Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-09-27 / 35. szám
Paksi Hírnök 1996. szeptember 27. 4 A közkönyvtárak évének hirdette meg az 1996-os esztendőt tavaly Fodor Gábor, az akkori kultuszminiszter. Hamarosan kiderült azonban, hogy a meglévő állami források nem elegendőek ahhoz, hogy érzékelhetően javuljon az önkormányzatok által fenntartott tékák helyzete. u *i A városi könyvtárak életben maradnak KÖZÖS KINCSÜNK, MÚLTÚNK, JELENÜNK ÉS JÖVŐNK AKTUÁLIS TÉRINFORMATIKA Paks városi térinformatikai rendszerének létrehozásáról mintegy három esztendeje tárgyalások folynak. Idén úgy tűnik, hogy minden esély megvan arra, hogy sok más város után Paks is bekapcsolódjon a rendszerbe. A BUDATA Kft. szeptember 20-án, a városháza kistanácstermében mutatta be, hogyan is lehet megvalósítani mindezt. A vagyongazdálkodási és műszaki osztály munkatársai, valamint az érdeklődők számára tartott bemutatón megtudhattuk, miért is előnyös Paksnak is bekapcsolódnia. A két számítógépes monitor segítségével egy budapesti kerület analógiájára kápráztatták el a kft. képviselői a nézőket. Az elsősorban statisztikákat megmutató számítógép mellett ugyanis színesben volt látható, hogyan is rajzolódik ki a kerület teljes alaprajza, utcák, sőt házak, telkek, azok infrastruktúrája, közművesítettsége figyelhető meg a képernyőn. tehetőség van ezen kívül a váé ros teljes népességének nyilvántartására is, ezzel kiszélesítve a használat lehetőségét. Mint azt Simon Tamás, a szerződni kívánó kft. képviselője elmondta, az önkormányzat dolgozói által könnyedén elsajátítható számítógépes adatnyilvántartás és persze ezek lehívása nagyban megkönnyíti a hivatali munkát. Egyetlen fontos momentuma az európai normákhoz igazodó számítógépes rendszernek, hogy mindig friss adatokkal kell a meglévőt felújítani és megfelelő szabályokat kidolgozni annak érdekében, hogy illetéktelenek ne juthassanak a rendszerbe, ezzel számos személyes jellegű információhoz jutva. A pénteki bemutató mindössze az első volt a sorban, ugyanis tervezi az önkormányzat, hogy mielőtt bárkivel is szerződne, minden pályázótól személyes, a rendszer előnyeit és hátrányait bemutató ismertetőt kémek Pakson.-pozbai-Pakson jelenleg két nagyobb közművelődési könyvtár fogadja az érdeklődőket: a Városi Könyvtár - fiókjának, a Móra Ferenc Általános Iskola gyermekkönyvtárának működését is részben az önkormányzat finanszírozza - és a Városi Művelődési Központ könyvtára. Herczeg Ágnessel és Gutái Istvánnéval, a két téka vezetőivel folytatott beszélgetés során kiderült: Paks sokat áldoz a kultúrára. Felmérések kimutatták, hogy az önkormányzat lakosonként több mint 500 Ft-ot fordít a könyvtárak látogatóira - így nagy az esély arra, hogy előkelő helyezést érjen el a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett „Könyvtárpártoló Önkormányzat ’96” című pályázaton, melynek keretében 150 millió forintot osztanak szét. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a tékák szórhatják a pénzt: a Városi Könyvtár dolgozói a közelmúltban cserélték csak le több évtizedes bútoraik egy részét - ezeket és a régi könyveket, folyóiratokat értékesítve némi saját bevételre tettek szert. Bár éves költségvetésűk 15 millió forint, szerényen élnek és dolgoznak, mint ahogy Herczeg Ágnes mondja: „megtanultunk írni a papír másik oldalára is...” A téka könyvbeszerzési kerete kétmillió forint:-Ez szinte csodának számít a mai helyzetben, hiszen tudunk olyan könyvtárról, ahol ez a keret csupán 360 ezer forint, s ahol egyre kevesebb dokumentum közül választhat az olvasó. Mi sem gondolhatunk idegen nyelvű irodalomra, de a legszükségesebb újságokat, magyar nyelvű köteteket - tájékoztat a Városi Könyvtárvezetője. A paksi közművelődési könyvtárak állománya száztízezerre tehető, az új példányokat a Könyvtárellátó Közhasznú Az idei év nem lett a közkönyvtáraké. Az „állam bácsi” pénztárcájából a kultúrára is kevés jutott és az, hogy az országban egyre több téka bezárja kapuit, nem elsősorban az önkormányzatok hibája - kötelességük, hogy biztosítsanak könyvtári szolgáltatást a településen, csak azt nem tudják sokszor, miből... Paks tudja. A „könyvtárpártolók” pedig bizonyára nem az északi területek elszegényedett települései közül kerülnek majd ki... Társaságtól rendelik meg elsősorban, amellyel szerződést kötöttek: könyvbeszerzési keretük bizonyos százalékáért tőlük vásárolnak. A KKT ugyanolyan árért adja el a köteteket, mint bármelyik kereskedő, ám szolgáltatásokat is nyújt: katalóguscédulával látja el a megrendelt könyveket, s kéthetenként jegyzéket, ajánlásokat küldenek a frissen megjelent irodalomról. A könyvtárosok az ajánlások, s az olvasók igényei alapján intézik a rendelést. Antikváriumokból, könyvesboltokból is történik beszerzés, mindez egyre drágábban: Gutái Istvánná, a VMK könyvtárának közel 220 ezer forintos könyvbeszerzési keretének megállapításához a 600 Ft-os átlagárat veszi alapul. A paksi közkönyvtárakba 3857-en iratkoztak be - ez a város lakosságának 19,4 százaléka. Országos viszonylatban ez jó aránynak számít, s a könyvtári tagok kedvét az sem lohasztotta le túlságosan, hogy az éves beiratkozási összeget 50-ről 200 Ft-ra emelték a dolgozók, s 20- ról 100 Ft-ra a kedvezményezettek (nappali tagozatos tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek) körében. sólya EMMA
