Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-01-19 / 2. szám

1996. január 19. Paksi Hírnök S DIONIZOSZ SZOMORÚ áz alkoholizmusról igen ke­­[ vés információja lehet a laikusnak. Nem tudhat­juk az okait és sokszor nem is vagyunk hajlandók elfogadni az alkoholbetegeket és érvei­ket sem. Pedig betegségről van szó és erről igen gyakran megfeledkezünk. Tény, hogy környezetünk­ben ilyen-olyan okok miatt az utóbbi időben megnöveke­dett az alkoholfüggők száma. Segítségre van szükségük és ezt ma elsősorban az egész­ségügytől kaphatják meg. Dr. Reggel Mária ideggon­dozó főorvos a II. számú ren­delő intézetben egyedül látja el a városban a szakterületé­hez tartozó betegeket. Mint azt elmondta, 1989 óta igen­csak megváltozott az alkohol­kezelés programja. Míg előtte „kényszergyógyítást” folytat­tak, ma ezt az önkéntesség elve váltotta fel. Mindez elvi­leg jobb megoldás, hiszen így valóban az kezelteti magát, aki igazán gyógyulni kíván, viszont teljesen ellátadanok maradnak, akik olyan mér­tékben betegek, hogy be sem látják azt, hogy az egyetlen megoldás a kezelés. A rendszerváltás előtti évek­ben adminisztratív intézkedé­sek hatására 3-400 alkohol­­beteg is megfordult Pakson a rendeléseken, addig ma ez a szám 90 körül lehet - tátja szét a kezét dr. Reggel Mária. - Pedig Pakson a háziorvosnál vagy közvetlenül a szakrende­lésen is útbaigazítást kaphat a rászoruló. Tévhit volna azt gondolni, hogy kizárólag in­tézményi kezelésben - közis­mertebb nevén elvonókúrán- lehet a gyógyulást megtalálni. Pakson az utóbbi időben - bár ez országosan is jellemző- szélesebb lett az alkoholbe­tegek köre. Ennek fő oka: az ellehetetlenülés. Munka nél­kül maradtak, korán nyugdíj­ba kényszerülők, hajléktala­nok, nehéz szociális körülmé­nyek közt élők a veszélyez­tetettek. Helyzetükön javíthatna a feszültség feloldása, de van-e ma esély erre? Dr. Kiss József Korra, foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nél­kül szedi áldozatait az ivás­­kényszer. Számukat nem lehet meg­határozni, de minden esetre sejthető, hogy jóval magasabb az arány, mint amennyien az egészségügyi nyilvántartásban szerepelnek. POZBAI ILDIKÓ Dr. Kiss József, vállalkozó háziorvos hosszú praxisában sokféle betegséggel találkozott már, így ez a téma sem volt is­meretlen a számára:-Sajnos ezzel a problémá­val elenyészően kevesen ke­resnek fel. Az emberek félnek, hogy megszégyenülnek vagy csak nem tudják, hogy bár­melyik háziorvoshoz is for­dulhatnak segítségért. Az a néhány ember, aki mégis fel­keresett, valóban gyógyulni akart. Ez mindennek az alap­ja. Probléma, hogy felnőtt vagy idős korban, a hosszú évek óta italozó szervezete le-Dr. Reggel Mária gyengül, szervei károsodnak. Itt, már keveset lehet tenni. Az orvos a fiatal korban el­kezdett folyamatos felvilágo­sításban, megfelelő szórako­zóhelyek biztosításában és az előítéletmentes gondolkodás­ban látja a megoldást. A gyógyulásban nagy sze­rep jut a családnak vagy an­nak híján más támogatóknak. Pakson 1986 és 1991 közt működött egy először alko­holellenes, majd nevét Élet­mód Klubra változtató cso­port. Mindössze húsz tagja meghatározott időközönként a művelődési házban össze­gyűlve családias hangulatban beszélte meg gondjait. Sajnos pénzhiány miatt öt év után ez a lehetőség is megszűnt. A Református Iszákosmen­tő Misszió országos szervező­désének egy helyi csoportja is működött 1989 és 1993 közt Pakson. A kezdeményezésnek a művelődési központ adott otthont. Főként az alkoholbe­tegségből kigyógyult emberek látogatták, hogy két hetente, egy-egy este megbeszéljék az őket foglalkoztató problémá­kat és együtt megoldást talál­janak. A csoport vezetője, dr. Molnár Klára volt, aki nem csupán egyéni érzékenységé­vel, de - hivatásához méltón - nagy szakmai hozzáértéssel felügyelt. Az 1993-tól megjelenő or­vosi körzetmódosítások és egyéb, az egészségügyet érin­tő átalakulások miatt a dok­tornő nem tudta tovább vál­lalni a csoport összefogását, így az lassan felbomlott. Az igény azonban megma­radt, ezt bizonyítandó 1995- től a nagydorogi református lelkész irányításával újra ösz­­szegyűltek néhányan, hogy folytassák a megkezdett mun­kát. A felekezeti, világnézeti hovatartozást nem firtató kö­zösség, minden második hé­ten hétfőn, este hat órától tartja találkozóit a művelődési házban, ahová minden új ta­got szeretettel befogadnak. EGÉSZSÉGÜGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom