Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-10-18 / 38. szám
1996. október 18. Paksi Hírnök ÜÜ MÉRGES GOMBA - AJÁNDÉKBA? Csapadékos volt a nyár és esős az ősz is, ez az időjárás kedvez a gombáknak - ám nemcsak azok szaporodtak el, hanem az általuk okozott mérgezések is. Pakson az idén egy esetben jelentkeztek az ÁNTSZ-nél mérgezés gyanújával - ám a gyanú nem igazolódott be, a tüneteket nem a gombát oxin okozta. Nagy Ldszlóné, az ÁNTSZ helyi közegészségügyi felügyelője elmondta, hogy a gomba táplálkozástani szempontból - értékes fehérjéi, magas rosttartalma miatt - rendkívül fontos étel, honfitársaink mégis igen keveset - hatodát fogyasztják annak a mennyiségnek, mint amennyit a nyugati országokban élők elköltenek. Mindez annak tulajdonítható, hogy az emberek félnek tőle, nem ismerik eléggé a gombafajtákat. Probléma a szabadon termők leszedéséből, elfogyasztásából adódhat, ám, ha ezeket szakértővel megvizsgáltatják, nem lehet gond. A paksi piacon minden kedden és pénteken reggel 6-tól 10 óráig megtalálhatják Hum Petemét, aki este 6 után Kossuth utcai lakásán is fogadja a bizonytalanokat:- Hat-nyolc piaci árus rendszeresen jön hozzám, ők már ismerik a gombákat, de az általam kiadott igazolás nélkül, amely csak egy napra és egy helyszínre érvényes, nem árusíthatják itt ők sem a kalaposokat. Vannak, akik válogatás nélkül, zsákszám szedik, el is ajándékozzák a gombákat anél-MIT TEGYEN az „áldozat”, aki mérges gombából készült pörköltet vacsorázott? Enyhébb esetben a tünetek 2—3 órán belül jelentkeznek, ű gyilkos galócánál a lappangási idő három nap - és ez a legveszélyesebb, hiszen a toxinok ez idő alatt felszívódnak. Fontos, hogy mintákkal tudjunk szolgálni az orvos számára a megfelelő kezelés érdekében. A gombával csínján kell bánni akkor is, ha kiderült, nem mérges - 24 óránál tovább még hűtőszekrényben sem tárolható, s ha később eszszük, mint főztük, hűtés után újra forralni kell az ételt. ml, hogy tudnák, mérgezők-e? Nem szabad elfogadni ezeket addig, amíg szakértő nem látta. Könnyű összetéveszteni a mérgezőt az ártalmatlannal, hiszen hasonlítanak egymásra, egy helyen teremnek - úgy mint a gyilkos galóca és a tarlógomba is - tájékoztat a szakember. Hum Pétemétől megtudtuk: sokan felkeresik őt azért, hogy megtanulják tőle, melyik kalapos ehető, ám ez a módszer elméleti tudás hiányában nem vezet sikerhez. A szakértő hibának tartja, ha a kételkedők nem mutatják be az összes leszedett gombát, hanem csak egy-két példányát, mondván, a többi ugyanolyan - ez az említett megtévesztő hasonlóság miatt egyáltalán nem biztos...-Felelősek vagyunk a gyermekeinkért is - mondja Nagy Lászlóné - gyakori eset, hogy az óvodákban, játszótereken termő gombákat leszakítják, megeszik. Meg kell tanítani nekik is, hogy ez veszélyes. Környékünkön nagyon sok fajta gomba megterem, a legkülönfélébb helyeken találhatunk őzlábgombát, szegfűgombát, s a legveszélyesebbek közül a fakósárga tölcsérgombát is. Hum Pétemé szomorúan meséli tapasztalatait a paksiak gombaszedési kultúrájáról - illetve annak hiányáról, hiszen tapossák, százszámra tépik ezeket az értékes növényeket, amelyek- természetesen azzal a garanciával, hogy ehetőek - sokkal olcsóbbak, ám ugyanolyan táplálóak, mint az állati húsok. Ki tudja, lehet, hogy a gom, báéajövő? SÓLYA EMMA KINEK MI TETSZIK... A FABI PIACON is bőséges a választék, jó a felhozatal a különféle gyümölcsökből, így az almából is, de van választék, kínálat paprikából, burgonyából is. És az árak? Nos, arról inkább jobb nem beszélni, talán nem is nézik sokan, hiszen egyre inkább kiló helyett néhány darabot vesznek almából, körtéből. A befőzések ideje egyre inkább lejár, a lekvárból így is van elég... PAKSI HATÁR Sokéves kitartó munka eredményeként megjelent „A paksi határ növényvilága” című könyv. Voigt Wilfried Németországból hazánkba települt, Pakson élő amatőr biológus és Farkas Sándor kitartó munkáját dicséri a színes képekkel illusztrált kiadvány. A könyv először bemutatja Paks földrajzi adottságait, majd elkalauzol a védett növények világába. Sokan talán nem is tudják, hogy Paks ege alatt mennyi aprócska kis virág bontogatja szirmait. Évszakonként minden előforduló növénykét számba vesz az író, bemutatva az Ürgemező, a cseresznyési láprétek, a Vörösmalmi-völgy a Hegyespuszta környékét és az imsósi erdőt, gondosan ügyelve a leírásnál, hogy a laikus ember is felismerhesse a természetben járva a környezetünk növényeit. Segítségként színes fotókat láthatunk a képmellékletben. A könyv szerzője harminchét védett növényfajt is ismertet és ennek eszmei értékét, bízva abban, hogy kirándulásaink során talán nem szedjük vázába az értékes virágokat. Vártuk már ezt a könyvet és büszkén mondhatjuk, szép munkát tartunk kezünkben. A könyv jó példa arra, hogy megtanuljuk környezetünk növényvilágát, hogy felkeltsék a természet iránti érdeklődést. A könyv ezer példányban jelent meg a paksi önkormányzat és az atomerőmű támogatásával. Lapunk megjelenésével egy időben talán már az üzletekben is megvásárolható lesz. (ESE)
