Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-10 / 6. szám
Paksi Hírnök 1995. február 10. 4 VÁROSI MOZAIK A Dankó utcától messze a Balaton Ha péntek, akkor akció A Vöröskereszt Paks városi és környéki vezetősége február másodikán ingyenes, illetve kedvezményes vásárlási akciót rendezett Dózsa György utcai székhelyén. Ferencziné Vesztergombi Klára városi titkár a következőket mondta a hagyományos akcióról: Minden hónapban két alkalommal, lehetőleg a pénteki nagy piaci napon tartunk ingyenes ruhaelosztást a hátrányos helyzetben lévő és nagycsaládos paksi lakosok számára. Igazolást senkitől nem kérünk, megbízunk az emberekben. A helyzettel, a bizalommal való visszaélésről nem tudunk, az a tapasztalatunk, hogy valóban csak az veszi igénybe szolgáltatásainkat, akinél ez szükséges. A használt ruhákat, cipőket a lakosság gyűjtötte össze és juttatta el hozzánk. Raktárunkban vannak még a háztartáshoz nélkülözheteden cikkek is, például törölköző, konyharuha, ágylepedő, hogy csak a legkelendőbb portékákat említsem. Ezeket kedvezményes áron kínáljuk és a lehetőséggel igen sokan élnek. Ma például négyszáz kilogramm ruha, tíz pár férficipő és húsz kiló tartós élelmiszert, konzervet értékesítettünk. Az árukészlet déli tíz órára általában elfogy, ebből is látszik, hogy nagy az igény az ilyen akcióra. Megköszönöm mindenki segítségét, akik ilyen módon segítettek embertársaikon. A jövőben is nagyon szívesen, köszönettel veszünk és várunk mindenféle támogatást. Meddig elég? Nem sokáig lesz működőképes a cigány kisebbségi önkormányzat - hangzott el Berki Elemér elnök hozzászólásában a január 31-i városi önkormányzati ülésen. - A kisebbségi testület számára a város költségvetéséből jutó félmillió forint legfeljebb júliusig elég. Utána kénytelenek lesznek a cigány önkormányzatot feloszlatni - jósolta a nemrég megválasztott kisebbségi testület elnöke. Igaza lesz? A cigány kisebbségi önkormányzat soros ülését a múlt héten tartotta. Berki Elemér önkormányzati vezető a paksi önkormányzat évi ötszázezer forintos támogatásának felosztására tett javaslatot. A kisebbségi vezetők között vita alakult arról, hogy mi élvezzen elsőbbséget a feladatok között. Egyikük megjegyezte: fontos szempont a cigányság egzisztenciális helyzete. Csaknem húsz éve, hogy Pakson megépült a cigánysor, az akkori politikai elvárásoknak megfelelően. Az úgynevezett „CS” (csökkent értékű) lakásokba, a fürdőszobát nem építették be. Az elmúlt tíz évben ezt nem sikerült saját erőből megoldani és az utóbbi évek sem kedveztek az ott élőknek. Többségük ma az önkormányzat szociális juttatásaiból tartja fenn magát és családját. Kitörési pont legfeljebb a gyermekeik számára lehetséges. Számukra is éledehetőséget kell biztosítani - mondotta Berki Elemér, hozzátéve: akad cigánygyerek, aki eddig még nem látta például a Balatont... ^rszágszerte március 20. és április 22. közé tűzték ki a bírósági népi ülnökök választását. A leendő ülnököket munkahelyük és a társadalmi szervezetek jelölhetik. Feltétel, hogy a jelölt bünteden előéletű, feddheteden, 24. életévét betöltött választójoggal rendelkező magyar állampolgár legyen. A jelölés a bíróság illetőségi területén történik, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete fogad el. Pakson az elmúlt négyéves ciklusban 30 népi ülnök működött. Miután letették a bíróság elnöke előtt az esküt, feladatuk volt, hogy részt vegyenek az ítélkezésben. Egy-egy tárgyalás után a hármas tanács (két ülnök és egy bíró) döntött a vádlottra kiszabott ítélet mértékéről. Az ülnökök ezt a tevékenységet munka, illetve nyugdíj mellett végezték szerény tiszteletdíjért. Mayer Antal 1960. június 9-e óta népi ülnök a Paksi Városi Bíróságon. Annak idején a Biritói Állami Gazdaság javasolta őt a feladat ellátásra. Az évek során megszerette ezt a munkát, a vele együtt dolgozó bírák pedig jónak találták az együttműködést.- Semmilyen jogi ismerettel nem rendelkeztem, amikor elfoglaltam az ülnöki széket. Az elmúlt harmincöt év alatt hallatlanul sokat tanultam. Megszerettem ezt a munkát. A rendszerváltás előtt a jogászok szélesebb körben alkalmaztak ülnököt. Mára ez a kör leszűkült. Én főleg büntetőjogi, néha egy-egy polgári perben veszek részt. Számomra legnehezebb a gyermekelhelyezési perekben való vélemény-kialakítás. Néhány eset részletes említése után Mayer Antal munkaidejére terelődött a szó.-Nyugdíjazásom előtt - mondja - évente két hónapot vett igénybe az ülnöki tevékenység. Mostanában havonta hét-nyolc alkalommal járok a bíróságra. Ha a továbbiakban nem lehetnék ülnök, hiányozna ez a munka, ami hozzátartozik az életemhez. Gyakorta érdekes, nem mindennapi emberi sorsokkal, esetekkel találkozhatok. Évente egyszer részt veszek Szekszárdon, az úgynevezett ülnöki akadémián, ami részben tapasztalatcsere, részben továbbképzés jellegű. Úgy érzem a bíráknak szükségük van rám és ülnöktársaimra is. Megfigyeléseinkkel, kérdéseinkkel elősegítjük az ítélethozatalt. Ha a képviselőtestület elfogad, akkor a jövőben is szeretném ezt a munkát folytatni. NÉLKÜLÖZHETETLEN SZEREPLŐK A BÍRÓI PULPITUSON Miután letették a bíróság elnöke előtt az esküt, feladatuk volt, hogy részt vegyenek az ítélkezésben. Egy-egy tárgyalás után a hármas tanács (két ülnök és egy bíró) döntött a vádlottra kiszabott ítélet mértékéről. Az ülnökök ezt a tevékenységet munka, illetve nyugdíj mellett végezték.
