Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-12-08 / 49. szám
Paksi Hírnök 1995. december 8. (5 ATOMERŐMŰ SAJÁT SZEMMEL (Folytatás az 5. oldalról.) rolja Püspökszilágyiban. Ám ezekről a hulladékokról nem tudnak részleteiben a tárolóban, sőt a lakosság sem kapott semmiféle ellenőrzési jogot. A 18 éve működő telepre a Paksi Atomerőmű Vállalat, majd a PA Rt. 1983-tól szállít kis- és közepes aktivitású hulladékot, amelyet az atomerőműben tömörítenék fémhordókba. Ezt a hulladékot rendszeresen vizsgálják a telepen a lakosság által megválasztott ellenőrzőbizottság emberei. Püspökszilágyiba érkezve - a szervezés magasiskolájának bizonyítékaként éppen a paksi atomerőműből érkezett hordókat rakták daruk segítségével a medencébe. A résztvevők láthatták, hogyan végzik a munkát az ott dolgozók, megismerkedhettek az ellenőrzőbizottságok tagjaival. A nyitott kút mellett állva tehettek fel kérdéseket a telep vezetőjének és a szakembereknek, akik őszintén elmondták véleményüket, tapasztalataikat. Ezután filmvetítés következett, majd dr. Kasza János vegyészmérnök, a püspökszilágyi hulladéktároló vezetője tartott rövid ismertetőt a 10 hektáros telepen folyó munkáról. Ezt követően a résztvevők kérdésekkel záporozták a szakembereket és a kisnémedi, valamint a püspökszilágyi polgármestert. Erdős Rudolf, a püspökszilágyi polgármester bevallotta, elsőként pályázta meg a község nevében a leendő atomerőművi hulladékok tárolóját. így kérdésre válaszolva elmondta, hogy voltak olyan befektetők, akik meglátták a sárga táblát a radioaktivitás felirattal és rögtön odébbálltak. Ám a két kisközség jelenleg málnát termel, s nyugat-európai piacra óriási mennyiséget ad el. Azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a két településen azóta vezették be a gázt, s azóta tudnak bármilyen beruházáson gondolkodni, amióta a paksi atomerőművel szerződésben foglaltak alapján pénzt kapnak az itt elhelyezett hulladékok után. Nem titok, 35-35 ezer forint jár köbméterenként a két községnek. Folyamatosan végzik a lakosság köreiben a közvélemény-kutatást, tájékoztatják őket a telepen és környékén végzett ellenőrző vizsgálatokról is. Jelenleg a lakosság 60-70%-a elfogadja a hulladéktároló működését. Egymástól függetlenül, mégis egybehangzóan mindenki korrektnek minősítette a paksi atomerőművet. Sőt, Csernák István kisnémedi képviselő így öszszegezte véleményét:-Ha már együtt kell élnünk vele, ha már el kell temetni, akkor mindenképpen Paksról hozzák a hulladékot, amit ellenőrizhetünk, amibe be engednek tekinteni. S hogy a Püspökszilágyiban látottak, hallottak mennyire győzték meg Sárszentlőrinc, Németkér és Diósberény lakóinak képviselőit? Hazafelé a buszon Pataki István sárszentlőrinci lakos a hangszórókon keresztül köszönte meg a lehetőséget az atomerőműnek, s így zárta mondanivalóját:-Azt kívánom, hogy az atomtemető minden faluban épüljön meg. CZINEGE MÁRIA ERŐMŰVI BÉRMEGÁLLAPODÁS Sikerrel járt a Paksi Atomerőmű Rt.-nél a munkáltató és az érdekképviseletek közötti egyeztető tárgyalás, s november 28-án megkötötték a bérmegállapodást a munkáltató, valamint a PADOSZ, a MÉSZ, a Munkástanács és az ATISZ képviselői. Az atomerőmű fennállása óta először éleződött ki anynyira a helyzet a béremelés körül, hogy figyelmeztető sztrájkra - majd ezt követően az iparágon belüli nyolcórás sztrájk kilátásba helyezésére - is sor került. A sokat emlegetett márciusi kormányhatározat a villamosiparban 13,2 százalékos bértömeg-növekedést írt elő erre az évre. Az infláció azonban az előzetes számításoknál magasabbra szökött. A Paksi Atomerőmű Rt.-nél ugyanakkor „csúcsévre” számítottak: egészen a 2. blokknál történt eseményig. Az 1995-re várható nyereség a tervezett 180 millió forintos veszteséggel szemben 700-800 millió forint lett volna. Az infláció alakulása és a várható nyereség ismeretében állt elő az erőműi érdekképviselet 25 százalékos bérkövetelésével. Miután döntés nem született (s mint lapunkban is többször beszámoltunk arról, hogy a tulajdonos nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a témában a szakszervezetekkel) megalakult az erőműi sztrájkbizottság. A tárgyalások további eredménytelenségének volt a következménye a figyelmeztető sztrájk, majd az iparági sztrájkbizottságmegalakulása. Végül az ágazati szintű béremelés mértékéről, a 21 százalékos lehetőségről megállapodott az MVM Rt. és a VDSZSZ. Mivel a paksi szakszervezeti képviselőknek nem volt felhatalmazásuk az ilyen mértékű emelés elfogadására, a tárgyalások az elmúlt héten folytatódtak, immár Pakson. November 28-án végül abban egyeztek meg a munkáltatóval, hogy 1995-ben 19 százalékos átlagkereset-fejlesztést biztosítanak az erőműveseknek. A keresetfejlesztés bázisaként az elmúlt évi átlagkereset szolgál. Mivel április 1-jétől 15 százalékos alapbérfejlesztés történt, a január 1-jéig történő visszamenőlegesítésre jutó részt jutalomként fizetik ki. Az év hátralevő részében mozgóbérként jutalom címen kerül kifizetésre egy 150 millió forintos keret (ebből minden munkavállaló részesülhet a kollektív szerződés szerinti egyéni pótlékolt bére arányában), s egy 110 millió forintos keretből egységesen tízezer forintot kapnak azok a dolgozók, akiknek a besorolási bére a havi 86 ezer forintot nem haladja meg. A jutalmakat a december 11-én esedékes munkabérekkel együtt fizeti ki a munkáltató.