Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-22 / 11. szám
Paksi Hírnök 1996. március 22. 03) HÁTTÉR Nemrégiben, éppen a városi televízióban felvételről sugárzott február végi önkormányzati testületi üléséből megtudhatták a város lakói, hogy záros határidőn belül, március 31-vel átalakul a Paksi Városi Televízió, mégpedig közhasznú társasággá. Hogyan és mikortól várható ez a változás, erről kérdeztük a legérdekeltebbet, Koós Attilát, a Paksi Városi Televízió főszerkesztőjét. A képviselő-testületi anyagban feltüntetett március 31-i dátum egy sokak által rosszul értelmezett határidő volt. A nemrégiben elfogadott médiatörvény értelmében a további működés szempontjából fontos megjelölni és jelezni azt a státust, amely szerint a jövőben működni szeretnénk. Történetesen két lehetőségünk adódik, az egyik, hogy kereskedelmi, a másik pedig, hogy közszolgálati televízióként dolgozunk-e tovább. Miután a kereskedelmi televíziózást csak multinacionális cégek tudják finanszírozni, mi továbbra is közszolgálati televízióként dolgozunk majd. A jelenlegi működési engedélyünk az ezredforduló után jár csak le, amit azután automaükusan további tíz évre meghosszabbíthatnak majd.- Pakson milyen anyagi lehetőségekkel számolhat a városi televízió?- A városban levő két, anyagi forrást alapvetően biztosító szponzorunk nagyon remélem, nem fog megváltozni és a források kiapadni. Köztudott, hogy a televíziónkat 1989- ben a paksi atomerőmű hozta létre, s azóta is közel ötvenszázalékos arányban támogatja a televíziót, mint műsorvásárló. A városi televízió státust 1992-ben kaptuk meg, a városnak fontos volt ez, s így jogi személyként hozta létre a szervezetünket. Ha az önkormányzat úgy döntene, hogy a városi televízió az intézményből átalakuljon-valami más szervezetté, gazdasági vagy közhasznú társasággá, akkor azután az önkormányzat is megvenné a műsoridőt, ahogy az atomerőmű is.-Mekkora a függőség az atomerőműtől, hiszen ötmillió forint nem kis összeg. Milyen műsorok készülnek az életükről?- Ipari létesítményként a város fontos részét képezi, rendszeresek a hírek, tudósítások, de ezek nemcsak protokolláris jellegűek. Inkább azok a témák kerülnek a képernyőre, amelyek az embereket érdeklik, például a mostani átalakulás kapcsán vendégünk volt az erőmű vezérigazgatója, majd később az egyik szakszervezeti vezető. Ezek egyáltalán nem „fizető” műsorok voltak, de abba a körbe bele- Durván nyolcmillió forintot kapunk, az összes intézménye közül a legkevesebbet. Az erőmű támogatása kvázi reklámbevételnek számítható csak, hiszen hosszú távon nem lehet arra számítani, hogy majd azután is úgyis kapunk tőlük pénzt. Ezért a pénzért, amit a város erre a médiára áldoz, az egész településen láthatnak bennünket, s mivel a műsorunkat sugározzuk, a környékbeli 14 községbe is elvisszük a paksi híreket. A televíziónknak tizenegy önálló közszolgálati műsora van, s kényszerű anyagi okok miatt januártól a filmprogramunkat szüneteltetni kell.-A megkeresett saját bevételek, a reklámokból befolyó összeTELEPAKS VÁROSI TELEVÍZIÓ fémek, amelyikben az atomerőműről szóló műsoridő tart.- Ezek szerint a kritikai hangvétel sem áll távol a városi tévétől, még akkor sem, ha az egyik támogatójáról van szó?- Ez a szempont nem gátol bennünket, mint amikor akkor sem, ha az önkormányzatról - és az önkormányzat pénzéről - van szó. Hozzánk nem érkezett még egy telefonhívás sem, hogy milyen témát dolgoztunk fel, s az esedeg nem tetszett valakinek. Azt gondolom, s mindenki azt gondolja, hogy a műsorunkkal nem ahhoz a tizenhét emberhez szólunk csak, nem annak a tizenhét embernek a kegyeit keressük, akik önkormányzati képviselők.-A város mennyit áldoz a költségvetéséből a városi televízióra? gek mennyire segítik a gazdálkodásukat?-A hirdetési tarifánk igazán olcsó. Az összes reklámbevételünk körülbelül másfél millió forint körül alakul. Mondhatná bárki, miért vagyunk ennyire olcsók: nagyon egyszerű a magyarázat. írhatnánk még nullákat a hirdetési tarifákhoz, csakhogy akkor kérdés, hogy ki veszi igénybe ezt a reklámlehetőséget. Ezen a környéken lakó emberek nem áldoznak erre többet.-Amennyiben mégis átalakul közhasznú társasággá a jelenlegi városi televízió, milyen jelentőséggel bír majd a reklámbevétel?-A médiatörvény rendelkezik arról, hogy a közszolgálati televíziónak csak tíz százaléknyi lehet a reklámideje. Igazából ez súlyos kérdés. A helyi televízióknál ez komoly problémát jelent, mégpedig ott, ahol nincs egy olyan cég, mint itt, Pakson az atomerőmű. Ahol a reklámbevétel - mert az erőműi támogatás nekünk, mint említettem kvázi reklámbevétel — hat és fél millió forint, mondhatják, hogy egy impozáns bevétel. Csakhogy a reklámpiac könyörtelen. A nagy cégek igazán örülnek annak, hogy a paksi televíziót ötvenezer ember nézi, de megkérdezik; a médiaanalízis szerint hány évesek a nézők? S, amikor kiderül, hogy itt bizony nincs vásárlóerő és kereslet, akkor nincs reklámüzletkötés sem. A médiatörvény szerint a közszolgálati televízióknak sok előnyük származik éppen a közszolgálati mivoltukból, de ennek fejében korlátozták a reklámidőt.- A paksi önkormányzati képviselő-testület döntött arról, hogy új helyre költözhet a városi televízió. Lesz költözés?-Nagyon remélem, lesz, s az ősszel már ott kezdjük a szezont. A városban egyébként nem látunk más lehetőséget, mint hogy a volt pártházba költözzünk. A testületi ülés szünetében megkérdeztem egy képviselőt, mit is ért költözés alatt. A kamerák átköltöztetését? Mert itt bizony nem egy raktárt kell áttenni egyik helyről a másikra, hanem egy alkotó műhelyt. Több éve várunk már arra a pillanatra, amikor emberi körülmények között dolgozhatunk végre. Egy lakás nagy szobájában nem lehet ugyanis televíziós műsort készíteni.-Smi lesz ősszel a nyitásnál?-Egy olyan stúdióval szeretnénk kirukkolni, ami látványnak sem utolsó. Nem azért, mert ettől lesz jobb a televízió, hanem azért, mert az itt folyó szakmai munka alapján többre hivatott a stáb. Az a kétmillió forint, amit az átköltöztetésünkre megszavaztak a reklámbevételeinkkel kiegészítve, talán elég lesz az új helyünk kialakítására. T. sz.
