Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-11-17 / 46. szám

Paksi Hírnök 1995. november 17. a VÁROS ÉS PÉNZ TESTÜLETI ÜLÉS Paks városának képviselő­testülete november 21-én, kedden 14 órai kezdettel tartja soron következő ülését. Tizenöt témakört tárgyalnak meg a képviselők — egy inter­pelláció elhangzása után - el­sőként a paksi munkanélkü­liségi helyzetről ad tájékozta­tást a munkaügyi kirendeltség vezetője, majd a szociális foglalkoztatás lehetősége kerül napirendre. Három beszámo­lóval folytatódik ezután az ülés, a Városi Múzeum mun­kájáról, a lussoniumi ásatás helyzetéről és a zeneiskola munkájáról kapnak tájékoz­tatást a képviselők. Ezt követően a vízdíj árának és díjának megállapítása kerül napirendre, majd két névjegyzék-tervezetet kell jóváhagynia a testületnek. Az egyik a lakásépítés és fenntar­tás helyi támogatásában része­­sítendők 1995. III. negyedévi listája, a másik a fiatal házas­párok első lakáshoz jutásának önkormányzati támogatásáról szóló, szintén 1995. III. ne­gyedévi névjegyzéke. Módosításra kerül a lakás­építés és fenntartás helyi tá­mogatásáról szóló önkor­mányzati rendelet, majd a vásárok és piacok tartásáról szóló rendelet felülvizsgálatá­nak II. tárgyalására kerül sor. Tizenegyedik napirendi pont­ként az SZMSZ felülvizsgálata következik, tizenkettedikként pedig a millecentenáriumi ün­nepségeket szervező bizottsá­got választják meg a képvi­selők. Az 1996. évi költség­­vetés irányelveiben, az egye­bek napirenden belül pedig a könyvvizsgálói feladatok ellá­tásában kell ezután döntenie a testületnek. Utolsó napirendi pontként a Dunacenter Kft. helyze­téről számol be a társaság ügyvezető igazgatója. A KINCSTÁRBAN NINCS KINCS iz önkormányzatok finanszí­­rozási rendszere a jövőben elsősorban a helyi adókra épül majd. A pénzügyminisz­ter kijelentette: az önkor­mányzati törvény módosításá­ra is szükség van a feladataik pontosabb körülhatárolása ér­dekében az önkormányzati rendszert több szinten kell felállítani, de nem szabad le­hetőséget adni arra, hogy a feladatokat át lehessen csopor­tosítani. A személyi jövedelemadó legalsó, százezer forint alatti részét helyi adónak nevezik, s kezelik majd. Az ebből szár­mazó adó az önkormányzatok tervezhető bevételét alkotják. Az újfajta adózási rendszert az államháztartás reformjának keretében rendezik, a teljes fo­lyamat azonban tíz-tizenöt év alatt zajlik majd le. Január elsejétől megkezdhe­ti tevékenységét a kincstár, amely tulajdonképpen egy naprakész adatokkal rendel­kező információs rendszer lesz. A kincstár nem veszi majd át az önkormányzatok helyett a gazdálkodás szere­pét. A kincstár működése a következő évben annyiban érinti az önkormányzatokat, hogy a személyi jellegű kifi­zetéseket ezután nem bruttó összegben, hanem a személyi jövedelemadó és a társada­lombiztosítási járulékok le­vonása után kapják kézhez. KEVESEBB JÖVEDELEM A Pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadó törvény 1996. évre terve­zett változtatásairól már be­nyújtotta összeállítását az or­szággyűlésnek. A törvényja­vaslat szerint az adótábla alapvetően nem változik a kö­vetkező évben. Lényeges vál­tozás azonban, hogy a jelen­legi nulla adókulcs megszű­nik, helyébe 20 százalékos el­vonás kerül. Az adóteher-nö­­vekedés kiegyenlítését 960 ezer forintos bérjövedelemig terjedő, fokozatosan csökkenő mértékű adójóváírás ellentéte­lezi. A munkavállalók a tervezet szerint jövőre 12 százalékos nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnének a jelenlegi 10 százalék helyett, amit azon­ban az adójóváírásba beépíte­nek. Ezzel együtt ennek a já­ruléknak az adókedvezménye megszűnne, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő helyi adó 20 százalékának, a 100 ezer forintot meg nem haladó osztalékadójának levonható­sága. A szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított adóked­vezmény jövőre is fennmarad­na. Az egyéni vállalkozók adó­jánál is megszűnne a nulla adókulcs. Kisebb módosítással megmarad az átalányadó­rendszer, változik az adóala­pot csökkentő pénztartaléko­lás lehetősége és megszűnik a társasági adóba való átjelent­kezés lehetősége. A mezőgaz­dasági kistermelők adózási fel­tételei nem változnak. Jelentős változásra számíthatnak azok, akik ingó, ingatlan vagy va­gyoni értékű jogot átruház­nak. Ez a jövedelem nem ké­pezi részét az összevont adó­alapnak, hanem elkülönített jövedelemként 10 százalékos mértékű lineáris adó terheli majd. Ennek a jövedelemnek a lakáscélú felhasználásakor az adó visszaigényelhető. SE VÁLASZ, SE PÉNZ, SE... Semmiféle válasz nem érke­zett hétfőn délig a Villa­­mosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­gének budapesti székházába - az ÁPV Rt. így reagált az ágaza­ti érdekvédelmi szervezet bér­­követelésére. Mint ismeretes, a paksi atomerőművesek figyel­meztető sztrájkja után a kor­mány hozott egy határozatot a nyereségesen működő cégek­nél a meghatározott 15 száza­lékos béremelésen kívül maxi­mum 21 százalékos mértékig tartó egyszeri bérkifizetésre. Ebből a körből ugyanakkor kihagyták a villamosipariakat. Követeléseiktől ugyanakkor nem álltak el az ágazat dolgo­zói, s érdekvédelmi szerve­zetük az elmúlt héten meg­alakította az iparág sztrájk­­bizottságát. A tulajdonostól, ÁPV Rt.-tői hétfőn délig vártak választ arra, hogy lesz-e mód­juk béremelésre, mert ha nem, az ágazat összes erőművében nyolcórás sztrájkot tartanak. A tulajdonos november 15-re tűzött ki egy olyan értekezle­tet, ahol napirenden szerepel annak a kritériumrendszer­nek a megtárgyalása, amely­nek alapján lehetővé válik a nyereséges cégeknél a maga­sabb béremelés. Kiss Mihálytól, a PA Rt. szakszervezeti tisztségviselő­jétől, a PADOSZ elnökétől megtudtuk, hogy kedden 10 órakor tanácskozik Budapes­ten az ágazat sztrájkbizottsága, és ott egyeztetik a nyolcórás sztrájk részleteit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom