Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-01-12 / 1. szám
Paksi Hírnök 1996. január 12. m KÖRNYEZETVÉDELEM RÓSA GÉZA / / PAKS KÖRNYEZETI AlIAPOTAROl Az Országgyűlés tavaly május 30-án fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvényt, ami napjainkban lépett hatályba. A települési környezet tisztasága „A köztisztaság fenntartása a város lakosságának elsőrendű közegészségügyi és környezetvédelmi érdeke.” így kezdődik Paks város rendeleté a köztisztaság fenntartásáról. A környezetvédelmi bizottság több bejáráson tanulmányozta a közterületek általános rendjét és tisztaságát, megítélésünk szerint parkjaink zöme szép, gondozott. A kommunális hulladékgyűjtés és -szállítás javításra szorul, a szemétlerakás az új telepen korszerű, a környezet védelmét kielégítően biztosító módon történik. A régi szeméttelep rekultivációját mennél gyorsabban be kellene fejezni. Illegális szemétlerakót több mint egy tucatot találtunk, ezeket a hivatalnak rendszeresen jelentjük. Ha időben felszámolják ezeket, akkor talán elejét lehet venni a környezetszennyezésnek. A csapadékvíz elvezetése Városunk dombos vidéken épült, így egy-egy nagyobb esőzés után jelentős sárlehordást tapasztalhatunk. Fontos mind a megelőzés, mind a sár gyors feltakarítása, mert kezA korszerű szemléletet tükröző keret jellegű jogszabályt számos törvény, illetve kormányrendelet, rendelet teszi majd teljessé, de egy sor feladat már ma világossá vált a törvény tanulmányozása során. Az egyik ilyen feladat az, hogy az önkormányzatnak elemeznie, értékelnie kell illetékességi területén a környezet állapotát és erről szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatnia kell. A város önkormányzata a képviselőtestület környezetvédelmi bizottságát bízta meg az első ilyen elemzés, értékelés elvégzésével. Az öttagú bizottság (elnök: Rósa Géza, képviselő tagok: Haholt Miklós, Schuckert József, külső tagok: dr. Bárok József, Bogáncs János) a polgármesteri hivatal, az ÁNTSZ városi intézete és sok pedagógus segítségével állította öszsze jelentését, amelyet a képviselő-testület december 12-i ülésén megtárgyalt és elfogadott. A továbbiakban a jelentést ismertetem kivonatosan. lergénnel szembeni érzékenység, a panaszok súlyosbodása).- A szénanáthás betegek 15%-a nehézlégzéses panasza miatt asztmás is.-Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, Pakson a legsúlyosabb környezeti ártalom a parlagfű által előidézett tömeges megbetegedés. Jó lépés volt a Parlagfű Elleni Alapítvány létrehozása, a felvilágosítás fokozása, de legfontosabb a megelőzés, a parlagfű időben történő irtása. Itt még sok a tennivalónk. Ivóvízellátás A vezetékes ivóvízellátás megközelíti a 100%-ot. Általában tartós anyagból készültek a vezetékek, de a lakótelep déli részén a csőhálózat anyaga szénacél, amelynek élettartama 10-20 év, nem véletlen, hogy ezen a területen 1994- ben 17 csőjavításra került sor. Minden ilyen beavatkozás szennyeződést juttat a rendszerbe, zavart okoz az ellátásban. Csak örülhetünk a folyamatban lévő rekonstrukciónak. Az ÁNTSZ városi intézete negyedévente kb. 25 mintán végez ellenőrzést. Több ízben detben a csúszásveszély, később a felporzás okoz gondot. Sajnos 1996-ban erre a költségvetés nem biztosít érdemben fedezetet, ezért javasoltuk, hogy 1997-re ütemezzük a megelőzést szolgáló beavatkozásokat. Kommunális szennyvízkezelés A város lakóinak kb. 75%-a olyan lakásban lakik, ami csatlakozik a szennyvízhálózatra. 1996-ban több utca szennyvízcsatornát kap, így ez az arány jelentősen javulni fog. A szennyvíztelep bővítése 1993-ban fejeződött be, jelenleg a korszerű telep alkalmas a bővülő igények kielégítésére. Zajmérési eredmények Rendszeres környezeti zajmérést szükségtelen a városban végezni. Lakossági bejelentések alapján több esetben történtek ilyen mérések, az esetek többségében a zajt további intézkedés nélkül megszüntették. A Premier diszkóval kapcsolatos lakossági panaszok megoldására a zajmérések nem szolgáltattak alapot, határérték-túllépés nem volt kimutatható. Levegőtisztaság 1992 márciusa és 1993 márciusa közt a polgármesteri hivatal megrendelésére az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete alapos levegőtisztasági felmérést végzett a városban. A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy a település általános levegőtisztasági állapota higiénés szempontból megfelelő. Néhány poros területre hívták fel a figyelmet, illetve a szénfűtés szennyező hatását mutatták ki. Azóta több szilárd útburkolat készült, s a gázprogramtól további javulás várható. Nem foglalkozott ez a felmérés az aeroallergének vizsgálatával. Dr. Bárok József felmérése alapján erről az alábbi megállapítások tehetők:- Térségünkben a késő nyári szezonalitású szénanáthás megbetegedéseket az őszi gyomnövények (parlagfű, üröm, disznóparaj, libatopfélék) okozzák. Az allergiás betegek 80%-a parlagfű-allergiás.-A lakosság kb. 20%-a szenved ilyen szénanáthában. Megfigyelhető, hogy az évek során a betegség több irányban romolhat (egyre több al-
