Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-11-17 / 46. szám
Paksi Hírnök 1995. november 17. a VÁROS ÉS PÉNZ TESTÜLETI ÜLÉS Paks városának képviselőtestülete november 21-én, kedden 14 órai kezdettel tartja soron következő ülését. Tizenöt témakört tárgyalnak meg a képviselők — egy interpelláció elhangzása után - elsőként a paksi munkanélküliségi helyzetről ad tájékoztatást a munkaügyi kirendeltség vezetője, majd a szociális foglalkoztatás lehetősége kerül napirendre. Három beszámolóval folytatódik ezután az ülés, a Városi Múzeum munkájáról, a lussoniumi ásatás helyzetéről és a zeneiskola munkájáról kapnak tájékoztatást a képviselők. Ezt követően a vízdíj árának és díjának megállapítása kerül napirendre, majd két névjegyzék-tervezetet kell jóváhagynia a testületnek. Az egyik a lakásépítés és fenntartás helyi támogatásában részesítendők 1995. III. negyedévi listája, a másik a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának önkormányzati támogatásáról szóló, szintén 1995. III. negyedévi névjegyzéke. Módosításra kerül a lakásépítés és fenntartás helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet, majd a vásárok és piacok tartásáról szóló rendelet felülvizsgálatának II. tárgyalására kerül sor. Tizenegyedik napirendi pontként az SZMSZ felülvizsgálata következik, tizenkettedikként pedig a millecentenáriumi ünnepségeket szervező bizottságot választják meg a képviselők. Az 1996. évi költségvetés irányelveiben, az egyebek napirenden belül pedig a könyvvizsgálói feladatok ellátásában kell ezután döntenie a testületnek. Utolsó napirendi pontként a Dunacenter Kft. helyzetéről számol be a társaság ügyvezető igazgatója. A KINCSTÁRBAN NINCS KINCS iz önkormányzatok finanszírozási rendszere a jövőben elsősorban a helyi adókra épül majd. A pénzügyminiszter kijelentette: az önkormányzati törvény módosítására is szükség van a feladataik pontosabb körülhatárolása érdekében az önkormányzati rendszert több szinten kell felállítani, de nem szabad lehetőséget adni arra, hogy a feladatokat át lehessen csoportosítani. A személyi jövedelemadó legalsó, százezer forint alatti részét helyi adónak nevezik, s kezelik majd. Az ebből származó adó az önkormányzatok tervezhető bevételét alkotják. Az újfajta adózási rendszert az államháztartás reformjának keretében rendezik, a teljes folyamat azonban tíz-tizenöt év alatt zajlik majd le. Január elsejétől megkezdheti tevékenységét a kincstár, amely tulajdonképpen egy naprakész adatokkal rendelkező információs rendszer lesz. A kincstár nem veszi majd át az önkormányzatok helyett a gazdálkodás szerepét. A kincstár működése a következő évben annyiban érinti az önkormányzatokat, hogy a személyi jellegű kifizetéseket ezután nem bruttó összegben, hanem a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása után kapják kézhez. KEVESEBB JÖVEDELEM A Pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadó törvény 1996. évre tervezett változtatásairól már benyújtotta összeállítását az országgyűlésnek. A törvényjavaslat szerint az adótábla alapvetően nem változik a következő évben. Lényeges változás azonban, hogy a jelenlegi nulla adókulcs megszűnik, helyébe 20 százalékos elvonás kerül. Az adóteher-növekedés kiegyenlítését 960 ezer forintos bérjövedelemig terjedő, fokozatosan csökkenő mértékű adójóváírás ellentételezi. A munkavállalók a tervezet szerint jövőre 12 százalékos nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnének a jelenlegi 10 százalék helyett, amit azonban az adójóváírásba beépítenek. Ezzel együtt ennek a járuléknak az adókedvezménye megszűnne, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő helyi adó 20 százalékának, a 100 ezer forintot meg nem haladó osztalékadójának levonhatósága. A szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított adókedvezmény jövőre is fennmaradna. Az egyéni vállalkozók adójánál is megszűnne a nulla adókulcs. Kisebb módosítással megmarad az átalányadórendszer, változik az adóalapot csökkentő pénztartalékolás lehetősége és megszűnik a társasági adóba való átjelentkezés lehetősége. A mezőgazdasági kistermelők adózási feltételei nem változnak. Jelentős változásra számíthatnak azok, akik ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jogot átruháznak. Ez a jövedelem nem képezi részét az összevont adóalapnak, hanem elkülönített jövedelemként 10 százalékos mértékű lineáris adó terheli majd. Ennek a jövedelemnek a lakáscélú felhasználásakor az adó visszaigényelhető. SE VÁLASZ, SE PÉNZ, SE... Semmiféle válasz nem érkezett hétfőn délig a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének budapesti székházába - az ÁPV Rt. így reagált az ágazati érdekvédelmi szervezet bérkövetelésére. Mint ismeretes, a paksi atomerőművesek figyelmeztető sztrájkja után a kormány hozott egy határozatot a nyereségesen működő cégeknél a meghatározott 15 százalékos béremelésen kívül maximum 21 százalékos mértékig tartó egyszeri bérkifizetésre. Ebből a körből ugyanakkor kihagyták a villamosipariakat. Követeléseiktől ugyanakkor nem álltak el az ágazat dolgozói, s érdekvédelmi szervezetük az elmúlt héten megalakította az iparág sztrájkbizottságát. A tulajdonostól, ÁPV Rt.-tői hétfőn délig vártak választ arra, hogy lesz-e módjuk béremelésre, mert ha nem, az ágazat összes erőművében nyolcórás sztrájkot tartanak. A tulajdonos november 15-re tűzött ki egy olyan értekezletet, ahol napirenden szerepel annak a kritériumrendszernek a megtárgyalása, amelynek alapján lehetővé válik a nyereséges cégeknél a magasabb béremelés. Kiss Mihálytól, a PA Rt. szakszervezeti tisztségviselőjétől, a PADOSZ elnökétől megtudtuk, hogy kedden 10 órakor tanácskozik Budapesten az ágazat sztrájkbizottsága, és ott egyeztetik a nyolcórás sztrájk részleteit is.
