Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-08-30 / 31. szám

Paksi Hírnök 1996. augusztus 30. 0 GAZDASÁG, MEZŐGAZDASÁG ELEDO MEHESZETEK M // EPULO DINASZTIÁK KÉZMŰVESEK IRODÁIA Nem kell ezentúl Szekszárdra utazni a paksi és környékén lakó vállal­kozóknak, ha a Tolna Megyei Kéz­műves Kamara szolgáltatásait szeretnék igénybe venni. Herczeg József polgár­­mester és Módos István, a kamara me­gyei elnöke a cégtáblát átkötő nemzeti színű szalag átvágásával nyitották meg a paksi kihelyezett irodát. A Gesztenyés utca 3. szám alatti képviselet 8-16 óráig várja az ügyfeleket. Módos István elmondta, egyre na­gyobb szerepet kap a vállalkozók életé­ben a kamara, mert megkezdődtek a mes­tervizsgák. A jövőben csak úgy lehet valaki vállalkozó, ha a mestervizsgája megvan, a felkészítést és a vizsgáztatást a kamara végzi. Az idei évben tizenegy szakmában kell mestervizsgát tenni, ezek­nek az előkészítő tanfolyamai elkezdőd­tek, ősszel a szakmai tanfolyamokra is sor kerül. A megyei elnök kérdésemre azt is el­mondta, hogy az országos átlaghoz képest a tagdíjfizetési morál Tolna megyében jó és ez azt jelenti, hogy a leg­több vállalkozó elfogadta és fizeti a ka­marai díjat. A híresztelésekkel ellentét­ben ez a díj köztartozás címén a jegyzőn keresztül behajtható, ezt a törvény egy­értelműen meghatározza. Módos István azt is hangsúlyozta, va­lóban voltak félreértések a törvényterve­zet és a törvény között, mert változtatá­sok történtek, de mostanra sikerült a félreértéseket részben tisztázni. 1995- ben a törvénytervezet szerint nem kellett volna tagdíjat fizetni, ezt az állam megfi­nanszírozta volna, a kamara székházát pedig a kincstár biztosította volna. A törvénytervezet megváltoztatása után a törvény úgy rendelkezik, hogy már az első évtől kezdődően kell fizetni a ka­marai tagdíjat és ebből a tagdíjból mű­ködtetik és biztosítják a kamara szolgál­tatásait és munkáját. A székházat nem a tagdíjakból vásárolták, mint ahogyan ezt sokan helytelenül tudják, hanem a ka­mara felépítéséhez biztosított állami tá­mogatásból spórolták össze. Módos István bízik a polgármesteri hi­vatallal való jó kapcsolatban és ab­ban, hogy a megye második kihe­lyezett irodáját gyakran keresik majd fel a vállalkozók. -ese-Az ebben az évben tapasztalt időjárás a méhészeknek sem kedvezett. Váro­sunkban is egyre többen választják a fizetés kiegészítésének a méhészkedést vagy kimondottan ez a foglalkozásuk. Hermann Józsefek családja régi mé­hészdinasztia. A családfő édesapjától ta­nulta a mesterséget. Saját erdejük van, ahol áttelelnek a méhek és ahol az akác­nektárt gyűjtik. A Magyar Méhészegye­sület pályázatán nyerték a méztöltő be­rendezésüket, így külföldön is értékesí­teni tudják a mézet.-Májusban, amikor virágzik az akác, már akkor látszott, hogy gyengébb lesz az idei év - mondta Hermann József. - A méhcsaládok gyengébbek voltak, vonta­tott volt a nemzedékváltás és az akác is hirtelen elvirágzott, ezért kevesebb nek­tárt gyűjtöttek be a családok. Az akác­méz fele volt a tavalyinak, de a méz mi­nősége elfogadhatónak bizonyult. Ami­kor elvirágzott a környéken az akác, ak­kor a Bakonyba vittük a méhcsaládokat, ahol még javában illatoztak az akácfür­­tök. Már a jól bevált utat járjuk, ezért az engedélyek beszerzésével általában nincs gondunk. Az akác után az állomány egyik felét úgy telepítik, hogy a vaddohányra száll­­janak, a másik fele a hársfavirágra.-Azt szeretnénk, ha sokféle mézet tudnánk kínálni az érdeklődőknek. Pak­son még nagyon kevesen ismerik a hárs­­mézet, de bízunk abban, hogy előbb­­utóbb ez is a kedvencek közé tartozik majd - kapcsolódik a beszélgetésbe a fele­ség, aki az üvegekre a címkéket darabol­ja. A napraforgó most virágzik, ám saj­nos a közepesnél gyengébb mézhozam­mal számol a Hermann család. A napra­forgó után még egyszer vándorolnak a méhekkel. — A méhészkedés sok szaktudást és tü­relmet kíván, na és rengeteg munkát - folytatja Hermann József kicsit elkesere­detten. - A legszomorúbb, hogy nem tudunk biztosítást kötni, mert egyetlen egy biztosító sincs, aki ezekre a hasznos rovarokra biztosítást kötne. Mostoha a mi kisvállakozásunk. Mikrohitelre is ad­tam be pályázatot, gépeket vásároltunk volna, de azt sem fogadták el. Az erdőn­ket adtuk volna fedezetnek, de mivel nem mobilizálható, így ez a remény is szertefoszlott. Pedig a méhészkedés varr olyan gazdaságos ágazata a mezőgazda­ságnak, mint bármelyik, sőt egyre na­gyobb szerepet kapnak - állítják Her­­mannék. - Akadnak visszatérő kun­csaftok, akik már több éve tavasszal a gyümölcsfák porzására kérnek tőlük né­hány családot. A termelőszövetkezetek az utóbbi években időben értesítik a méhészeket a növényvédő szerek hasz­nálatáról, de ma már sok a méhkímélő permetező szer is. Magad uram - szokták mondani és ez ránk is érvényes. Kétkezi munkával és csak saját anyagi háttérrel lehet a méhészkedést folytatni. De nem adjuk fel, szeretjük amit csinálunk és bízunk a jövőben - fejezi be a mondandóját a méhész. -ese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom