Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-11-29 / 44. szám

1996. november 29. Paksi Hírnök § // GÁL REZSŐ AZ AGAZAT PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL Avillamosenergia-iparban kötött priva­tizációs szerződéseknek a nyilvá­nosság előtt kellene lezajlaniuk, hi­szen a szocialisták a választások előtt ezt ígérték - hangoztatta Gál Rezső a csütör­tökön lezajlott második országos érte­kezleten, ugyancsak a VDSZSZ elnökétől származik az a kijelentés is, hogy az a szóbeszéd járja, hogy az ebben az ága­zatban három- és hatmilliárd forint kö­zötti sikerdíjat fizettek ki különböző ta­nácsadó cégeknek. A VDSZSZ soha nem utasította el a privatizációt, de alapvető fontosságú, hogy a többségi állami tulaj­don fennmaradjon, a privatizálandó tu­lajdoni hányad eladásából származó be­vétel pedig a villamosenergia-rendszer fejlesztését, az ellátás biztonságát szolgál­ja és ehhez az elvhez most is ragaszkodik a szakszervezet. A közoktatás napját ünnepelte a Móra Ferenc Általános Iskola november 22-én. Míg a gyereksereg táncházon és sportvetélkedőkön vett részt, addig a nevelők pedagógiai tanácskozáson az is­kola könyvtárában. A szakmai délelőttöt Till Józsefné, az intézmény igazgatója nyi­totta meg és köszöntötte a város oktatási intézményeinek képviselőit, majd dr. Szé­chenyi Attila, városunk alpolgármestere üdvözölte az egybegyűlteket. Elsőként Jánosi György országgyűlési képviselő tartott előadást a közoktatás jö­vőjéről, amelyben mindenekelőtt a Nem­zeti Alaptanterv bevezetéséről beszélt. A tanterv alapjaiban változtatja majd meg a jelenleg fönnálló iskolarendszert, követve a fejlettebb nyugat-európai országok köz­oktatását. A NAT nagy hangsúlyt fektet az alapismeretek elsajátítására, ami most az általános iskola alsó tagozatában folyik. A tanterv ezt a 4 éves ciklust hosszabbítaná meg 2 évvel, csökkentve ezzel a gyerekek egyre fokozódó tűlterheltségétErre azért is lenne szükség, mert a felső tagozatból érkező visszajelzések gyakran azt igazol­ják, nő azoknak a tanulóknak a száma, akik nem rendelkeznek megfelelő alapis­meretekkel, gondjaik vannak a számolás­sal, olvasással. Ez azonban nem az alsós ta­nítók hibája - hangsúlyozta a képviselő -, hanem társadalmi jelenség. A 6 éves cik­lusra épülne a következő négy év, ami még mindig az általános ismereteket foglalná magába, vagyis a 8 általános képzés 10 év­folyamig tartana, s csak ezután kellene szakosodni a diákoknak és választani az elkövetkezendő két év speciális tananya­gai közül. A NAT 1998. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre. A délelőtt Palotás Zoltán, a Pedagógiai Intézet igazgatójának előadásával folytató­dott, majd Say István főosztályvezető szólt a módosított közoktatási törvényről. A napot jótékonysági batyubál zárta. REFERENS ISKOLA (Folytatás azl . oldalról.) Dr. Rosner Gyuláné, az intézmény igaz­gatója nyitotta meg az ünnepséget és kö­szöntötte az egybegyűlteket, valamint Herczeg József polgármestert és Kováts Balázst, az atomerőmű főmérnökét, kik­nek segítsége nélkül nem kerülhetett vol­na új helyére az alkotás. Az ünnepségen jelen volt maga a művész is, aki valaha Tol­na megyében élt és dolgozott. A délután a Nemzeti Tankönyvkiadó rendezvényével folytatódott. Dömösi And­rás marketing-osztályvezető nyitotta meg a szakmai délutánt. Á kiadó által tavasszal meghirdetett pályázaton a gimnázium elnyerte a „Referens Iskola” címet, mely­nek birtokában új tankönyvek kipróbálá­sára nyílik lehetősége a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. A kiadó pedig ennek fejében segíti iskolánkat a könyvek vásárlásában. Miután ma Magyarországon a legna­gyobb a Nemzeti Tankönyvkiadó, ezért fő feladatunknak tekintjük, hogy folyamatos piacfigyeléssel, a pedagógusok igényeinek figyelembevételével adjuk ki tankönyvein­ket - mondotta a marketing-osztályveze­tő. PRÉHÁZI HARCOS SZAKSZERVEZET SEREGÉLY ERZSÉBET AVillamosenergia-ipari Dolgozók Szak­­szervezeü Szövetségének második or­szágos értekezletét tartották meg a múlt héten csütörtökön a paksi Városi Művelődési Központban. Még tavaly, a III. kongresszuson született meg a döntés, hogy amennyiben arra szükség mutatko­zik országos értekezletet hívnak össze. En­nek jött el most az ideje, mert a villamos­­energia-iparban dolgozók úgy vélik: mun­ka- és életkörülményeikben olyan negatív változások következtek be, amelyek indo­kolttá tették az időszerű témák megvita­tását. Gál Rezső, a VDSZSZ Szövetségének el­nöke rámutatott: minden előzetes megál­lapodás és szerződés ellenére nem teljesül­tek az egyezségek a bérmegállapodásokat illetően. A reálbérek megőrzésére a kor­mányzat, az állami tulajdonosok, a mun­kaadók megállapodást írtak alá, az új be­fektetők pedig a privatizáció során ennek teljesítésére kötelezettséget vállaltak. ¥7gyre több feszültség halmozódott fel a r Foglalkoztatási Alap létrehozásának késedelme miatt is. Itt elsősorban a foglalkoztatási bizonytalanságra, a reálbé­rek romlására, a munka világában kötött szerződések be nem tartására és a nehéz­kes teljesítésére hívták fel a figyelmet. Sok hozzászólás érkezett az iparágban létrejött korlátolt felelősségű társaságok nyitott kérdéseire is. Összehasonlították a privati­zációs folyamatot más iparágak hasonló folyamatával, levonva a pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt. Az értekezleten felmerült a szakszerve­zeti létszám fiatalításának gondolata is, hi­szen a tagok még a régi szakszervezet állo­mányából maradtak, így a fiatal korosztály közreműködése fontos lenne. Az egész na­pos tanácskozást rövid kis műsor zárta, ezt követően hatan vehették át munkájuk el­ismerése jeléül az arany gyűrűt. Ezután még a küldöttek megszavazták az értekez­let állásfoglalását, amelyben hangsúlyoz­ták a közös érdekek megvalósítását, a szer­ződések szükségességét és betartását. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szakszervezet céljai elérésében nem riad vissza sem a demonstrációtól, sem pedig a sztrájkoktól és ennek következményeiért a felelősséget a kormányzatra, a tulajdono­sokra és a munkaadókra hárítják. A határozati javaslatot a küldöttek egy­hangúlag elfogadták. A KÖZOKTATÁS NAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom