Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-12-13 / 46. szám
1996. december 13. Paksi Hírnök S>IBABAHAZ? r, ha az édesanya úgy dönt, nem ievelni gyermekét a szülést kölyilatkoznia kell lemondási szánzári Zita, az alapítvány életre hímondása szerint kilenc alkalomídult elő, hogy a gyermekágyas felülbírálta eredeti döntését. Den az örökbefogadók ismertek az újszülöttel, s a pszichés telést megelőzendő rendszeresen tátják, gondozhatják őt. olgozott metodika magas foka: a k a kórházból azonnal szülőkhöz :saládi környezetbe. A két fél isymást, adoptálást megelőzően a ó anya meggyőződhet: „a gyerjó helyen tudom”, s az alapítaládcentrikus hozzáállásával, ba- i segítőkészségével erősítheti az anyát: nem kell rossz lelkiis- 1 szembenéznie, életet, életeket meg. /ári Zita nem tudja megbecsülni, lenleg milyen hosszú is az örökbe szándékozók sora az országos cörzetű szervezetnek, amely ik mindenki méltóságát, akaratát ibe véve segíteni. t örökbeadást preferáló gyermek- i intézetek esetében kizárt, hogy a szülők ismeijék egymás kilétét. Mi több az, hogy valaha megtudja a gyermek, hogy az őt nevelők nem azonosok vér szerinti szüleivel az adoptálok felelőssége. A kórházban született csecsemő állami csecsemőotthonba kerül, hiszen édesanyjának két hónapnyi idő áll rendelkezésre, hogy meggondolja szándékát. A sok esetben öt-hat év várakozási időt az indokolja, hogy ez idő alatt megmásítja eredeti elképzeléseit, s ugyan nem képes gyermekét magához venni és önerőből felnevelni, azonban jogilag nem mond le róla. A minimális kapcsolattartás érvényesülésével (néha látogatja őt és gyakorta érdeklődik hogylétéről) megköti az intézet vezetőinek kezét: nem adható a gyermek örökbe. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet helyettes vezetője nyolcvan-kilencven örökbe fogadni szándékozó szülő regisztrálásáról tud intézményénél. Közülük sokan három év alatti, még többen idősebb gyermeket tudnak magukhoz venni. Pedagógiát, pszichológiát ismerő olvasók számára sokat mondó a hároméves kor, ami a tudat kialakulásában mérföldkő. Hogy ekkor milyen környezetben, kivel, hogyan él a kis emberpalánta nem kell kommentálni milyen jelentőséggel bír. Az alapítvány pillanatnyilag is azon dolgozik, hogy javítsa a hozzájuk vezérelt szülők és leendő nevelők helyzetét. Babaház kialakítását tervezik, ahol a születést követően a jogi formaságok végéig ismerkedhetnek a szülők leendő gyermekükkel. A kislétszámú átmeneti csecsemőház kialakítása sok pénzt igényel. Pályázaton próbálta így az alapítvány pótolni a meglévő erőforrásait újabbakkal, mindhiába. A magasztos cél állami szinten süket fülekre talált. Tüskék tehát vannak, ám nem kell félnünk, amíg azok, akik másként látnak, másként éreznek, gondolkodnak nem adják fel. Pályáznak, házalnak is, hogy másoknak olyasmit adjanak, ami pótolhatatlan. pozbai Ildikó EZ MÁR NEMCSAK EGY Il'SZt RAS... /gyermeket vállalni: felelősség. Sokak számára ép- VJ pen csemetéjük megszületése hívja fel erre a vitathatatlan tényre a figyelmet. Az utóbbi évek gazdasági körülményei arra kényszerítik a fiatalasszonyokat, hogy ne szüljenek. Tendencia azonban, hogy az alacsonyabb iskolázottságú, nehezebb szociális körülmények közt élők nevelnek több gyermeket. Számukra nem csupán a gyermek vegetatív szükségleteinek kielégítése, de az egészségügyi ellátások igénybevétele is probléma. A gyermekgyógyászok évtizedes tapasztalatok alapján meghatározták azon betegségek ellen igénybe vehető oltóanyagok körét, amellyel megakadályozható az apróság életének veszélyeztetettsége. A kórházban, közvetlenül megszületését követően BCG-oltást kap az újszülött, majd három hónapos korában már gyermekbénulás elleni, valamint Di- Per-Te védőoltás, majd a Sabin-cseppek következnek. A kisdedeket kanyaró, rózsahimlő ellen, ennél idősebb gyerekeket pedig az iskolában oltják be a tudomány jelenlegi ismeretei szerint a szóban forgó korosztályra leginkább veszélyes kórok ellen. Emellett vannak olyan védőoltások, amelyeket ajánlatosnak tartanak beadatni a gyermekgyógyászok. Ezeknek a köre már nem tartozik a társadalombiztosítás által finanszírozott anyagok közé, azonban használatuk javítja a betegséggel szembeni ellenállóképességet. Innentől kezdve a csecsemő, kisgyermek egészsége is pénzkérdés. A paksi gyermekorvosok a PEDVAXHIB védőoltását javasolják leggyakrabban, mely többek között a gennyes agyhártyagyulladásért felelős egy kórokozót semlegesíti, receptre felírva potom 680 forintért. (Létezik egy másik oltóanyag is, hasonló védelmet biztosítva, ACTHIB a neve és 300 forint.) Az összeg nem túl magas, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az immunitáshoz akár négy alkalommal is meg kell vásárolni. A hepatitis B (fertőző májgyulladás, ami kifejezetten a rossz szociális körülményekben élőket sújtja és testnedvekkel teljed) újszülötteknél, ha megmutatkozott a szülő szervezetében, automatikusan a kórházban a többi kötelezővel együtt oltják be, egyébként serdülőkorban javasolt. Az ellenszer neve Engerix B, az ára pedig 1430 forint. Ezek a leggyakoribb védőoltások és csak azok. A tetanusz sérüléseknél, külföldi útnál az ÁNTSZ által javasolt oltások és az influenza elleni védőoltás nagyobb gyerekeknél. A sor persze folytatható, de nem a már említett nehezebb sorsú családoknál. Ismeretes volt, bár jobbára csak a felnőttek körében, hogy gyógyulni egy szűk közösség privilégiuma. Ha már gyermek is szenvedő alanya a pénztelenségnek és éppen betegsége kapcsán, arra az ember már szavakat sem talál. POZBAI
