Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-22 / 38. szám
1995. szeptember 22. Paksi Hírnök SPORT, BARÁTSÁG SZÉKELYUDVARHELYPAKS 4-10,2-3 München, Lauda, Reichertshofen után a közelmúltban a Paksi Öregfiúk és családtagjaik látogattak az erdélyi Székelyudvarhelyre. Harminchétén tettek eleget a baráti meghívásnak. A negyven feletti volt focisták, illetve futballrajongók két mérkőzést játszottak a hazaiakkal, s mindkét esetben győztesen hagyták el a pályát. Az első meccset 10-4 arányban, a másodikat 3-2-es győzelemmel zárták. Felvonulnak a csapatok jobb oldalon a paksiak MECCSEI ÉS BARÁTSÁGOT NYERTEK A PAKSI ÖREGFIÚK Az út megszervezését Sipos József vállalta. Maga is öreg futballista, több paksival együtt évekig rúgta a labdát a bölcskei csapatban, játszott a hetvenes évek Paksi Kinizsijében, sőt 1987-től 90-ig a PSE társadalmi elnökének tisztét is betöltötte. Sokat tett, s tesz ma is az egykori labdarúgók, futballrajongók összetartásáért, fáradhatatlanul szervezi a németországi és az erdélyihez hasonló utakat.-Egy székelyudvarhelyi jó barátommal, Deák Imre tanár úrral való beszélgetés során vetődött fel a romániai látogatás gondolata. Meghívtuk őt és barátait, ők azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy először mi látogassunk el hozzájuk - mondja.- Nemcsak a gyönyörű Erdéllyel, a kitűnő hangulatú mérkőzésekkel, a vendéglátók irántunk mutatkozó osztatlan szeretetével gazdagodtunk.-Megismerhettük és megkönnyezhettük az ottani magyarságtudat példát érdemlő összetartó erejét, az anyanemzet iránt érzett töretlen ragaszkodást. A város előtt népes fogadótábor és hatalmas transzparens várt bennünket Paks felirattal.- Erdélyi barátaink határtalan vendégszeretetről tettek tanúbizonyságot, mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat. Meglátogattuk és megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, jártunk a Gyilkos-tónál, Szovátán, a Békás-szorosnál.- Legalább százan énekeltük együtt búcsúesténken a magyar és az erdélyi himnuszt. Természetesen a viszontlátás reményében paksi látogatásra invitáltuk vendéglátóinkat.- Örömmel vették a meghívást, csak annyit kértek tőlünk, hogy ha módunkban áll, küldjünk értük autóbuszt a határig, mert onnantól Paksig gondot jelent számukra az utazás. Mi sem természetesebb mint az, hogy ha törik, ha szakad, akkor is kerítünk autóbuszt. De vannak más tervek is. Sipos József azt is elmondta, hogy ősszel szlovákiai magyar öregfiúkat várnak Paksra, a télen pedig egy szlovákiai utazást terveznek. A tavasszal egy amerikai út felől is gondolnak, rokonok segítségével igyekeznek felvenni a kapcsolatot a Manhattanben élő magyarokkal, s remélik, hogy más találkozókra is sort keríthetnek a jövőben. SZARKAJÓZSEF
