Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-06-21 / 24. szám
1996. június 21. Paksi Hírnök 9 NÖVÉNYVÉDELEM KISKERTEKBEN A viszonylag csapadékos és hosszúra nyúlt tél után szinte nem is volt tavasz. A közelmúlt májusi melege, a csapadékhiány kemény próbatétel volt valamennyi kertész számára. Baj volt az apró magvak kelésével, a hüvelyesek alacsonyak maradtak, korán virágoztak és kevés termést ígérnek. A kiültetett palánták szakszerű öntözés nélkül csak kókadoznak a harminc fok körüli hőségben. Megvan tehát minden okunk arra, hogy mentsük, ami még menthető, öntözéssel és másodvetéssel emelhetjük kertünk hozamait. Az öntözésnél most nagyon jól lehet alkalmazni a perforált aljú műnyag karókat, az alján aprón kilyuggatott és háromnegyedig leásott műanyag palackokat, amelyen keresztül az öntözővizet közvetlen a gyökérzónába juttatjuk el. Ha „nyakon öntjük” a növényeket, akkor ebben a forróságban többszörös kárt okozunk. A hőségben a talaj gyorsan kiszárad, az ismételt öntözés hatására levegőtlenné válik. Nemcsak a kiskertekben, hanem a szőlő és gyümölcsös kertekben is figyelemmel kell lenni a meleg időjárásra. Nincs egyforma két év, szokták mondani a gazdák, de idén is várható a lisztharmat támadása. A kánikulai hőségben az erősebb reggeli harmat vagy kisebb csapadék is elegendő az erősebb fertőzés kialakulásához. A felszívódó szerek mellett kontakt kéntartalmú szereket is alkalmazzunk. Nagyon fontos a virágzást követő zöldmunkák során a hajtások beigazítása a huzalok közé, illetve a kötözés is. A száraz időjárásban sok vizet párologtatnak a gyomok is, irtásukról vegyszerezéssel és nagyon sekély talajműveléssel gondoskodhatunk, -ese-A MEZŐGAZDASÁG MEGMENTÉSÉÉRT Fórumot rendezett az Agrárszövetség a közelmúltban Bonyhádon „A vidék és az agrárágazat politikai érdekképviseletének jövője” címmel, amelyre mintegy százhúszan fogadták el a meghívást, az agrárium gondját szívükön viselő pártok képviselői, prominens szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők az ország minden részéből. Dr. Solymosi József, az Agrárszövetség elnöke elmondta, hogy a választási időszak félidejéhez érkezett, s minden valamirevaló politikai szervezetnek nyilatkoznia kell, mit és milyen területen akar és tud tenni valamit. Az Agrárszövetség ezen a tanácskozáson azt a kérdést tette föl; van-e esély arra, hogy az agrárvilág önálló politikai képviselettel megjelenjen a magyar politikai rendszerben. A képviseletet az Agrárszövetség fölvállalná akár úgy, hogy új név alatt, az Agrárszövetség bázisán új politikai szervezet jöjjön létre. Ehhez kértek véleményeket, javaslatokat az összejövetelen. Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaságnak nincs meg az a súlya a magyar gazdasági életben, mint ami megilletné, másrészt zaklatott a helyzet, nagy a bizonytalanság. Csikai úr nem javaslatokkal, hanem súlyos kérdéssel érkezett Bonyhádra: Elhisszük-e végre, hogy nem lehet a nemzetgazdaság jelenlegi rendkívül szomorú helyzetéből kikerülni, ha az agráriumot nem építjük. Mint fogalmazott, számára nem az a kérdés, hogy fogja képviselni az agráriumot a nemzetgazdaságon belül, hanem az, hogy lesz-e végre méltó képviselete. Ebben a fórum résztvevői is megállapodtak, s abban is, hogy a párbeszédet folytatni kell, mert az érdekérvényesítés csak az érdekeltek öszszefogásával lehetséges. -h-SERTESGONDOK Dövid időn belül megjelenik a sertéstúltermelés gondjait némileg orvosló élőállatexport támogatásáról szóló rendelet. A Pénzügyminisztérium csak abban az esetben egyezik bele a felesleges sertések kivitelének állami támogatásába, ha azt a Földművelésügyi Minisztérium a húsipari export dotálására fenntartott keretből oldja meg. A tervezet szerint súlyhatár kikötése nélkül minden kivitt élő sertés kilónkénti húszforintos támogatást kapna. A dotációt mindaddig megadná az agrárkormányzat, míg a sertéspiac egyensúlya ki nem alakul. A Pénzügyminisztérium a kabinet ülésén úgy egyezett bele a kivitel támogatásába, ha azt a húsipar exporttámogatásokra szánt éves keretből oldja meg a Földművelésügyi Minisztérium. A miniszter szerint ez a döntés a húságazat számos szereplőjének érdekeit sérti. Az élő sertés kivitelére ugyanis abból a szűkös keretből kell elvenni, amelyikből az idén a húsok és húskészítmények külpiaci értékesítését dotálja az állam.
