Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-15 / 37. szám
Paksi Hírnök 1995. szeptember 15. m MŰVELŐDÉS KERÁMIÁK ÉS TEXTILEK KIÁLLÍTÁSA A MÚZEUMBAN A Városi Múzeum kiállítóterme szeptember 8-tól új kiállítással; Sarkantyú Judit keramikus és Szalontai Éva textiltervező munkáival váija a képzőművészet barátait. Paks kulturális életének képviseletében dr. Ferenczy Istvánná nyitotta meg a tárlatot. Arról beszélt, hogy a vendégművészek nemcsak a művészbarát közönség iránt érzett odaadást, de az építő örömöt is elhozták mindazoknak, akik hisznek a szépségben, akik továbbra is fontosnak tartják a művészet embert formáló erejét. A Deák Ferenc iskola három kisdiákja, Baksay Adrienn szavalata, Péger Zsuzsa és Major Kinga fuvolazenéje szépítette a megnyitót. Szalontai Éva textilfestészete nemcsak az ábrázolás újszerű megjelenésében, hanem a trópusi ihletésű színvilág Paradicsomot újraálmodó bensőségességével is megállásra készteti a látogatót. Sarkantyú Judit tűzzománcaival, vázáival furcsa, angyalos, madaras ábrázolásaival a tűzből született szépség örökérvényű tekintetével ajándékozza meg a látogatót. * * * A textil megmunkálásának sokféle változata van, mindig az új, a más volt számomra a fontos - mondja Szalontai Éva művésznő. - Ha van egy tervem, szeretném minél előbb megvalósítani, mégis előfordul, hogy hónapokat is igényel a munka, sőt az is megesik, hogy később már nem látok benne fantáziát, halványul bennem az eredeti elképzelés. Ilyenkor félreteszem, vagy egyszerűen: kidobom. Annyira szeretem a munkámat, hogy egyszerűen nem tűrhetem gyenge oldalait. Egyébként valóban nem könnyű a helyzetünk, szerencsére a tehetősebb vállalkozók közt vannak művészbarátok, akik nemcsak vásárolják munkáinkat, de egyéb szponzori segítséget is nyújtanak. * * * Művészcsaládból származom, édesapám festő volt, talán ez is közrejátszik abban, hogy ezt a pályát választottam - mondja Sarkantyú Judit. - Apám ott dolgozott mellettem, én pedig ahogy cseperedtem láttam, hogyan örül és szenved. Szüleim megpróbáltak lebeszélni a hivatásról, tudták, hogy legalább annyira áldott, mint megvert. Édesapámmal művésztáborokon vettem részt, mondanom sem kell, hogy nem volt hiány az érzelmi impulzusokban.- Kitűnő mesterek oktattak, így Somogyi József szobrászművész is. A képzőművésztáborok rajzdömpingje a porcelán, a tűzzománc iránti vonzódást váltotta ki bennem, arra gondoltam, hogy mást, szebbet kellene művelni. Természetesen ezzel nem a rajz rangját, erejét kívánom kétségbe vonni, egyszerűen a tömegében készített munkák riasztottak kissé. Őszintén szólva, ha elkezdek egy munkát nem minden esetben vagyok biztos a tulajdonképpeni célban, munkám folyamatában készül, az alkotás megkeresi és megtalálja a mondanivalót, a funkcióját.- Az én teóriám szerint a művészi produkciót három dolog hozza létre, az ember lelke, szíve, s végül a keze. Ezért is tisztelem a kezeket és azok ábrázolását. Nem feltétlenül törekszem a biblikus ábrázolásokra, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a biblikus ihletés felsejlik az alkotásokban. indkét művésznő művészbarátnak látja a paksi közönséget, amely munkáikat október végéig láthatja. A kiállítás egy részlete SZARKAJÓZSEF
