Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-05-17 / 19. szám

1996. május 17. Paksi Hírnök m NYUGDÍJREFORM ÉS EGÉSZSÉGÜGY ITT LESZ A TAROLO? A nyugdíj reform kérdéseiről és az egészségügy átala­kulásáról folyt élénk be­szélgetés május kilencedikén a városháza nagytermében, ahol dr. Csehák Judit és dr. Kiss László országgyűlési képvise­lők válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Sződi Imre ország­­gyűlési képviselő, aki a beszél­getést vezette és szervezte, hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy a lakosság minél jobban megismerkedjen a par­lamenti bizottságok munkájá­val, törekvéseivel.- Én azt a nyugdíjrendszert tartanám jónak, amely nem túl magas járulékok fejében, hosz­­szú szolgálati idő után képes volna még ha összegében a mainál kisebb is lenne - érték­álló ellátást adni, de ez vala­mennyi generáció számára biztosítható - mondotta Cse­hák Judit. -A feladat most nem a mai nyugdíjrendszer meg­szüntetése, nem egy idealizált modell megtalálása, hanem egy olyan nyugdíjreform megtalá­lása, amely stabillá és biztonsá­gossá teszi az ellátást, nem szed magas járulékokat, nincsenek benne belső igazságtalanságok, mint a jelenlegiben - han­goztatta az országgyűlés egész­ségügyi bizottságának elnöke, aki a továbbiakban elmondta: évente százezer fővel emelke­dik Magyarországon a nyugdí­jasok száma, a nyugdíjba lépők közül a nőknél 52 év, a fér­fiaknál ötvennégy év az átlag­életkor. Mára úgy alakult a helyzet, hogy 3,5 millió a já­rulékfizető és 3 millió körül van a nyugdíjasok száma és ez azt jelenti, hogy egy keresőre egy nyugdíjas jut. Abba az el­lentmondásba jutottunk, hogy az eltartandók számának növe­kedése miatt egyre nagyobb lenne a befizetési késztetés, ugyanakkor a növekvő terhelés miatt — ami elviselhetetlenné teszi a vállalkozásokat - a köte­lezettség alóli kimenekülés jel­lemző és ezért a helyzet tart­hatatlan. Csehák Judit egyik megol­dásként szorgalmazta az ön­kéntes kiegészítő nyugdíj válla­lását a dolgozók részéről, s mint mondotta ezt egyre töb­ben ismerik fel: az elmúlt években egymillió állampolgár lépett be az önkéntes rend­szerbe. Feszült figyelemmel kísérte végig mindenki a javaslat rész­leteit, majd a telt házas közön­ség kérdezett a képviselőktől. Volt, aki indulatokkal és aki nyugodtabb hangnemben pró­bálta megfogalmazni kételyeit az új nyugdíjbiztosítással kap­csolatban. Sokak kérdésében megfogalmazódott, hogy az a társadalombiztosítási járulék­­befizetés hová, milyen módon folyik az állam kasszájába, il­letve mire költik el. A felszólalók között voltak polgármesterek, háziorvosok is, akik a betegápolás néhány fontos kérdéseire hívták fel a fi­gyelmet. A többséget azonban a háromlépcsős vegyes finan­szírozású rendszer előnye ér­dekelte és ezzel kapcsolatosan a nyugdíjkorhatár felemelése, ami a felszólalásokból és bírála­tokból egyaránt kitűnt. A képviselőnő minden kér­désre válaszolt, habár hangsú­lyozta, hogy nincs ideális nyugdíjrendszer, de úgy érzi, hogy a vegyes finanszírozású rendszer előnyös, mert követ­hetővé teszi a várható nyug­díjat, alacsonyabb járulék befi­zetése mellett működtethető és kedvező a hatása az infláció enyhítésére is. Hangsúlyozta, hogy még nincs megfelelő technikai háttér és intézmény­­rendszer, ami csak fokozato­san valósítható meg. -ese-A Paksi Atomerőmű Rt. ve­zérigazgatója levélben ke­reste meg városunk pol­gármesterét, Herczegjózsefet, s választ kért az önkormányzat­tól arra, hogy megkezdhetők-e a kutatások Paks közigazgatási területén a kis- és közepes akti­vitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítéséhez. Mint ismeretes, a hulladék­­tároló építésére alkalmas lett volna Németkér térsége, ahol azonban népszavazás útján döntöttek; elálltak a lehető-Elkészült Paks város általá­nos rendezési terve. A vég­legesített tervanyagot má­jus 14-én egyeztető tárgyaláson tekintették át a hatóságok, amelynek ezután a tervtanács előtt kell megállnia a helyét. A Tolna Megyei Önkormányzat megyei főépítésze május 20-ra hívta össze a tervtanács tagjait. Szokásos évi ellenőrző gya­korlatát hajtotta végre a Tol­na Megyei Tűzoltóparancs­nokság május 8-án a Paksi Atomerőmű Rt. területén. A gyakorlaton a Paksi Ön­­kormányzati Tűzoltóság, a Szekszárdi Önkormányzati Tűzoltóság és az Atomerőmű Létesítményi Tűzoltóság vett Tragikus gyermekbaleset tör­tént május 10-én a kora délutáni órákban a Paksi SE futballpályán. Gyermekek egy csoportja engedély nélkül játszott bent a területen, kö­zülük J. Patrik, kilencéves kis­fiú, a IV Számú Általános Isko­la tanulója felmászott az egyik kispályás vas futballkapu tete­ségtől a községben. A Nemzeti Projekt megítélése szerint Paks is alkalmas geológiailag a telep­hely létesítésére irányuló kuta­tások megkezdésére. Amennyiben a város önkor­mányzata hozzájárulását adja a tároló létesítéséhez szükséges előkészítő munkák elvégzésé­hez, az atomerőmű javasolja a Nemzeti Program irányító tes­tületének, hogy Paks városa kerüljön fel a megkutatandó potenciális telephelyek tartalék települései közé. Paks város általános rendezési terve és a paksi alvég részletes rendezési terve a május 28- 29-i testületi ülésen kapja meg végleges formáját. Eddig a pol­gármesteri hivatalban megte­kinthetők a rendezési tervek, s a lakosság véleményét is figye­lembe veszik a testületi döntés meghozatalakor. részt. Az imitált esemény egy gázpalacktároló előtt álló gép­kocsi kigyulladása volt, amely­nek következtében több ember közvetlen életveszélybe kerül. A tűzoltók feladata a men­tés és a közvetlen tűz- és robbanásveszély megszünte­tése volt, amelyet sikeresen végrehajtottak. jére és onnan - eddig tisz­tázatlan körülmények között - úgy esett le, hogy a mintegy száz kilót nyomó kapu rázu­hant. A kisfiú a helyszínen éle­tét vesztette. Az ügy részleteinek kivizs­gálását, illetve a felelősség meg­állapítását a rendőrség szakér­tők bevonásával megkezdte. RENDEZÉSI TERV TŰZOLTÓGYAKORLAT GYERMEKTRAGÉDIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom