Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-09-08 / 36. szám

Paksi Hírnök 1995. szeptember 8. VÁROSI MOZAIK PAKS, A MARSON Városunkról nevezték el a Mars egyik kráterét. HORGÁSZOK, VERSENYEK / Újhelyi Ferenc negyedik he­lyezést ért el 308 kifogott hallal Tiszaújvárosban, a 13. alkalommal megrendezett iparági horgászverseny egyéni kategóriájában. A Csontos Árpád, Pettes Ádám, Újhelyi Ferenc összeál­lítású csapat a 4-5. helyen végzett. © © © A Paksi Sporthorgászok Egyesülete rendezésében au­gusztus 27-én Pakson, a ga­­bonakirakónál tartották meg a városi horgászversenyt, ahol igen erős mezőny gyűlt össze. A verseny végeredménye: Felnőtt kategória: Sárközi Zoltán, Tumpek István, Újhelyi Ferenc, Szucs­­kó József, Pettes Ádám. Ifjúsági kategóriában: Várszegi Gábor, Várszegi Viktor, Mácsik László, Kiss Tamás, Szalka László. /gyerek kategóriában: Tokaji Gábor, Kutasi György, Tokaji Sándor, Till Ferenc, László Zoltán. A nemzetközi Csillagászati Unió hivatott arra, hogy az égitestek névadója legyen, s az a gyakorlat, hogy híres em­berek nevét használják fel egy­­egy bolygó, kráter vagy terület Különösen igaz ez, ha valaki _ a munkájához nélkülöz­hetetlen eszközt veszít el - mint esetünkben, amely a közelmúltban történt Pakson. Kellemes poharazgatás után gyalogosan indult hazafelé a késő esti órákban egy vállalko­zó, s útközben a járdára ej­tette száznegyvenezer forintot érő rádiótelefonját. Mindezt csak másnap reggel, otthon észlelte - mikor telefonbeszél­getéssel akarta napi ügyeinek intézését kezdeni. Hiába járta végig az előző esti útvonalat, a telefont nem találta, azt ugyan­is egy kora reggeli járókelő lel­te meg - és magához vette azzal a szándékkal, hogy megkeresi a gazdáját. Kisvárosban az információk gyorsan teijednek, így a tulaj­donos és a megtaláló egy nap elteltével egymásra akadtak, annak ellenére, hogy előtte nem volt közöttük személyes ismeretség. Az ügynek itt akár vége is lehetne, ám a megta­láló úgy gondolta: jó tett he­lyébe jutalom jár. Ezt közölte is újdonsült ismerősével, aki a viszontlátott telefonja felett érzett örömében nem is vitat­kozott, azon nyomban kifize­tett ötezer forintot. Jogos-e a jutalom kikövete­lése, köthető-e díj kifizetésé­hez a talált tárgy visszaszolgál­megjelölésére. A Mars eseté­ben - úgy tűnik - a névadók kifogytak a hírességekből, s így már a világ kisebb városai­ról is neveznek el újabb kráte­reket. Ilyenek például Luck tatása? A vélemények az eset kapcsán megoszlottak, ki így, ki úgy ítélte meg az ügyet. Mit mond a jog? - kérdeztük a tör­ténetről, annak tanulságairól dr. Wartig László ügyvédet:-A talált tárgyat le kell adni a polgármesteri hivatalban vagy a rendőrségen - mondta az ügyvéd úr. A polgári törvénykönyv sze­rint ez állampolgári kötelesség és ennek teljesítéséért nem lehet jutalmat követelni. Az esetleg felmerülő költségeket viszont meg kell térítenie a tu­lajdonosnak. A megtaláló - a jog nyelvén fogalmazva - „megbízás nélküli ügyvivő”. Tegyük fel valaki egy tehenet talál a főutcán és arra az időre, amíg a gazdáját keresi saját jászlához köti, eteti-itatja, meg­feji, nehogy tőgygyulladást kapjon. A tebén visszaadásáért nem követelhet pénzt, a takar­mányáért, a fejés díját viszont kérheti, hiszen megfelelő gon­dossággal, a tulajdonos érde­kében cselekedett.-Vannak speciális esetek - folytatta dr. Wartig László. - Az egyik ilyen a tulajdonos ál­tal szándékosan elhagyott tárgy, ahogy a Polgári Tör­vénykönyv nevezi az „üratfan dolog”. Nem kell beszolgál­tatni a talált tárgyat, ha annak rendeltetése, fekvése arra utal, (USA) vagy Loto (Zaire). A vá­rosunk számára érdekes hírt közlő Blikk című újság a név­adást úgy kommentálja, hogy ettől a perctől kezdve Paks vá­rosa világegye temszerte híres. hogy gazdája szándékosan hagyta ott. Ilyen például a lomtalanításkor a járdára kira­kott holmi. A guberálók szer­zése is közel áll ehhez a kate­góriához. Más kategória, ha valaki muzeális értéket talál, mondjuk szántás közben az ekéje kifordít egy agyag­edényt, amelyben római kori aranypénzek vannak. A tör­vény szerint ez a lelet az állam tulajdona, hiszen nemzeti ér­dekről van szó, ezért az ilyen jellegű tárgyakat be kell szol­gáltatni a hatóságoknak. Eb­ben az esetben a megtalálónak jutalom jár. A közelmúltban néhány esetben pert indítottak a megtalálók, mert keveselték ajutalom összegét. A bíróság a lelet jellegét, értékét figyelem­be véve állapítja meg, hogy mennyi is jár a muzeális tár­gyat beszolgáltató találónak. Visszatérve a rádiótelefon ügyéhez: ha az elveszett tárgy gazdája díjat tűz ki a megta­lálónak és ezt nyilvánosan meghirdeti (manapság erre gyakorta van példa, nagy ér­tékű vagyontárgyak, például „elveszett” autók esetében), akkor azt ki is kell fizetnie. A konkrét példában, a kifi­zetett ötezer forint felfog­ható utólagos díjkitűzés­nek, találási díjnak - véleke­dett dr. Wartig László. R. G. KI, MIT TALAL... Értékeink elvesztése bosszúságot okoz, nem ritkán jelentős anyagi kárral is jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom