Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-08-16 / 29. szám
Paksi Hírnök 1996. augusztus 16. HD VÉDETT ÉPÜLETEK A PRELATUS Pakson jelentős szőlőkultúra létezett. A filoxéra pusztítása előtt nagyobb területet műveltek a szőlősgazdák, mint Szekszárdon. Városunk költője, Pákolitz István is versbe foglalta a „lelket vidító jó bor”-t és annak hírességét. Dr. Rosner Gyula, a helyi múzeum igazgatója elmondta, hogy a szőlőkhöz kapcsolódó pincészet már nincs meg, de korhű „pinceanyag” szép számban található ahhoz, hogy borászati vendéglátóipari múzeumot lehessen kialakítani Pakson, melynek központi épülete a Prelátus lenne.-Túl értékes emlék a nagyon szép, múlt századi épület - amely belül is viseli a műemlék jelleget — ahhoz, hogy csak reprezentatív célokra legyen felhasználva - folytatta az igazgató úr, aki már tárgyalásokat kezdett az önkormányzattal e terv érdekében. Miért pont a Prelátus? Mert műemlék jellegén túl története is feljogosítaná erre a célra. A házhoz 8 hektár szőlő tartozott, melyet tulajdonosa, Bednárz Róbert műveltetett mindaddig, míg a II. világháború után az állam ki nem sajátította kitűnő pincéjével együtt. A szőlőskert művelője az állami gazdaság lett. Ma az önkormányzat által védetté nyilvánított terület a Prelátus-szőlő. A valamikori lakóház szintén védett és 1992. november 25-e óta a városi önkormányzat tulajdonát is képezi. A Prelátus-házban hátul három vastag falú boltíves helyiség van. Ezek stílusa egyáltalán nem hasonlít a láthatóan elé épített neobarokk lakáshoz és a francia erkélyhez.- Az a 3 helyiség valamikor - a kocsmáros nevéről - Czifka-kocsmának nevezett italkimérő részét alkotta - meséli Benkő Béláné, Éva néni, aki családjával 1964—80-ig lakott a villában, félje az állami gazdaság főagronómusa volt. A kocsma és remek fekvése, a paksi Duna-kanyarra eső kilátás megtetszett az erre utazó Bednárz Róbert Budapest belvárosi - prelátus címet viselő - plébánosnak és megvette azt, a pincékkel és a hozzá tartozó területtel együtt. Ezenkívül - több kisebb pincét is megvásárolt, melyek közül rr\a is látszik néhány az udvarban. 1934-ben felépítette ezek helyére a Prelátus-Villát. A villa udvarát - akkor még ritkaságszámba ment - kerttervező mérnök alakította ki. Az épületet a plébános a keresztlányának ajándékozta, aki dr. Tóthegyi József szülészfőorvos felesége volt. A házaspár azonban csak a háború után költözött be a házba, addig maga a prelátus járt le Paksra évente többször. Szőlőt telepített, vincellérlakást és gazdasági épületet építtetett, valamint elkészíttette a legendás pincét, ahol egy lovaskocsival meg lehetett fordulni. Kiválóságát bizonyította, hogy munkaszolgálatos paksi fiataloknak adta vissza a szabadságát. A háború utolsó éveiben — emlékszik vissza Éva néni - az oroszok egy alkalommal odavitték az összeszedett „munkásokat”, hogy indulás előtt felfogjanak némi bort. A katonák be is rúgtak néhány pohár után, így tudtak a munkaszolgálatosok megmenekülni. A II. világháború egyébként nem okozott nagy kárt az épületben, de az erkély ajtaján ma is felfedezhetők a szilánkok nyomai. A villa fontosságát mutatja, hogy mind az orosz, mind a német katonák ide szállásolták el magukat. A háborús évek után Tóthegyi doktor hazaköltözött és a kisajátítás során sikerült a városi tanáccsal olyan egyezséget kötnie, hogy a lakóépület a tulajdonában maradhatott. 1955-56-ban aztán mégis tárgyalni kezdtek a szülészorvossal az épület sorsáról is — tudtam meg Hernádi Ferenc nyugalmazott postamestertől, aki Tóthegyiéknek sokáig szomszédja volt. Tóthegyi József el is adta az épületet 1957-ben. A villát az állami gazdaság használta először szolgálati lakásként, majd 1980 után reprezentatív célokra. Amióta a városi önkormányzat megvásárolta, szintén csak reprezentációra, tárgyalások lebonyolítására használták. Az épület hasznosítása mindig fejtörést okozott a városatyáknak, de az idén pályázatot írtak ki a Prelátus felújítására, karbantartására. A munkálatok augusztus 1-jével kezdődtek és október 31-én fejeződnek be, tájékoztatott a felújítási munkák ügyintézője, Sólymos Attila műszaki főelőadó. A nevezetes villa története most eddig tart... -Tóth-Paks Város Polgármesteri Hivatala árverés útján történő értékesítésre meghirdeti a Paks Város Önkormányzatának tulajdonát képező, a paksi 21. számú tulajdoni lapon 1948/13 hrsz. alatt nyilvántartott, 900 m2 területű házhelyet (Virág utca - volt „kutyatemető”). Az építési telek kikiáltási ára 625 000 Ft. Az ingatlan beépítési kötelezettséggel kerül árverésre. Árverésen való részvétel feltétele: a kikiáltási ár 10%-ának helyszínen történő befizetése (bánatpénz). Árverés időpontja: 1996. szeptember 17-én 10 órakor. Árverés helye: polgármesteri hivatal első emeleti tárgyalója. Az ingatlanról bővebb felvilágosítást a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási osztálya ad. Előzetes egyeztetés esetén megtekintési lehetőséget biztosítunk.
