Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-10-04 / 36. szám
Paksi Hírnök 1996. október 4. a VÁROSHÁZA TESTÜLETI ÜLÉS OKTOBER HATODIKA Arad, 1849 kódjai Baljós sejtelmeket ébreszt a kisgyermekben is, aki még nem ismeri a történelmet. Furcsa kód. Egyetlen hónap-nap összetételű, dátum jellegű adatsor, a leggyakrabban utcanév. Nehezen tudunk mit kezdeni vele. Semmi sem úgy igaz róla, ahogyan rutinból hinnénk, ahogyan első pillanatra hajlamosak volnánk megítélni. Gyásznap - mondjuk el róla -, tizenhárom szabadságharcos tábornokunkat vesztettük el akkor, 1849-ben, Aradon. Nem pontos: egyidejűleg állt golyó elé az első magyar miniszterelnök, Battyányi Lajos gróf és Kazinczy Lajos ezredes is. A baljós 13-as szám sem igaz - akárcsak a babonában. Többen voltak, s mégis beteljesült felettük a mártírsors. Az ország felett is. Évtizedekkel később a konszolidáció kiegyezést hozott, a polgárosuló Magyarország tisztaszobáinak, szalonjainak falain olcsó, irreális olajnyomatok függtek: két szakállas férfiarc, öszszemonttrozva, közös keretben. Őfelsége I. Ferencz József császár és király, Kossuth Lajossal, apánkkal, aki emlékezetesen üzent egyszer, s vártuk, hogy másodszor is üzenjen. A király szűkebb családja ekkorra kihalt már: a tehetséges, lobogó szellemű királyfi öngyilkos lett, a nemzet által bálványozott királyné utazásokba menekült, s egyik ilyen látogatásán Svájcban megölte egy olasz anarchista... (Sokan mondták ekkor: ez a történelem bosszúja azért, hogy az uralkodó szemet hunyt Haynau rémuralma felett, hogy haszonélvezője volt az eredménynek, hogy uralkodása nem kegyelmezéssel indult, hanem becsapódó börtönajtók, kivégző sortüzek zajával.) Kossuth apánk másodjára - miként a daltól vártuk volna - nem üzent vagy csak olyasmiket, amivel akkor nem tudtunk mit kezdeni. S valóban: mindnyájan nem mehettünk el innen, vele, száműzetésbe. Az aradi vár kazamatái megmaradtak a szenvedés sötétjében. A? első világháborút követően az osztrák mundérokat felváltotta a román. És megkezdődött az emlékezetrombolás máig tartó folyamata. A kiegyezés után már nem volt tiltott virágot vinni a mártírok emlékhelyére, de ez az ünneplés sem volt „hivatalos”. Azután még inkább egy nagy tradíciókkal bíró kisebbség amolyan családi, belső magánügye lett a nemzetet formáló megemlékezés az új román nemzetállamban. A második világháború után rosszabb lett: már erdélyi magyar arisztokraták sem voltak többé vagy legalábbis nem volt módjuk irodalmi és színházi életet, egyetemi oktatást szervezni szülőföldjükön. Arad, 1849 - gyászdátum maradt. 0" sszekovácsolt bennünket még akkor is, amikor Grósz Károlyt „csőbe húzta” Ceausescu, épp a tragédia városában találkozzanak, méltatlan körülmények között. A temesvári forradalmi napokban felcsillant a remény, lehet még másképp is. Azután híre jött, hogy akadályozzák a koszorúzást. A magyar diplomááa prüszkölt egyet Budapesten, s óvott az elhamarkodott jövőképektől. Október 6. megmaradt annak, ami volt: nemzeti gyászünnepnek. Bár másként is lehetne. (Folytatás az 1 ■ oldalról.) Bor Imre képviselő a jegyzőtől kérdezte, hogy a fűtési idény kezdetének és végének meghatározása kinek a kompetenciája? Dr. Blazsek Balázs válaszában elmondta, hogy a fűtés idejének és tarifájának meghatározása a képviselő-testület jogköre és ha változás szükséges, akkor az megtehető. Bor Imre ezek után több interpellációt intézett Herczeg József polgármesterhez. Az első kérdésben a képviselő elmondta, hogy az északi garázstelep tulajdonosaitól levél érkezett, hogy a telep mögül elhordták a földsáncot és ez gondot okoz, majd arról szólt, hogy a vízmérő órák minősítési kategóriája miatt sokan ugyanazért a szolgáltatásért százforintos többletdíjat fizetnek és ez igazságtalan. A következő interpellációs kérdéssorozatot is Bor Imre intézte a polgármesterhez. Ebben arról szólt, hogy a lakosság részéről számos szervezetlenséget, kapkodást tapasztaltak a gáz építésével kapcsolatban. Bor Imre megemlítette azt is, hogy a Kishegyi úton és a Zsíros közben nehézkes a közlekedés, nyitott árkok és utak vannak. Az is kérdés volt, hogy az óvodákban miért fáztak a gyermekek, hogy mit tesz a polgármester az utak és a közlekedés javításáért, lesznek-e kárpótolva azok, akiket a rendőrség megbüntetett ott, ahol már munka nem volt, de a tiltás ellenére behajtottak és hogy a határidők be nem tartásáért lesz-e kiróva kötbér és abból kik részesülnek? Herczeg József polgármester a képviselő interpellációira tizenöt napon belül választ ad. A következő interpellációs kérdést dr. Bencsik Lajos tette fel, aki egy levelet ismertetett. A levél a Kishegyi út lakóitól érkezett, akik elpanaszolták, hogy a Kishegyi út olyan zajos és forgalmas, hogy az már-már elviselhetetlen és a levelet aláíró hetvenhárom lakos azt kéri: változtassa meg a testület közlekedés rendjét, lefelé egyirányúsítsák az utcát, továbbá szigorúan büntessék meg az éjszakai randalírozókat. A polgármester válaszában utalt arra, hogy a rendőrséggel már folynak egyeztető tárgyalások és ígéret van arra, hogy a szabálysértőkkel szemben szigorúan eljárnak. A leghosszabb vitát kiváltó napirendi pontot, az 1996. évi beruházások, fejlesztések, felújítások helyzetét tárgyalta elsőként a képviselő-testület, ahol először a gáz- és szennyvízhálózat kapcsán felmerülő kérdések, vélemények hangzottak el. Szinte minden képviselő szóvá tette a gázgödrök késői betemetését, amely következtében az utak állapota jelentősen leromlott és a közlekedésben sokszor nehezen elhárítható akadályokat okozott. Az ülésen jelen volt az Innoterv részéről Bóka József, aki elmondta, hogy a példátlanul csapadékos nyár nem kedvezett a munkálatoknak. Vis maior helyzetként jellemezte a késés okát, hiszen mint mondotta nem lehet helyreállítási munkákat elvégezni szétázott földeken, valamint visszautasította azt a vádat, hogy tömörítés nélkül temetnek be gödröket. A határidők betartásával kapcsolatban elmondta, hogy az előirányzott 48 175 méter vezeték helyett így is mintegy 6 kilométerrel több vezetéket fektettek le. Bor Imre az iránt érdeklődött, hogy miként változott a gyapa-biritói beruházás márciusi összege 24,5 millióról 37,5 millióra. Módosító indítványában javasolta, hogy az előterjesztő a téma következő tárgyalásánál téljen ki a változás okára. Dr. Rónaky József képviselő azt kifogásolta, hogy a Malomhegyre vezető utak a gázgödrök miatt oly mértékben el vannak zárva, hogy azokon nagyobb méretű jármű, például tűzoltóautó nem közlekedhet és hiányolta azt is, hogy minderről a tűzoltóságot nem tájékoztatták. Farkas Zoltán, a DÉGÁZ Rt. részéről ígéretet tett arra, hogy minderről személyesen győződik meg a tárgyalás befejezése után. Érvek és ellenérvek hangzottak el a vita kapcsán. Szinger Ferenc a gázprogramot egy kemény futballmérkőzéshez hasonlította, amelyen berúgták már a győztes gólt, hiszen itt a gáz. Faller Dezső képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az ünneplésnek még nincs itt az ideje, majd csak akkor, ha befejeződött a beruházás. Végül Herczeg József polgármester köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek a gázprogram megvalósításában és elmondta, hogy ellentétben a programban részt vevő többi településsel Pakson október 19-én gyújtják meg a gázlángot. * * * A testületi ülés lapzártakor még tart, a továbbiakban tárgyalt témákra következő számainkban visszatérünk.
