Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-11-22 / 43. szám
Paksi Hírnök 1996. november 22. GAZDASÁG, MEZŐGAZDASÁG SALAMANDER Ha valamikor kedve támad a jövő paksi helytörténészének a lábbelikészítés legújabbkori históriáját feldolgozni, nem biztos, hogy könnyű dolga lesz. Hiszen ma már csak az idős korosztály emlékszik az egykori úri és női cipészekre, s a városban a javításra sem sokan vállalkoznak. Mégis, találhatók Pakson, százat megközelítő számban cipőgyártók, a Bonsa Cipőipari Kft. paksi telepén. Persze, ők már nem a régi manufakturális módon dolgozó mesterek, hanem cipőfelsőrész- és cipőaljkészítő szakmunkások vagy magasabb műszaki színvonalra kiképzett szakemberek.-Lehet, hogy elkerülte egyesek figyelmét, ezért elmondom: április 1. óta Szabóna Cipőipari löt. paksi telepe néven dolgozunk - adta az információt Palotai János telepvezető. - A bonyhádi központtal, paksi, szekszárdi, teveli telephellyel működő kft. további szervezeti erősödése, növekedése áll a névváltozás mögött.-Mióta foglalkoznak a világmárkának számító Salamander cipők készítésével?-Itt, Pakson 1990 óta. Megszűnt a szovjet piac, nem maradt más lehetőség, csak az előremenekülés. Néhány kivételtől eltekintve mindenki vállalta a korábbihoz képest sokkal szervezettebb, feszítettebb feltételek között azoknak az ismereteknek a megszerzését, alkalmazását, aminek eredményeként a paksiak is megbecsült Salamander cipőgyártó „családtagnak” számítanak. Külföldi alapanyagból, nagyrészt modem külföldi gépekkel, eszközökkel végzik a munkát. Az itt készített és a Bonyhádra, Szekszárdra, Tevelre szállított felsőrészek, talpbélések kifogástalan minőségén a külföldi megrendelő cég itt dolgozó szigorú ellenőrző szakemberei is őrködnek. A technológiai lánc elejének számító műveletek tehát másutt folytatódnak, de a Salamander cipők sarokbevarrását, saroktalp-összeszerelését a paksiak végzik. Termékeik, ahogy megtudtuk, hosszú évek óta eljutnak Európa és más kontinensek szaküzleteibe, az itt dolgozók mégis képesek felismerni közülük a Tolna megyében készült példányokat, amelyekkel nem egyszer találkoznak például a bécsi, a müncheni üzletekben... A Salamander-gyártás - üzlet. Méghozzá jó üzlet a megrendelő, gyártató cégnek, amely a nyugat-európai színvonalhoz képest sokkal olcsóbb bérű, de mégis kvalifikált munkaerőt foglalkoztat. Biztosítja a kvalifikáltságot, hogy - külföldi szakemberek segítségével - Bonyhádon oldják meg a szakmunkás és technikus alap- és továbbképzést, s a gyakorlati képzés egyik helyszíne a paksi telep.-Nincs gond az utánpótlással, különben már hat éve stabilizálódott, állandó a dolgozólétszám - mondja Palotai János. - A magyarázat egyszerű és a mai világban egyáltalán nem közömbös. Mégpedig az, hogy aki hozzánk jön és a követelményeknek megfelelően dolgozik, annak nemcsak jelent, hanem jövőt is tudunk nyújtani.-Ezt hogyan lehet értelmezni?-Úgy, hogy folyamatos a munkalehetőség. Az általunk gyártott Salamander-kontingenst nemcsak 1996-ra, hanem erre az évezredre, sőt már 2002-ig lekötötték. No, persze nemcsak munka folyik itt, nemcsak dolgozunk. Mostanában egyre több szó esik a szokásos téli leállásról, sokan már tervezgetik-szervezgetik a programjukat a hagyományos téli szabadságuk idejére. Mert erőre, precizitásra, tudásra, összeszedettségre, ahogy eddig szükségünk volt, szükséges lesz később, rövid, közép- és hosszú távon is egyaránt. b. gy. Látogatás a tolnai Fastronnál GAZDÁSÁGI ÚJSÁGÍRÓK ^Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara november 13-ra tanulmányutat szervezett az országos, illetve a megyei média munkatársai számára a megye gazdasági életének bemutatására. A rendezvény az atomerőmű látogatóközpontjában vette kezdetét. A vendégeket dr. Bertha Kálmán, a PA Rt. jogi és szervezeti osztályának vezetője, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, majd az újságírók megismerhették az egy éve megnyitott látogatóközpontot, Paks jellegzetességeit - a Dunát, a halászlét -, áttekinthették a nyomott vizes erőmű működésével, a villamos energia előállításával kapcsolatos folyamatokat, eközben dr. Kemenes László, a központ osztályvezetője az atomenergia ily módon történő biztonságos felhasználásáról győzte meg a hallgatóságot. A makettek mellett a valóság sem maradhatott rejtve: a négyes blokkot, a reaktor vezénylőtermét és a turbinákat is megtekinthették a zsurnaliszták rövid üzemlátogatás keretében. A sikeres privatizáció iskolapéldájának nevezhető a tolnai Fastron ^ Hungária Kft. működése: az éppen Németországban tartózkodó tulajdonost, Fáskerti Gábort a gyáregység vezetője, Palotás Lajosné képviselte és válaszolt a sajtó kérdéseire. Figyelemre méltó az a változás, amely az egykori Gép- és Műszeripari Szövetkezetben lezajlott - a valaha jól prosperáló üzem a s jet piac összeomlásával maga csőd szélére jutott. Az 1993-as vatizáció idejére sikerült a szc kezetnek „saját lábára állnia”, finanszírozási nehézségek is me dódtak, amikor a nyugaton ismert, sikeres üzletember, Fásl Gábor megvásárolta az azóta I ron Hungária Kft. néven virá németországi kereskedelmi és lesztési központtal rendelkező lalatot. Az üzem munkaerő] szempontból is nagy szerepet szik a környék életében, hi több mint ötszáz ember dóig itt - jórészt nyelvtudással is rer kező fiatalok. Az elmúlt évben a kft. 800 ír forint termelési összeggel zár megtermelt tőkét visszaforgatj; új csarnokot építettek, új eszk két, gépeket vásároltak a háti nyabb munkavégzés érdekéber Az üzem fő profilja a finom chanikai, elektronikai terme (kapcsolóalkatrészek, nyomti áramköri szerelvények, indu elemek) elsősorban nyugati exp ra történő gyártása, de a kelet-ei pai piac felé is nyitni szeretne a i A tanulmányút következő ; másához a „házigazda”, a T Megyei Kereskedelmi és Iparka ra szekszárdi épületéhez a 1 délutáni órákban érkezett az új írócsapat, ahol a „Tolna me befektetési kalauz” bemutatá került sor, dr. Bertha Kálmán mácsolásában. A kiadványt a T Megyei Vállalkozói Központ é
