Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-10 / 6. szám
Paksi Hírnök 1995. február 10. Egy paksi ügy a Comitatusban RÁKOSI GUSZTÁV „Azokból a kövekből, amelyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk...” Ezt olvasom a Comitatus (Vármegye) folyóirat borítójának belső oldalán. A Megyei Önkormányzatok Szövetségének havonta megjelenő lapja ötödik évfolyamát indította idén januárban. Az 1995. év első két számában paksi vonatkozású írást találhatunk, Gutái István, a Városi Művelődési Központ népművelője tollából, „Vízkereszttől adventig - avagy egy lakossági megmozdulás hordalékai Pakson” címmel a civil társadalom rovatban. „Milyen lépéseket tett az atomerőmű a tároló elfogadtatásáért, hogyan módosultak az események és az önkormányzattal szembeni konfliktus során a tiltakozók szándékai, miképpen kezelte az ügyet a város képviselő-testülete és hogyan oldotta meg, miközben lassan elveszítette tömegbázisát a tiltakozás? A szereplők cselekedeteinek, indítékainak értékelése helyett elsősorban az események dokumentálására vállalkozom” - írja a bevezetésben Gutái István. Vállalását teljesítette a szerző. A terjedelmes - 24 oldalt kitevő - írás mindvégig izgalmas olvasmány azoknak, akik figyelemmel kísérték a Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület tevékenységét és feltételezhetően azoknak is, akik a Comitatusban találkoztak először a történettel. Gutái István alapos munkát végzett és sikerült megőriznie tárgyilagosságát. Egyetlen mondata sem minősít, csupán dokumentál, elejétől végéig fenntartva a feszített érdeklődést az olvasóban. a AZ OAB DÖNTÉSE ALAPJÁN: ÉPÜLHET AZ ÁTMENETI TÁROLÓ Több tucat engedély és szakvélemény birtokában nyújtotta be a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a létesítési kérelmet az Országos Atomenergia Bizottsághoz. A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának létesítési engedélyét az OAB február 3-án kiadta, s ezzel az utolsó pecsét és rákerült a vaskos dossziéra: megkezdődhet a kivitelezés. Az engedélyezési eljárás előkészítése 1993-ban kezdődött. Ízelítőül néhány adat a teljes dokumentáció részletességének jellemzésére: az építési engedély kiadásához kilenc szakhatósági véleményre volt szükség. A környezeti hatástanulmányt egy független svájci cég készítette el, ezt tizenkét szervezet vizsgálta meg, majd tavaly júliusban a környezetvédelmi engedélyt kibocsátó Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvános tárgyalást tartott Pakson, a városházán. Szakhatósági engedélyt adott ki többek között az Országos Rendőr-főkapitányság, a Népjóléti Minisztérium Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata, a Belügyminisztérium Tűzoltósága, a Polgári Védelem, a Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat és a Tolna Megyei Állategészségügyi Állomás. Módosítani kellett Paks város általános rendezési tervét, a létesítést megelőző biztonsági jelentést kellett benyújtani a nukleáris biztonságtechnikai engedély megszerzéséhez. A végleges létesítési engedély kiadását jelenti az Országos Atomenergia Bizottság február 3-i döntése. PAKSI CÉG IS RESZT KAP AZ ÉRTÉKES FELADATBÓL A Hírnök kérdésére válaszolva Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási irodavezetője elmondta: Tavaly ősz óta munkálatok folynak a leendő átmeneti tároló helyén, ezek a munkák azonban nem az építést jelentik, csupán a terület előkészítéséről van szó. A Szekszárd-Paksi Vízitársulat kivitelezésében egy különleges cölöpözési technológiával földrengésbiztossá teszik az altalajt. A cölöpözés ára mintegy ötszázmillió forint. Eddig több mint 1200 kavicscölöp került a földbe. A tényleges megvalósítás összes költségét a tervezés kezdetekor, 1993 elején három és fél milliárd forintra becsülték. Természetesen az árak növekedése, az infláció az atomerőművet is érinti, ezért folyó áron számítva, az 1996 szeptemberi átadásig előreláthatóan 4,9 milliárd forint lesz a beruházás teljes összege. A kivitelezésre pályázatokat írt ki a PA Rt. A munkákat négy fő részre bontották, három generálkivitelező már ismert. Az átmeneti tárolóhoz kapcsolódó infrastrukturális létesítmények (utak, tereprendezés, csapadékvíz-elvezetés) építését a paksi Dunacenter Kft. végzi, mintegy 230 millió forint értékben. A technológia legfontosabb eleme a kazettákat szállító és a tárolóban elhelyező intelligens robot, az úgynevezett átrakógép. Ennek legyártására és szerelésére is pályázatot írtak ki, a nyertes egy angol-francia konzorcium, a GEC-Altshom. A gyártás Angliában már megkezdődött, a szerződés összege 700 millió forint. A Ganz Energetikai Gépgyár több alvállalkozó - köztük a keceli Pintér Művek - bevonásával gyártja és szereli majd a tárolócsöveket és a gépészeti berendezéseket, ez a munkák legköltségesebb része, 1 200 millió forint az értéke. Napokon belül döntés születik a főépületre kiírt pályázat ügyében, az előirányzott költség 800 millió forint. További összegeket emészt majd fel számtalan kisebb tétel, mint például az irányítástechnika, a sugárvédelem ellenőrzése és a szellőzés kiépítése. Az átmeneti tároló a tervek szerint 1996 szeptemberétől fogadhatja majd a kiégett fűtőelem-kazettákat, amennyiben az Oroszországba történő kiszállításra esetleg nem lesz lehetőség. Ekkorra kell elkészülnie az első modulnak, amely három kamrából áll. Egy kamra egy év alatt elhasznált kazettamennyiséget fogad be, ez azt jelenti, hogy kétévnyi kiégett fűtőelem tárolását teszi lehetővé, mert az utolsó kamrát a további építés miatt biztonsági okokból üresen kell hagyni a második modul építésének befejeztéig. A később megépítendő modulok száma tetszőlegesen bővíthető, ám az átmeneti tárolót a mai elképzelések szerint csak ötven évig kívánják üzemeltetni. Kutatások folynak nálunk is - csakúgy mint világ szerte - a nagy aktivitású hulladéknak minősített kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének lehetőségeiről. Ötven év elegendő idő a megoldás megtalálására - vallják a szakemberek.
