Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-01-26 / 3. szám
1996. január 26. Paksi Hírnök 1 EGÉSZSÉGÜGY MEGVAN A MEGÁLLAPODÁS Egészségügyiek elmúlt évi demonstrációjára, a pedagógusok országos sztrájkjára még mindannyian emlékezünk - nem volt olyan régen. A karácsonyi ünnepek után nem sok hírt hallottunk a fejleményekről, csupán annyit, a közalkalmazottak helyzetéről tárgyalnak, több változatban is elkészült az új bértáblatervezet. Az egészségügyben dolgozók azonban már konkrét ígéretekkel bírtak: a béremelés mértéke is nyilvánosságra került. Az egészségügyiek sztrájkbizottsága mindaddig nem oszlik fel, amíg a konkrét béremelésük nem jelenik meg hivatalős okmányon. Azaz személyre szóló lebontásban. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Népjóléti Minisztérium között december 28-án létrejött egy megállapodás, amely az egészségügyi ágazat és a szociális ágazat területét egyaránt érinti. Az EDDSZ részéről ár. Gácsi Mária, a tárgyalódelegáció vezetője és a Népjóléti Minisztérium részéről Szabó György miniszter írta alá a megállapodást, amelynek tervezetével Horn Gyula miniszterelnök is egyetértett, s ezt aláírásával hitelesítette. Lehetséges: ismét ingyenes fogászat? KÖZALKALMAZOTTAK BÉREI Íz egészségügyön belül 26- 28 százalék közötti keresettömeg-növekedésre és átlagosan 20 százalékos dologi költségnövekedésre lehet számítani ebben az évben. Igaz nem január elsejétől viszszamenőleges hatállyal, hanem április 1-jétől - mondta dr. Gácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője lapunk kérdésére. - A határidő-eltolás magyarázata, hogy a parlament nem fogadta el még a TB költségvetését. A kormány viszont garanciát vállalt arra, hogy ez a fajta keresettömeg és dologi költségemelés lehetővé válik, ha az intézmények szanálják az adósságukat, s ugyanakkor a társadalombiztosítás is. A szakszervezeti ügyvivő elmondta, hogy a nullszaldós évindítás fontossága 1997-től elengedhetetlen, amikor is a kincstár megkezdi működését. Ha ez a feltétel adott lesz, nem kell majd attól tartani, hogy visszatartják a bérfejlesztést, mert előbb az adósságot kell törleszteni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi dolgozók 13. havi illetményének kifizetéséhez januárban előleget folyósít. Ezt az intézményeknek öt havi egyenlő részletben kell visszafizetniük. A megállapodás fontos része, hogy az intézmények átalakulása 1996-ban csak úgy történhet, hogy a dolgozót kár ne érje. Az átképzésekre egy elkülönített fedezet szolgál. A kormány arra is garanciát vállalt, hogy a struktúraPEDAGÓGUSOK ÜrmösJózsefre, a Pedagógusok Szakszervezete paksi szervezetének titkára is csak annyit tud, a tárgyalások folynak, a közalkalmazottak áprilistól számíthatnak béremelésre, ha minden tisztázódik majd a tárgyalásokon. Annyi még bizonyos, hogy február elsejétől visszamenőlegesen számítható az új bér - de hogy mennyi is lesz, azt még nem tudni. átalakításból keletkező megtakarításokat nem vonják ki az egészségügyi ágazatból. A nyugdíjkorhatár-emelés nehéz helyzetbe hozza a fizikai munkát végző egészségügyi szakdolgozókat. Ám az alacsony bérek és az ezekből származtatott alacsony nyugdíjak miatt a korhatár előtti nyugdíjba vonulás nem reális alternatíva. A népjóléti tárca támogatja és konkrét eszközökkel is segíti az ágazatban az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak megalakítását. A szociális területen elsődleges cél az, hogy a dolgozók létszáma ne csökkenjen, s a népjóléti tárca 1996. március végéig felülvizsgálja a szolgáltatások jelenlegi szakmai létszámának úgynevezett irányszámait. A megállapodás szerint ebben az ágazatban az idén átlagosan 20 százalékos mértékű béremelést kell végrehajtani. Ennek a forrását részben a központi költségvetés erre a célra elkülönített keretéből, részben pedig a szociális intézményeket fenntartó önkormányzatok saját eszközeiből kell biztosítani. Átlagosan 10 százalékos mértékű bérfejlesztés adódik abból, hogy az 1992. év előtti közalkalmazotti jogviszonyt beszámítják, emelik a minimális munkabér összegét, s a közalkalmazottak illetménytábla-változása is béremelkedést jelent. A másik 10 százalékos béremelés forrása megoszlik a központi költségvetés és az intézményeket fenntartó önkormányzatok között. A kormány ehhez a béremeléshez plusz pénzeszközöket csoportosít át az ágazat számára. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének felmérését követően a felhasználáshoz sajátos céljellegű finanszírozás kialakítását tervezi. A megállapodás részleteinek kidolgozása megkezdődött. A szakértői tárgyalásokat az EDDSZ, az Egészségbiztosítási Önkormányzat, az Egészségbiztosítási Pénztár és a Népjóléti Minisztérium munkatársai folytatják. -tihanyi-
