Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-11-01 / 40. szám

Paksi Hírnök 1996. november 1. AKTUÁLIS ÖNKORMÁNYZATI EGYEBEK A rendkívüli testületi ülésen az egyebek „napi­rendi” pontjában először a badacsonytomaji üdülő hasznosításáról tárgyal­tak a képviselők. Íz önkormányzat korábban j\ tulajdonrészt vásárolt a Ba­­laton-parti üdülőből, mely­nek állapota az elmúlt évek alatt jelentősen megromlott. A testület számára eldöntendő kérdés az volt, hogy értékesíti azt, pályázat útján hosszú tá­vú üzemeltetésre átadja vala­kinek vagy többségi tulajdont szerezve: megtartja. A képviselők Egyed Sándor, a hivatal vagyongazdálkodási osztályvezetőjének meghall­gatása után a véleményező gazdasági bizottság javaslatát, miszerint az önkormányzat összes tulajdonrészét értéke­sítésre jelöli ki és eladás ese­tén készpénz ellenében le­mond arról, egyhangúlag fo­gadták el. Dr. Széchenyi Attila alpol­gármester előterjesztését ugyancsak támogatták a városatyák. A városunkban ez év februárja óta működő Nur­sing Bt. otthonápolási szolgá­lat támogatása volt a tét. Az al­polgármester úgy gondolja, hogy a piaci alapokon műkö­dő szolgálat egészséges kon­kurenciát teremt az önkor­mányzati mellett, így a társa­dalombiztosítás kedvezmé­nyét igényelni kívánó bt. kép­viselői támogatása, a lakosság szempontjából is kívánatos. A képviselők váratlan és a , szokásostól eltérően rövid ülését Faller Dezső indít­ványának elfogadásával zár­ták, melyben a Bau-Paks Ok­tatási és Szolgáltatási Kft. elvi támogatását kérte, hogy egy új telephely megvásárlásához pályázaton vehessen részt, ez­zel egy állandó helyre kon­centrálva a szakmunkásta­nulók gyakorlati képzését. NYUGDÍJPÉNZTÁRAK Elkerülhetetlen a nyugdíjreform bevezetése a magyar gaz­daságban, hiszen az eddig érvényben levő nyugdíjrendszer válsággal küszködik. Ez arra készteti a gazdálkodó szer­vezeteket, hogy alkalmazottaik számára megfelelő megol­dást találjanak a békés nyugdíjas évek biztosítására. A nyugdíjbiztosítási törvény három évvel ezelőtti hatályba lépésével lehetővé vált, hogy a dolgozók részt vegyenek egy olyan szervezetben, amelynek feladata, hogy öregkorra megtakarításokat gyűjtsön össze és ezeket kamatoztassa, a munkáltató pedig átvállalhatja a tagdíjat vagy annak egy ré­szét alkalmazottaitól. Városunk képviselő-testüle­­te is tárgyalta legutóbbi ülésén az önkéntes nyug­díjpénztárhoz való csatlako­zás lehetőségét, melynek egyik kritériuma, hogy csak az a dolgozó részesülhet a munkáltató által teljesített hozzájárulásban, aki önmaga is szerződésben áll a nyugdíj - pénztárral, annak tagdíjat fi­zet és legalább hat hónapos munkaviszonnyal rendelkezik. Haholt Miklós képviselő már az 1996-os költségvetés tárgyalásán javasolta a nyug­díjpénztárakhoz való csatla­kozást, hiszen ez a kis és ma­gasabb jövedelmű dolgozók számára is előnyt jelenthet, már csak azért is, mert a mun­káltató által átvállalt tagdíjrész járulékfizetési kötelezettségtől mentes, havi adójóváírással. Ezenkívül a nyugdíjpénztá­ri tagság előnyei közé tarto­zik, hogy egyéni számlára tör­ténő befizetéseikről az ügyfe­lek rendszeres tájékoztatást kapnak, örököst nevezhetnek meg, aki elhalálozásuk után rendelkezhet a pénztárban fel­halmozott vagyonukkal. Bár­mikor átkérhetik magukat másik pénztárba, ahol tag­ságuk folyamatos marad. A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény feltételekhez kötve 50 százalékos adóked­vezményt és az onnan szár­mazó jövedelmek után teljes mértékű adómentességet biz­tosít - legfeljebb százezer fo­rintig. A legnagyobb előny az, hogy az előírt tíz év leteltével vagy a nyugdíjkorhatár esetle­ges korábbi elérésének ide­jére (de legalább három év múlva) a tag számláján a befi­zetett összeg többszöröse gyű­lik össze, hiszen a pénztár a befizetések 90 százalékát álla­milag garantált kötvényekbe fekteti. Haholt Miklós említette azo­kat a főbb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a nyugdíjpénztárba va­ló belépés előtt: a tagdíj mini­mális összegét, a megbízható­ságot, a pénztár tőkehátterét, azt, hogy a befizetett pénz mekkora hányada kerül az egyéni számlára és hány szá­zaléka alkotja a működési és likviditási költséget. A pénz­tár által nyújtott közbeeső szolgáltatások - a hitelfelvételi lehetőség - is a megfontolás tárgyát kell, hogy képezzék, valamint az is, hogy a tör­vényben meghatározott, fent említett idő leteltével a befize­tett összeg hozadékával együtt felvehető, járulékra váltható vagy ezek kombinációjának megfelelő kifizetés választ­ható-e a pénztárnál. Megtudhattuk azt is: Pak­son kilencszázhatvan közszol­gálati dolgozó részesülhet az önkéntes nyugdíjpénztárhoz való csatlakozás esetén a mun­káltató támogatásában. A tes­tületi ülésen elfogadott hatá­rozati javaslat szerint ez az önkormányzati hozzájárulás a dolgozó havi alapbérének há­rom százaléka, de legalább ezer forint, amennyiben az alkalnjazott teljes havi alap­bérének két százalékát fizeti a nyugdíj pénztárba. Haholt Miklós elmondta, hogy a harminc év szolgálati idővel rendelkezők részére az önkormányzat minden kifize­tett bér után vállalja a három százalékos hozzájárulást, vala­mint a képviselő előrevetítette elképzelését, mely szerint igyekszik a továbbiakban el­érni, hogy ennek mértéke nö­vekedjen. * * * A becsületesen végigdolgo­zott évek alatt, most úgy tű­nik, hiába fizettünk nyugdíj­járulékot - pénzünk egyre ke­vesebbet ér. A három pillérre - a felosztó-kirovó, a tőkefede­zeti rendszerű finanszírozásra és a nyugdíjpénztárakban tör­ténő megtakarításokra - tá­maszkodó nyugdíjrendszer­koncepció legfontosabb ele­me ez utóbbi. Munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül, de úgy tű­nik, a békés öregkor egyik feltétele, a biztos anyagi háttér e pénztárak szolgáltatá­sainak igénybevétele nélkül el­képzelhetetlen. SÓLYA EMMA ARAINK:-ben! HIRDETÉSFELVÉTEL: Paks, Dózsa György u. 51. (a volt pártház épülete) Telefon/fax: 75/313-522 1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/8 oldal 1/16 oldal 21 000 Ft 11200 Ft 6 300 Ft 3 850 Ft 2 625 Ft Az árak az áfát nem tartalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom