Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-17 / 7. szám
Paksi Hírnök 1995. február 17. a NAPIRENDEN: GAZVEZETEK-EPITES, BERUHÁZÁSOK, GAZDÁLKODÁS Herczeg József polgármester február 21-re hívta össze az önkormányzati testület ülését, amelyen előreláthatólag tíz téma megtárgyalására kerül sor. Költségvetés: márciusban A költségvetés második olvasatának tárgyalása eredetileg február második felére datálódott, ám az élet gyakran áthúzza a számításokat. így talán többen némi csalódottsággal kénytelenek tudomásul venni, hogy a város költségvetése minden bizonnyal csak március közepére születik meg, s addig - bár a sarokszámok többé-kevésbé már ismertek -, marad némi bizonytalanság. A költségvetéssel kapcsolatos döntések elhalasztását az indokolja, hogy a közalkalmazotti bértáblázat szerinti béremelések költségvonzatának megállapítása február közepével volt határidős, így a költségvetési számok megváltoznak és ezek előteijesztése a február végi ülésre nem volt előkészíthető. Az első tárgyalási forduló polgármesteri tapasztalata, hogy bár az egyes képviselőknél megjelentek partikuláris érdekek, a sarokszámok elfogadása zökkenőmentesen történt, hiszen ezek már amúgy is előre egyeztetett számok voltak. A második forduló lényeges kérdéseihez tartozik majd a beruházások volumene és sorrendje. Ezért is kerül be a most soron következő testületi ülésre a beruházások rendjének szabályozása és ezt megelőzően a gázprogram indításának anyagi-műszaki kérdései. A mintegy 381 millió forintos beruházás anyagi hátterét az önkormányzatnak meg kell találnia, mint ahogyan a többi fontos fejlesztéshez is, mindamellett, hogy az intézményeket működtetni, a várost üzemeltetni kell. A város polgármestere a költségvetés második fordulójának tárgyalásától azt váija, hogy a bizottságijavaslatokon alapuló költségvetési előterjesztést különösebb viták nélkül fogadja majd el a testület. Erre a tervek szerint márciusban tartandó kétnapos ülésszakon kerül sor. Paks város fűtési energiaellátásának fejlesztési lehetőségei a testületi ülés első napirendi pontja február 21-én. A város gázellátásáról 1994 nyarán tanulmányterv készült, ami szerint a í 6 bar nyomású gerincvezetéket a dunaújvárosi gázátadó állomásról kiindulva Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa-Paks vonalon építenék ki. A kiépítés Paksra jutó költsége (tavalyi árszinten) 181 millió forint, a város belső hálózatánál pedig 180 millió forint. A tanulmányterv 3261 lakás bekötésével számol, ezek a teljes fogyasztás felét használnák fel, a mennyiség másik felét pedig ipari célokra tervezik. A telekhatáron belüli munkák összegét a költségek nem tartalmazzák, ezek a tulajdonost terhelik. Egy ingatlan tervezési, beruházási költsége körülbelül negyedmillió forint. A másik megoldási változat a lakótelepi távfűtésnek kibővítése az óváros területére, amire 1986-ban készült tanulmány. Mai árszinten a távfűtőrendszer bővítése 1,52 milliárd forintba kerülne. Elsősorban az intézmények fűtését oldaná meg, a lakossági igényeket azonban csak szűk körben elégítené ki. A polgármester az összehasonlítás alapján a gázvezeték építésének napirendre tűzését javasolja a február 21-i képviselő-testületi ülésen, felkéri a gazdasági bizottságot a pénzügyi feltételek kidolgozására, a testület felhatalmazását pedig arra, hogy a vezetékrendszer nyomvonala által érintett Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa polgármestereivel előzetes egyeztetést folytasson. Lakossági fórumot tart szükségesnek ez ügyben a városépítő bizottság, szakemberek részvételével március első felében. Földterületek cseréjéről és a Paksi Atomerőmű Rt. területének a város belterületéhez történő csatolásáról lesz szó a továbbiakban, majd a beruházások rendjének és fejlesztések szabályozását tárgyalja a gazdasági bizottság előterjesztése alapján a testület. Az önkormányzatnak évente 200-300 millió forint értékű beruházási és felújítási feladatot kell ellátnia, bár a fejlesztési igények jóval nagyobbak. Az előterjesztés szerint ki kell tehát választani: melyek a legindokoltabb igények, ezek legmegfelelőbb megoldási módját és hogyan lehetséges a leggazdaságosabban a fejlesztési, felújítási igények megvalósítása. Legnehezebb része a munkának a döntés-előkészíj tés, amely során az igények rangsorolásáról és a várható költségekről kell határozni. A gazdasági bizottság részletes beruházási szabályzatot dolgozott ki, amely a különféle nagyságrendű fejlesztéseknél más-más részletezésű előkészítő, lebonyolító tevékenységet ír elő a hivatal számára. A műszaki osztály az átlagos önkormányzati műszaki tevékenységnél lényegesen nagyobb mértékű feladatot lát el magas színvonalon. A beruházások, felújítások hivatali hatáskörben történő bonyolításánál hátrány a magas létszám, amely azonban kevés a munka teljes elvégzéséhez. Mivel a feladatok mennyisége évenként változik, nem lehet a létszámot az ingadozó igényekhez folyamatosan igazítani és ezért nehéz az anyagi és erkölcsi felelősség pontos meghatározása is. A bizottság két egymást kiegészítő megoldás mérlegelését javasolja a képviselő-testületnek. Az első javaslat szerint a hivatali létszám fokozatos csökkentésével több feladatot kellene külső lebonyolító szervezetre bízni, amely önkormányzati többségi tulajdonú kft. is lehetne. Ez a szervezet a város igényeinek teljesítésén felül - szabad kapacitásával vállalkozó tevékenységet folytatva - bevételt hozhat, vagy legalább megtermelheti önmaga fenntartását. A másik javaslat egy adatbázis létrehozása, amely az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, épületek hosszú távú felújítási és karbantartási igényeit tartalmazná. A következő napirend témája dr. Blazsek Balázs jegyző előteijesztésében az 1993-ban alkotott, gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatának első fordulója. Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány létrehozására nyolcszázezer forint alapítói hozzájárulással Herczeg József, a „Város a polgárokért” közalapítvány létrehozására pedig ötvenezer forint induló vagyonnal dr. Blazsek Balázs tesz javaslatot. Az önkormányzati bérlemények díjait megállapító rendelet felülvizsgálata a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint évente kötelező. Tavaly jelentős emelés történt a lakások és helyiségek bérleti díjainál, ezért a határozati javaslat szerint 1995-ben a lakbérek változatlanok maradnak. A testületi ülés végén az aljegyzői pályázatok elbírálásáról döntenek.