Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-03-28 / 11. szám

Paksi Hírnök 1997. március 28. a HÚSVÉT ÜZENETE Jézus: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.” (Máté 24,31.) A krisztusi üzenetből vett idézet már sejteti az elárultatást a kereszthalál során való kétségbeesett emberisteni kiáltást: „Éli, Éli, lamma sabaktani?” De az örökké való életet is sejteti. Mert húsvétnak mégis csak ez a lényege, valódi üzenete, az örök életbe vetett bizodalom. Ha valaha, hát manapság igazán nagy szükség van arra, hogy vigasz­talódjon a szegény, s jóságos legyen a módosabb ember, ha kell, hát a jézusi tanok jegyében. A Krisztus feltáma­dásának ünnepe adta lehetőséggel élve lapunk munkatársa húsvét lényegéről, illetve a hozzá kapcsolódó hagyomá­nyokról, szokásokról kérdezett. Számomra a húsvét a tavaszt jelenti - válaszolja kérdé­sünkre Bodó Katalin, a Dunakömlődi Faluház vezető­je. —A virágba borult fák az élet megújult erejét adják szá­momra, arról szólnak, hogy kell és lehet becsülni önmagun­kat. Ami a húsvéti szokásokat, hagyományokat illeti - népraj­zos lévén kissé bánatosan lá­tom, hogy halványulnak. A ré­gi, kedves szokások, mint pél­dául a tojásfestés, a kisbárány vagy nyuszival való kedveske­dés egymásnak, csaknem ki­ment a divatból. A tormás son­ka sem kerülhet mindenki asz­talára manapság. Jó volna, ha jó lenne ez a korszak, legalább így, húsvét idején. Jó volna, ha mindenki kitavaszodna egy kicsit-belülről. Legalább.- Ha locsolkodásról van szó, biztos vagyok abban, hogy el­sősorban hozzám hasonlatos, középkorú ismerősök, barátok keresnek fel - mondja a negy­venes éveiben járó Amália. - A piros tojásokat felcserélték a Kinder tojások. Véleményem szerint a fiatalok szemében teljesen átértékelődött a hús­vét. Sablonünneppé változott. Virágvasámap vagy nagypén­tek az ő szemükben egyre megy. Pedig ha mást nem, legalább egy kedves, jó szót mindenki megérdemelne min­denkitől, Jézushoz méltó jó szót.-Elegem van az ünnepek­ből, nekem minden nap ünnep­nap - mondja Haag István 17 éves fiatalember. - Mi a kü­lönbség egyik vagy másik nap közt? Különben sem ismerem a keresztény hagyományokat.- Húsvét számomra az igaz­ságot jelenti - válaszolja kér­désünkre a 71 esztendős özv. Jakab Lászlóné. - Voltam ám én is fiatal leány. Locsol­­kodások? Hajjaj! Az én leány­koromban a legény még legény volt a talpán. Locsolt minden­nel, még vödörrel is, de mi leá­nyok sem hagytuk magunkat, oda-odabillentettünk a legé­nyek gerincalsójába, félre is billent a kalapjuk néhányszor, no nemcsak a billentgetés, ha­nem a borral való kínálgatás miatt is. Rég volt, szép volt. Különben idén is várom a locsolókat. Még az is lehetsé­ges, hogy újra kivirágzók... * * * Igen, a virágba borult fák, a tavasz, az élet újjáébredése. Ez a feltámadott Istenember üze­nete a keresztény világ száz­millióihoz: „Veletek leszek minden napon!” (Márk 21, 31.) Nem csupán Jézus Jeru­zsálembe való bevonulásának, későbbi elárultatásának, szen­vedésének, halálának és feltá­madásának ideje jár, hanem a mindennapok tragikumaival sújtott, de a feltámadás hitében erősödő keresztény ember ideje is. K. G. Jung, a nagy svájd pszichoanalitikus írja: „Nem én álmodom ezt a követ, ha­nem ez a kő álmodott meg en­gem.” Be kell látnunk, hogy a feltámadott Jézus maga az élet, az élet pedig ádáz ellen­sége a halálnak. Ez húsvét valódi üzenete. SZARKAJÓZSEF TESTÜLETI ÜLÉS Iejárt határidejű határozatok j végrehajtásáról szóló be­számolóval, majd képvise­lői interpellációkkal indult a március 25-i testületi ülés, ahol kora estig kilenc napiren­di pontot tárgyaltak meg a paksi képviselők. Döntés született, ki is vezeti 2002. március 31-ig a Városi Könyvtárat. A határozat sze­rint Herczeg Ágnes az eddigi vezető, akinek munkájáról a képviselők elismerően szóltak. A Vectigális Rt. néhány mun­katársa segítette a testület tag­jait értelmezni a polgármesteri hivatal átvilágításáról szóló elő­­teijesztést, amelyben foglaltak szerint például a sokat vitatott SZMSZ-ről legközelebbi ülé­sükön külön napirenden tár­gyalnak. Első fordulóban né­mileg módosították a képvi­selők a munkahelyteremtő beruházások támogatásáról szóló, közel négy éve született helyi rendeletüket, majd a Gesztenyés úti óvodarészleg átalakítására szánt 1998-ra áthúzódó 42 millió forint el­különítését fogadták el. Jóváhagyták a paksi pince­sorok részletes rendezésére vonatkozó terveket csakúgy, mint a gázcseretelep és kör­nyékére vonatkozót, s kisebb vita után a történelmi város­­központ és az Alvég tervei is meghallgatásra találtak. Ren­delet született az ÁRT-ről is. Egyebekben a síkosságmen­tesítésről szóló jelentést fogad­ták el, a polgármester, alpolgár­mester jutalmazását, valamint Károly János Pro Űrbe kitünte­tését támogatták a képviselők. Részletes beszámolónkat kö- i vetkező lapszámunkban olvashatják. PRO ŰRBE-DÍJ Károly János Szülőföldjén, Csurgón kezd­te meg tanítói pályafutá­sát: ott, ahol valaha Cso­konai pipázni tanította híveit, ő ének-zenét oktatott. 1735 óta mindig van a csa­ládban pedagógus vagy zene­tanár. Károly János a tanító­képzőt Kaposváron, az ének szakot Pécsett, a felsőfokú karnagyképzőt pedig Buda­pesten végezte el. Dunakömlődön 1966-ban kezdett tamtam. A város kul­turális életének mindig is te­vékeny résztvevője volt. Több mint két évtizede oktat a ze­neiskolában, tanított a gimná­ziumban, a mai napon zongo­rán kíséri az Örökifjú nép­táncegyüttest, ahol többek között felesége is táncol. Ő teremtette meg a Munkás Kórust. - Egy évre vállaltam a vezetést, s lám ez lett belőle - tátja szét mosolyogva a kezét. A kórus nemrégiben Galántán szerepelt és készülnek a test­vérvárosba Reichertshofenbe is. Két próba - és egy ping­pongmeccs között - mint zongorahangoló kisiparos is­­tápolja a környék hangszereit. Több lábon kell megállni - mondja -, s ez Károly János­nak sikerül is. Kisebbik lá­nyával együtt irányítják a györkönyi kórus munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom