Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-01 / 8. szám
Paksi Hírnök 1996. március 1. 03) HÁTTÉR EZERÉVES GONDOLAT A VÁLTOZÓ NYELVBEN Az Ó- és Újtestamentum eredetileg rögzített szövege változatlan, állandó forrás, ám, hogy az emberiség közös, halhatatlan vallási, kulturális kincsévé válhatott, a később keletkezett fordítások tették lehetővé. BUBOR GYULA Nagy tekintélyű tudósok - lelkészek, teológusok, pszichológusok, történészek, szociológusok kutatják, elemzik napjainkban is a végtelen időben, térben létező emberi nem helyét,, célját, küldetését. Mellettük és segítségükkel vagy anélkül, minden korban igyekezett, igyekszik a térben és időben determinált ember választ kapni-keresni a léttel, az elmúlással, kapcsolatokkal összefüggő örök sorskérdésekre. E kérdések a lét, a kapcsolatok, a cselekedetek legtöbbször nagyon is földön járó dillemái körül éppen úgy forognak, mint akörül, hogy honnan is jöttünk, hová tartunk vagy hogy létünk célját, értelmét mennyire határozhatjuk meg mi, magunk és mennyire a hitünkben megtestesülő isteni, kozmikus, mindig is felettünk álló irányító erők. Történelmi egyházak, kisegyházi felekezetek vagy az ezekből kivált vallási szekták évszázadok óta eltérő, egymással vitázó válaszokat adnak az örök emberi kérdésekre napjainkban is. Nem véletlenül, hiszen a mai kor különösen próba alá veti nemcsak az ember teherbíró képességét, tűréshatárát, hanem hitét, kiútkeresését is. Az akaratában, hitében, tudásában, cselekedeteiben nem egyszer esendő, gyarló ember életében, tetteiben nyújthat-e a hithez erőt, a lét útjához iránytűt a Miatyánk, a Szentírás imája? Minderre ki-ki önmagával és a felettünk állóval szembesülve önmaga képes csak felelni... Isgum József kanonok -paksi római katolikus plébánia:-Mennyire tekinthetők statikusnak a Biblia-fordítások?- Minden korban, a próféták idején és később is mindmáig meg volt a törekvés a fordítások állandó tökéletesítésére, természetesen nem öncélú módon, hanem azért, hogy a későbbi zsidó, latin fordítások figyelembevételével, azok hagyományait is szem előtt tartva valóban eljussunk a Szentírás, Jézus Krisztus tanításának lehető legpontosabb jelentésértelmezéséhez. E nagyszabású, állandó és soha le nem zárulható folyamat része, célja, feladata a Miatyánk szövegének pontosítása, tökéletesítése is azért, hogy ily módon az eddiginél pontosabban legyen kifejezve az eredeti gondolat. E munkánál természetesen figyelembe veszik a magyar nyelv jelenlegi fejlettségi szintjét, korszerűségi fokát. Hangsúlyozom: ez a munka már jó ideje elkezdődött, a katolikus, református és evangélikus egyház együttműködik ebben a folyamatban.-Az egyházi személyiségek a Miatyánkból melyik sort kívánják újraértelmezni, pontosítani, tökéletesíteni?- „És ne vigy minket a kísértésbe” - így hangzik a Miatyánk befejező részének ismert sora. Ezt a sort kell a fordítóknak megfelelően átültetni, aminek szükségességével a katolikus és protestáns egyházak képviselői lényegében egyetértenek és a munkához jelent inspiráló segítséget a Vatikán ezzel kapcsolatos állásfoglalása, amely a közelmúltban került nyilvánosságra a sajtó révén.- Várhatóan, hogy hangzik majd a Miatyánk újabb fordítás után átírt sora?-Ne hagyj bennünket a megkísérlésben - így szól a jelenleg vita alatt álló változat. Kőváry László lelkész, paksi református egyházközség:-Körülbelül kétszáz esztendeje alig változott a magyar nyelvű Biblia szövege. A kétezer éves hagyományt rögzítő fordításnál természetes, hogy egymástól eltérő, másféle terhelést, értelmet hordoznak a változó, fejlődő nyelv szavai. Ilyen szempontból is lehet tekintenünk a Miatyánk szövegére, amelynek ma ismert fordítását annak idején Károli Gáspár sem tekintette teljesen megfelelőnek. Kellő fontolgatás után azonban mégsem nyúlt hozzá az „És ne vigy minket a kísértésbe” sorhoz. Akkoriban a magyar nyelv szókészlete, állapota ugyanis ezzel a szóhasználattal, terheléssel, értelmezéssel volt képes kifejezni az eredetijelentést. Hogy minderre a mai magyar nyelv mennyire képes, a fordításra újból vállalkozó egyházi személyiségek véleményütköztetésén, vitáján dőlhet el és az új, hiteles, elfogadott fordítás csak a tisztázó viták révén születik meg. Az eredeti görög nyelvű Biblia szövegének fordítása így hangzik: Ne legyen nagyobb próbatételünk, mint amit elbírnánk. Szabó Vilmos Béla lelkész, paksi evangélikus egyházközség:-A téma bonyolult, mégis a kérdésre egyszerűen lehet szerintem válaszolni. Az 1590- ben született Károli-féle bibliafordításban sok tudós ember munkája testesült meg, amely kiállta az évszázadok próbáját, ideértve a szellemi, tartalmi hűséget. Az ökumenikus szövegként is elfogadott bizonyos „Ne vigy minket a kísértésbe” sor - szerintem - könnyen értelmezhető úgy, hogy Istenem,. ne vedd le rólam a kezedet! A tudományos kutatás, alkotás szabadsága az egyházakra is vonatkozik, tehát lehet keresni új nyelvi megoldást, csak az jobban feleljen meg az eredeti jelentésnek. Amíg ez meg nem valósul, addig nekem maradéktalanul megfelel továbbra is a Károli-féle változat. Pálmai Klára, a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium igazgatója:-A változtatás megtörténte esetén, ennek bevezetése természetesen másként merül fel a katolikus egyház és másként a protestáns, valamint az ortodox egyház esetében. A Vatikán döntése a katolikus egyházra kötelező, míg a többi egyház esetében tárgyalások, egyeztetések függvénye lesz majd. A katolikus egyház feje a teljes vallási tolerancia alapján, a különbségek megőrzése mellett, az egységben a különbözőségek megtartásával kezdeményezi a változtatások megvalósítását.-A különbözőségek megőrzése az ön igazgatása alatt működőiskolában miként jelentkezik?-A tolarencia nálunk is maximálisan vallott alapelv és követett gyakorlat. Az iskola 300 tanulója között a katolikus val'lásúak mellett protestáns vallású gyerekek is tanulnak, s miként működésünk eddigi három esztendeje alatt, ezután is változatlan szándékunk és célunk a teljes tolarencia mellett a vallási különbségek megőrzése, tiszteletben tartása, ami a Miatyánk nyelvezetére, értelmezésére is vonatkozik.
