Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-11-24 / 47. szám

1995. november 24. Paksi Hírnök § VÁROSI MOZAIK A KONZERVGYÁRI FÖLDTERÜLETEK A PAKSI ÖNKORMÁNYZATOT ILLETIK A hónap végétől „felgyorsul­nak” az események a kon­zervgyárban. Távoznak azok a dolgozók, akik novem­ber 1-jétől megkapták a fel­mondásukat. Információink szerint, akik végkielégítésüket öt egyenlő részletben veszik fel, a következő feldolgozási szezonra munkaszerződést kapnak. A szakszervezeti tit­káruk szerint ezt a megoldást még egy távozó dolgozójuk sem fogadta el, legalábbis no­vember közepéig. A napon­ként változó helyzetben egy biztos tényt viszont megerősí­tettek: januártól a konzerv­gyárban összesen 165 dolgozó veheti fel a munkát. A városban és a környékbeli falvakban lakó asszonyok munkalehetősége a konzerv­gyár karcsúsításával megcsap­pant. Mindezt tétlenül szemlé­li-e az önkormány/at, kérdez­tük dr. Blazsek Balázstól, Paks jegyzőjétől.-Az önkormányzat nem szólhat bele a konzervgyári el­bocsátásokba, nincs rá jogi lehetősége - mondta a város jegyzője. - Arra viszont a jog lehetőséget ad, hogy az ÁVU jogutódjától, az APV Rt.-től számon kéije az állami tulaj­donú cég privatizációja kap­csán a foglalkoztatás kérdését.-Ez a konzervgyár esetében is számon kérhető?-A privatizációs szerződé­sekben általában az állam fog­lalkoztatási garanciákat köt ki, amelyeket az új tulajdonosnak be kell tartania. Ebben limitál­ják az elbocsátható létszámot is, ez egy bevett gyakorlat volt az elmúlt időben. Ám, hogy milyen privatizációs szerződés született a konzervgyár eseté­ben, nem tudjuk. A gyárban történtek miatt is november 17-én felkerestem az ÁPV Rt.-t egyrészt a szerződés megisme­rése miatt, másrészt azért, mert vagyoni elszámolásunk sem rendezett a volt tulajdonossal, az állammal. Az 1991. évi XXXIII. törvény előírásait nem teljesítették a várossal szem­ben.- Mit mond ki ez a törvény?-Azt, hogy az állami tulaj­don átalakulása esetén a bel­területi föld értékének megfe­lelő üzletrész vagy készpénz jár az önkormányzatnak. Úgy néz ki, hogy rólunk elfelejt­keztek. A fő elv, hogy az ellen­értéket készpénzzel kell ki­egyenlítenie az államnak, te­hát hangsúlyozom, hogy nem a konzervgyár új tulajdonosai­nak.-Sikerült-e betekintést nyerni a konzervgyári privatizációs szerződésbe?- Nem. Az ÁPV Rt.-nél a vezető jogtanácsos nem tudott erről számot adni.- Leszjolytatása az ügynek?- A vagyoni elszámolás irán­ti igényünket eljuttattuk az állami tulajdonos képviselőjé­hez, amire soron kívül fog vá­laszolni a kormánybiztos. A törvényben foglaltak betartá­sát követelni fogjuk a magyar államtól. Ami a konzervgyári elbocsátásokat illeti, az újság­ból értesültünk a történtekről. T.SZ. TÜRELMESEK VOLTUNK... Még nyitott kérdés volt lap­zártánk idején is, hogy mikor tartják meg a villa­­mosenergia-iparágban dolgo­zók a nyolcórás sztrájkjukat. Az érdekképviseletek folytat­ják tárgyalásaikat a tulajdonosi jogokat gyakorló MVM Rt. képviselőivel. A tagszerveze­tek által megalakított sztrájk­­bizottságot tárgyalódelegáció képviseli a megbeszélések- al­kalmával, s ebben a paksi atomerőművet hárman is kép­viselik. A Munkástanács részé­ről Markotán Károly, a MÉSZ részéről Haholt Miklós és a PADOSZ részéről Kiss Mihály vesz részt a delegáció munká­jában. Kiss Mihálytól kérdez­tük, hol tartanak a tárgyalá­sokkal, sikerül-e egyezségre jutniuk a tulajdonossal?-Nem tudtunk még meg­egyezni az MVM Rt. képvi­selőivel arról, hogy mit tartal­mazzon a sztrájk ideje alatt az elégséges szolgáltatás. Az MVM szerint az elégséges szol­gáltatás egyenlő lenne a száz­­százalékos szolgáltatással, a szakszervezetek szerint vi­szont ez egynegyedes energia­szolgáltatás-csökkenést jelen­tene. A tárgyalások itt megre­kedtek.- Ha ebben a kérdésben nem tudnak megegyezni, a villamos­­energia-ipari sztrájk el is ma­radhat?-A megegyezés hiánya nem akadálya a sztrájk lefolytatásá­nak, aminek törvényes akadá­lya már nincs. A sztrájk beje­lentése után hét nap novem­ber 20-án lejárt, a sztrájkot megtarthatjuk. Ha egyáltalán nem közelednek az álláspont­jaink a tulajdonossal, az MVM Rt.-nek lehetősége van arra, hogy peren kívüli eljárással a Fővárosi Bírósághoz fordulja­nak az elégséges szolgáltatás megállapításának ügyében. A bíróság három napon belül határozatot is hoz. A sztrájkot viszont, ha 24 órával előtte be­jelentjük, megtarthatjuk.- Kilátásba helyezték, hogy az iparági sztrájk esetén már korlátozzák az ipari fogyasztó­kat. Hogyan?-Érvényben van egy olyan menetrend, ami szabályozza az ipari fogyasztók ellátását egy esedeges üzemzavar eseté­ben. Most is ezt a rendszert al­kalmaznánk.- Vannak, akik nem egyértel­műen szimpátiával fogadják az atomerőművesek sztrájkkészült­ségét, a követeléseiket...-Sokan hajlanak a demagó­giára, a másik oldalon viszont szolidaritásukról biztosítanak bennünket. Annyit mondha­tok, hogy nem mi vagyunk a hibásak azért, hogy a tulajdo­nos ilyen mereven viselkedik az érdekképviselettel. A bér­­követelésünkkel kapcsolatban még tárgyalásokra sem voltak hajlandóak, folyamatosan a márciusi kormányhatározatra hivatkoztak. Mi türelmesek voltunk, szeptember 15-én be­jelentettük a konfliktushelyze­tet, s egészen október 30-ig tárgyalni próbáltunk, hiába.-A bérkövetelésükkor az atomerőmű szép nyereségére hi­vatkoztak. A 2-es blokk állása megcsappantotta a nyereséget. A béremelés így is lehetséges önök szerint?-Amikor a béremelésünk­ről esett szó, az érvelések kö­zött csak a második helyen állt a cég nyeresége. Mi világszín­vonalú terméket állítunk elő, pontosan, ahogy kérik tőlünk. Elváljuk, ha előállítjuk, a reál­keresetünk ne csökkenjen 20 százalékkal. Most is ez a véle­ményünk. -tihanyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom