Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-03 / 17. szám
Paksi Hírnök 1996. május 3. 8 INTERPELLÁCIÓK A KÖZÉRZETÉRT AZ ANYÁK EREJE (Folytatás azl■ oldalról.) A keresztény egyház pedig - már és még! - az eretnekséggel hadakozik: az aquileiai zsinat éppen ezekben az években számolta fel a pannóniai ariánizmust, de a manicheista tanok még hatnak. A fiatalember is éppen ezek ellen a tévtanok ellen emeli fel a szavát. Lázasan ír. Zaklatott. Az egész élete megváltozott. Történt valami vele, ami addigi életével homlokegyenest ellenkezett. Megtért. Keresztény lett. Éveken át beszélgettek erről az anyjával, de csak most értette meg, hogy miről beszélt még Thagastéban, Namíbiában, aztán itt, Itáliában. A szelíd szavú, törékeny asszony, aki pogány ura mellett is vállalta a hitet. Fölállt, körülnézett, s a teleírt papirusztekercsekkel a kezében bement a házba. Aurelius Augustinus, más néven Szent Ágoston, mert hiszen róla van szó -, Confessiones-ében sokszor ír az anyjáról. Az egész mű felett ott lebeg az anyja szelleme. Akinek mindent köszönhet. Az ő szelíd, de következetes szellemi ereje volt az, ami az ő életét meghatározta. Igen, az erő. Az anyák ereje. A megtartó erő. A rossztól visszatartó erő. A megfáradtat magához ölelő erő. A József Attila-i sikoltással a mamához menekülő erő. Az Aureliánusból Ágostont csináló erő, azaz a jóság ereje. De értjük-e és becsüljük-e az anyák erejét? S ha értjük, akkor értjük-e, amikor kell, nemcsak akkor, amikor már késő? Ügy hiszem, mindannyian tudunk példákat saját magunk életéből, hogy későn jöttünk rá az anyai tanács igazi értelmére. Jó, ha erre még akkor döbbenünk rá, amikor nem késő. Van azonban valami, amiről ezen az ünnepi napon is beszélni kell, mégha ünneprontásnak tűnik is. Társadalmunkban az utóbbi évek-évtizedek alatt megfakult az anyakép. Mintha minden fontosabb lenne, mint a családokat összetartó feleség-anya. Mintha csak robotgéppé degradálódott volna, akinek a főzésen, takarításon kívül nincs is más szerepe, dolga a család életében. Tudom, hogy minden általánosítás torzít, de gondoljuk meg: a válások nagy száma, a tragikus tempóban zuhanó születési ráta mind-mind arról vallanak, hogy a feleség-anya „státus” dies leértékelődött a családban is és a társadalomban is. Gondoljuk ezt végig ezen a napon. Ilyenkor idősebb és fiatalabb apák állnak sort a virágosbódék előtt, hogy az ünnepire megterített asztalon azért ott legyen a köszönet szerény jelképe is. Aki azonban a virágot viszi tudja: ilyen ünnep csak egyszer van egy évben, de a mamára mindig szükség van. És neki is ránk. (hadnagy) A lejárt határidejű határozatok teljesítéséről készült beszámolóval kezdődött április 29-én Paks város képviselő-testületének ülése. Több friss interpelláció hangzott el: az Öreghegy utca lakóinak észrevételét tolmácsolta képviselőjük: történetesen, hogy a nemrégiben lefektetett beton minősége nem megfelelő. A helyreállítás elkerülhetetlen, ugyanakkor az ottlakók még egyszer nem akarnak anyagilag a betonozáshoz hozzájárulni. A képviselő választ a kérdésére - hogy hogyan fordulhatott ez elő - tizenöt napon belül kap. Interpelláció hangzott el az ügyben is, hogy a Munkácsy utcai óvoda bővítése után meddig marad a helyszínen a felvonulási célokat szolgáló bódé, s mennyi közterület-használati díjat fizet ezért a munkát elvégzett cég. Dr. Ferenczy Istvánná interpellációja során tette fel a kérdést: valóban kapott-e a város állami támogatást a szociális otthon bővítésére ebben az évben? A jegyző erre a kérdésre azonnal megadta a választ. Nem kapott 1996-ban támogatást erre a város. Zárt ülésen tárgyalták - lapzártánk után - a Munkácsy Mihály sorház ügyét, fellebbezések elbírálását és a Dunacenter személyi kérdéseket is érintő előteijesztését, valamint szintén egy napirenden kívüli témát, egy Pro Űrbe kitüntetésre érkezettjavaslatot. Az önkormányzat iparfejlesztési ad-hoc bizottságának beszámolója került először napirendre. Legutóbbi számunkból olvasóink tájékozódhattak az ad-hoc bizottság munkájáról, az elképzeléseikről. A testület tagjai és bizottságai alaposan megtárgyalták a város iparfejlesztési lehetőségeit tárgyaló elvi anyagot. Üdvözölték megszületését, egyetértettek az elképzelésekkel. Vita akörül támadt, hogy állandó, vagy ad-hoc bizottság működjön a jövőben. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításakor végül egy állandó bizottság létrehozására tesznek majd javaslatot úgy, hogy az adhoc bizottság addig tovább működik. Addig is a munkájukhoz vonjanak be külföldi szakértőket, s a testület felhatalmazta a bizottságot, hogy az idei költségvetésben már elkülönített 20 millió forintot szükség szerint felhasználhassák. Erre a polgármestert hatalmazták fel, akinek a bizottság ellenjegyzését meg kell a pénzfelhasználáshoz szereznie. A szociális foglalkoztató létrehozásában is döntött a testület. Erre a Jámbor Pál utcai ingatlant jelölték ki, a működés megindításához szükséges anyagi feltételekről zárt ülésen döntöttek. A testület ülése lapzártánkkor még tartott. T. SZ. MILLECENTENÁR1UM1 PROGRAM (Folytatás azl. oldalról) A Bezerédj Általános Iskolában 6-án nyílik, A város és puszták népének oktatásügye” című tárlat. Aznap 19 órakor a VMK színháztermében adnak ünnepi hangversenyt a paksi zeneiskola tanárai. A koncert előtt Herczeg József polgármester megnyitja az ünnepi hetet. A határon túli magyarok napjára május 7-én kerül sor. Délelőtt fél tízkor tart istentiszteletet a református templomban a Hargita megyéből érkezett Nagy Gábor nagygalambfalvi lelkész, majd a temetőben megkoszorúzzák a kopjafákat. 16 órakor kezdődik a művelődési központban „Fától fáig” címmel Réti Árpád előadóestje Kányádi Sándor verseiből. Az érdeklődők megtekinthetik Nagy Gábomé tiszteletes asszony árusítással egybekötött szőtteskiállítását, valamint részt vehetnek honfoglalás kori ételbemutatón. Este hét órai kezdettel lépnek föl a művészeti csoportok. A meghívott vendégek: a Kárpátaljáról érkezett nagymuzsalyi gimnázium irodalmi színpada és a viski néptánccsoport, a galántai magyar tannyelvű gimnázium tánccsoportja (Szlovákia), a sepsiszentgyörgyi néptánccsoport Romániából, valamint a tomyosi tamburazenekar (Jugoszlávia). Az esten C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője mond köszöntőt. A műsor után táncházat tartanak. Május 8-án 16 órakor kerül sor a Városi Múzeumban a Mesterségek dicsérete című kiállítás megnyitójára. Este hatkor mutatják be a Városi Könyvtárban a Városi Antológiát. Aznap este 19 órakor nyílik a Belvárosi kávéházban a kávéház pályázatán részt vevő paksi festők tárlata. Május 9-én délelőtt 10, illetve 15 órakor kerül sor a múzeumban a „Honfoglaló magyarok” című vetélkedő döntőjére, míg este 7-kor kezdődik a Belvárosi kávéházban Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula önálló irodalmi estje.
