Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-03-28 / 11. szám

1997. március 28. Paksi Hírnök 3 Fizetni pedig kell, ám mit is tehetünk, ha szűkös az önkormányzati eklézsia? Ezen a kérdésen törhetik a fejüket azok a környékbeli önkormányzatok, amelyek törvény szabta kötelezett­ségeiknek egyre kevésbé képesek eleget tenni. Történik ugyanis, hogy a kormányzat feladatokat ró a helyhatóságokra, ám an­nak finanszírozására nem vagy nem elegendő pénzt rendel, bízva a helyi auto­nómiák leleményességé­ben. / PEDAGÓGUSOK, KONTRA •• f ) ONKORMANYZATOK? Pillanatnyilag a pedagógu­sok bérezése körül forrong a hangulat. Országgyűlési határozat értelmében a márciu­si fizetéssel megemelt bért kellett volna kézhez kapniuk. Sok helységben biztosították is a normatív támogatás és az elő­írt fejlesztés kőzü tetemes kü­lönbséget. A kérdés itt csupán a hogyan és a még meddig ké­pesek erre. Tengelic közoktatásra, mű­velődésre 26 millió forint köz­ponti normatív támogatást ka­pott, ám, miután intézményei­nek összköltsége 59 millió fo­rintra rúg, melyből bér jellegű kifizetés 28 millió forint, lát­hatóan nem elegendő. Ennek ellenére létszámleépítés nélkül a közalkalmazotti törvény leg­utóbbi módosítása kapcsán meghatározott bérfejlesztésnek meg tudtak feleim. Efölött többletjuttatást nem tud az önkormányzat fizetni. Nagydorog általános iskolá­ja két környékbeli település kis­diákjait is befogadja, így a fenn­tartás költségei megoszlanak, azonban 71 millió forint szük­séges a zökkenőmentes mű­ködtetés érdekében. A norma­tíva: 52 millió forint, mely az előző év 42 milliójához képest jelentős emelkedés, valószínű­leg így képes a bérfejlesztésre. A györkönyi iskola is jóval több pénzt emészt(ene) el, mint amennyit a központi büdzsé taksál. Minden pedagógus a minimális, törvényi előírások­nak megfelelő fizetést kapja, plusz kiadást nem viselne el a falu költségvetése. Eredmény­nek tekintik azonban, hogy a közoktatási törvényben foglalt előírásoknak megfelelően már az elmúlt évben kötelező óra­számot emeltek, s ennek dacá­ra sem kellett megválni egyet­len nevelőtől sem. Geijennek sem kell szoríta­ni a nadrágszíjon: a „fentről” ér­kező normatív támogatás ugyan nem elegendő, ám az előírtak­nak megfelelően úgy kalkulált a településvezetés, hogy a már­ciusi fizetésben megjelenjék a fejlesztés. A többi helységgel ellentétben Getjen még plusz kiadásokat is biztosítani képes, amikor arról szólt a gazdasági vezető, hogy túlóra és helyet­tesítésért „megfizetnek”. A legnehezebb helyzetben - bármilyen furcsa is - Duna­­földvár van pillanatnyilag. A pedagógusok kérik, a törvényi előírásoknak megfelelő járan­dóságukat, az önkormányzat pedig kényszerűen tátja szét a kezét, respektálja az igényt, s kérdez: „miből”? A kilátástalan helyzetre megoldást nem talál­va március 17-én száznál több pedagógus aláírásával ellátott levelet intézett a polgármester asszonyhoz, kérve őt: teljesítse a közalkalmazotti táblában meg­határozottakat. Kutyaszorító­ban van azonban Dunaföldvár, hiszen 13 százalékkal ugyan nö­vekedett az állami költségvetés­ből kapott összeg, azonban az elmúlt évről áthúzódó bérkifi­zetési arány 20 százalékon áll. Az önkormányzat azt vallja: nem szabad létszámleépítéssel meg­oldani a problémát, azonban más megoldást még nem talált. A választ keresik arra a nem könnyű kérdésre, hogy tudni illik „akkor hogyan”? A helyha­tóság a pedagógusok türelmét, és májusig haladékot kért. Lapzártánkig nem érkezett ar­ról információ, hogy vajon az önkormányzat kérésének a megkeseredett közalkalmazot­tak eleget tesznek-e? Mint ahogy arról sincsen prognózis, ki lesz a következő csoport, aki utcára vonul, s követel. Szintén nyitott kérdés lehet, hogy a helyi önkormányzat hová mi­kor vonul. -pozbai­ff ff ERŐMŰBEN NEM IÓ DOHÁNYOZNI Társadalmunkban a felnőt­tek majdnem fele dohány­zik. A dohányban sok olyan anyag van, amely kártékonyán hat az emberi szervezetre. Gyárainkban évente 26 milli­árd darab cigaretta készül és az egy főre jutó dohányfogyasz­tás mennyisége az elmúlt 30 évben megduplázódott. Aki do­hányzik, az fokozott kocká­zattal él együtt. Több országban a munkál­tatók felismerték, hogy a do­hányzás elleni küzdelem min­den szempontból hasznos, ja­vítja a dohányzók és az addig passzív dohányzók egészségi állapotát, csökkenti a megbe­tegedések számát. Az atom­erőmű több területén, irodá­ján címke jelzi azt, ahol nem dohányoznak. A feliratot ott helyezik ki, ahol legalább egy nem dohányzó kolléga van. A felirattal ellátott helyiség­ben a munkavédelmi sza­bályzat ide vonatkozó pontjai értelmében tilos a do­hányzás. Aki ezt megszegi, kö­telezni lehet, hogy ismételje meg a tűzvédelmi vizsgát. Ha valaki rendszeresen megszegi és figyelmen kívül hagyja a til­tást, akkor a főnökef!) prémiu­mának húsz százalékát teszi kockára, ugyanis a rendelke­zések értelmében a közvetlen főnök a felelős betartatni az utasításokat és ha ez nem si­kerül, akkor búcsút mond­hat pénzének. Érdemes tehát betartani és betartatni az el­határozást, bár akik kezdemé­nyezték, azok szerint nem kényszer, hanem józan belátás és a másik iránti tisztelet a vezérlő elv. Szeretnék, ha a dohányfüst­­mentes munkahelyek szá­ma szaporodna és ebben is, mint a biztonság elsődle­gességének megvalósításában az erőmű élen járna. -ese­- Mondja, mióta van magas vérnyomása?

Next

/
Oldalképek
Tartalom