervezzük életre hívni a szervezetet, kizárólag azon logikus elgondolás miatt, hogy köny­­nyebb, hatékonyabb munkát végezhet egy jogi személyiségű társaság, mint megannyi szétszórt egyéni kezdeménye­zés. Hogy az önkormányzattal kielégítő a kapcsolat, arra a képviselő-testület város­építő bizottsága elnökének, Fonyó La­josnak a megjelenése a bizonyíték, aki biztosította a résztvevőket támogatásáról.-A szolgáltatókkal kapcsolatunk ki­elégítő, a DC Kommunális Kft.-vei pél­dás, ám nem szabad elfelejteni, az ő feladatuk a szolgáltatás, nem hatósági szerepkörben történő megjelenés, így nem diktálhatnak kedvük szerint. Az egyesület, mint jogi személyiség hatékonyabban lobbyzhatna különböző erőforrások megszerzéséért. Pályázató­g kon ugyanis jelentős összegek nyerhetők el egy-egy városrész elöregedő panelhá­zainak felújítására. Ezekből a támogatá­sokból mit sem kaphatna a társasház, ha egymaga próbálna arra szert tenni. Az egyesület, amennyiben megalakul, létrehozásában jogi szaktanácsadást vál­lal Glósz Gábor ügyvéd, aki a tervek sze­rint némi tiszteletdíj ellenében folyama­tosan az aktuális jogi természetű kérdé­sekre válaszokkal tud majd szolgálni. Az összejövetelen részt vevők végül abban jutottak egyezségre, hogy a lakó­­közösség elé viszik az egyesületbe tömö­rülés kérdését, annak jóváhagyására vár­va. Amennyiben a lakók nagytöbbsége úgy gondolja, hogy céljaik megegyeznek az egyesület zászlajára tűzöttekkeí, úgy a csekély mértékű tagdíj mellett is támo­gatni fogják annak megalakulását. Mármarosi Miklós is ez utóbbi el­képzelés feltétlen támogatója, s bízik ab­ban, hogy a legközelebbi összejövetelen, már közgyűlés keretein belül tárgyalnak további teendőikről. POZBAI ILDIKÓ AKTUÁLIS VÁROSUNKÉRT (Folytatás az 1. oldalról.) Arra a kérdésre, hogy vajon a megnöve- 1\ kedett forgalom miatt kialakult Rá­kóczi utca-Dózsa György út környé­kére terveznek-e jelzőlámpa-felállítást a tervező úgy válaszolt, hogy a forgalom mértéke nem indokolja, hogy egy ilyen nagy mérvű beruházásba kezdjen az ön­­kormányzat. A közel egy órán át tartó napirend tár­gyalását követően Pálfi Sándor, az Épí­tész Stúdió ügyvezetője ismertette a tör­ténelmi városközpont és az Alvég részle­tes rendezési programját, kérve, hogy a megjelentek ötleteikkel, meglátásaikkal járuljanak hozzá annak tökéletesítéséhez. (Lapunk hasábjain korábban számot ad­tunk a terv részleteiről, így itt most mind­össze főbb pontjaira teszünk utalást.) A terv szerint a városközpontot, mely az évek alatt a történelem által megraj­­zolttól jelentősen eltér, építészeti mód­szerekkel újra az eredeti rendbe lehetne terelni. Fontos nézőpont volt a terv készítői sze­mében a Paks-Duna-part kapcsolat erősítése, a piac méltó helyre kerü­lése vagy a jelenlegi helyen való végleges, jó megoldás kialakítása. A Táncsics M. ut­ca déli, eddig kihasználatlan terület hasz­nosítása. (Mint ismeretes, erre a földte­rületre vonatkozóan több elképzelés is együtt él. Röviden a különbséget úgy le­het megfogalmazni, hogy egyesek szerint parkosítani kellene, mások ezt vitatva azon az állásponton vannak, hogy érté­kesíteni kellene, esetleg lakásokat, üz­lethelyiségeket építeni rajta.) És végül az Erzsébet Szálló hasznosítása, környeze­tének rendbetétele. Mint ismeretes az ön­­kormányzat a közeljövőben a műemlék hasznosítására tervpályázatot ír ki. Az elhangzottakat követően Patkó Sán­dor megyei főépítész foglalta össze a hal­lottakat, majd Fonyó Lajos elmondta, hogy a tervek szerint az ÁRT rendeletter­vezetet, valamint a részterületre vonat­kozó részletes tervprogramot a hozzá­szólók meglátásaival kiegészítve fogják hamarosan a testület elé teijeszteni. Az utolsó napirendi pont előteijesztője f\ szintén Hübner Mátyás volt, aki a pincesort diafilm segítségével eleve­nítette meg. Párhuzamot vont a már ko­rábban felújított hajósi pincesorral és eszerint ismertette Lantai Attila kol­légájának segítségével az egyes préshá­zak korhűvé, városképileg rendezetté alakításának lehetőségeit. -pozbai-TÁRSULÓ TÁRSASHÁZAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom